Varga: nem lesz mostanában eurónk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Varga Mihály szerint nem szabad sürgetni az eurócsatlakozást. Korábban nem zárta ki, hogy az évtized végére eurónk lehet.


Magyarország egyelőre nem kívánja sürgetni az euró bevezetését, mert amíg a magyar gazdasági fejlettség nem éri el a megfelelő szintet, a csatlakozás vesztese lehet. „Lehet eurónk, de mostanában azért nem lesz” – mondta a nemzetgazdasági miniszter Tusnádfürdőn a KarcFM-nek. 

Varga Mihály kifejtette: az euróövezet elmúlt években előkerült nehézségei, problémái most nem teszik túlságosan vonzóvá a csatlakozást. 

Magyarország egy kivétellel teljesíti a feltételeket, az pedig, hogy még nem kíván belépni a kötött árfolyamrendszerbe, saját elhatározása – mondta a miniszter. Hozzátette, ez óriási előrelépés, mert hat évvel ezelőtt Magyarország még egyetlen feltételnek sem felelt meg.

Közbeszerzési szemle

Közbeszerzési aktualitások és jogalkalmazás, tanulmányok, szakcikkek ajánlatkérők, ajánlattevők, hivatalos közbeszerzési tanácsadók, továbbképzés-szervezők, ellenőrző szervek számára

Megrendelés >>

Magyarország egyelőre nem kívánja sürgetni az euró bevezetését, mert ha a gazdasági fejlettség nem közelít az euróövezet országainak az átlagához, az ország a csatlakozás vesztese lehet. Könnyen úgy járhat, mint egyes mediterrán országok, amelyek a gyengébb versenyképesség miatt nem voltak képesek kihasználni az euróövezet lehetőségeit – fejtette ki. 

Varga Mihály korábban a Magyar Hírlapnak azt mondta: nem tartja alaptalannak, hogy Magyarország az évtized végére csatlakozzon az euróövezethez.

Ekkor is hangsúlyozta, ehhez közelebb kell kerülni az uniós átlaghoz, valamint tovább kell javítani a termelékenységet, ugyanakkor stabilabb euró is kell, biztosabb lábakon álló, közös, fiskális politikával.

Gyenge versenyképességgel, rossz árfolyamon csatlakozni életveszélyes, többet árt, mint használ – mondta a korábbi interjúban.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).