Veszik az európai cégeket a kínaiak

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A növekvő politikai bizonytalanság hatására visszaeshet a felvásárlási és fúziós tranzakciók száma 2017-ben az előző évi várakozásokhoz képest. Míg 2016-ban a vállalatok 64%-a számított növekedésre, idén már alig több mint a fele. A Roland Berger Private Equity Outlook tanulmányát különböző európai prognózisok alapján készítették, de kiegészítve a görög és angol kilátásokkal, amelyek még az átlagnál is borúlátóbbak. 

A szektor és a 2017-es év meghatározó tényezője az lesz, hogyan és milyen mértékben nyernek befolyást a kínai magánbefektetők a pénzügyi, technológiai, valamint a járműipar szektorban, és ez hogyan alakítja majd az amúgy is erős nyomás alatt lévő európai piacot. A Roland Berger tanulmánya egyrészt azt vizsgálta 2400 válaszadó bevonásával, hogy mire lehet számítani azokban az M&A tranzakciókban, (vagyis felvásárlások és összeolvadások területén), ahol magántőke a befektető, másrészt, hogy mi várható a politikai instabilitás erősödésével és a kínai szereplők megjelenésével. 

A politikai instabilitás sajnos soha nem bátorítja az akvizíciós tevékenységet

“A befektetők ma nem bíznak a politikában, de legfőképpen annak kiszámíthatóságában. - mondta Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. “Ennek számos oka van, ilyen például az amerikai választások vegyes fogadtatása, a Brexit és annak eddig nem teljesen feltárt hatása, valamint az, hogy a német és a francia választási kilátások sem a gazdasági stabilitás irányába mutatnak." A tanulmány válaszadóinak csaknem kétharmada tart a bizonytalanságtól és annak gazdaságra, azon belül is a vállalati M&A (vagyis fúziós és akvizíciós) piacra gyakorolt erős negatív hatásaitól. Míg 2016-ban a befektetők 64%-a növekedésre számított az akvizíciók területén, addig 2017-ben 52%-uk emelkedést, 22%-uk pedig csökkenést vár. 

Az Unió országaiban más-más módon látják a jövőt, legsötétebben az Egyesült Királyságban, ahol 2,1 százalékpontos aktivitás csökkenésre számítanak, ők a legpesszimistább görögöket – akik 1,6 százalékpontos aktivitásmínuszra számítanak -  is megelőzték a  negatív rangsorban.  Spanyolországban és Portugáliában, 2,6%-os Németországban 2,4% százalékpontos erősödést jósolnak a megkérdezettek.

 

Az egyes iparágakra vetítve a válaszadók úgy látják, hogy a legtöbb tranzakció a technológiai és médiaszektorban történik majd (72%), ezt követi a gyógyszer és egészségügyi szektor (68%), valamint a fogyasztási cikkek és kiskereskedelem (60%). A legkisebb mozgást az energia szektorban (16%), az építőiparban (18%) és járműiparban (16%) jósolják. “Ez a prognózis egyértelműen azt jelzi, hogy a befektetők főleg az innovatív technológiát alkalmazó vállalatokban érdekeltek” – mondta Schannen Frigyes, majd hozzátette, hogy “a befektetők hisznek abban, hogy a jövőbe mutató, technológiai kategóriákba érdemes befektetniük, mert átlagon felüli megtérülésre számíthatnak.”

Növekvő kínai jelenlét

Egyre több kínai befektető tervei között szerepel, hogy belép az európai technológia piacra, még erősebbé téve a harcot a kulcsfontosságú pozíciókért. Nem véletlenül a válaszadók 57%-a úgy gondolja, a kínai pénzügyi és stratégiai befektetők megjelenése tovább fogja erősíteni a jelenleg is kiélezett versenyt a mérnöki tevékenységet folytató cégek (22%), valamint járműipari (16%), a technológia és a média vállalatok (16%) iránt. 

„Az, hogy a kereslet ilyen mértékben nő a kínai befektetők részéről, egyértelműen a negyedik ipari forradalomnak nevezett és ahhoz köthető iparágakhoz tartozó területeknek köszönhető, mint például a mesterséges intelligencia, autóipar és energia szektorok” magyarázta Schannen Frigyes. „Az, hogy Amerika zár, és anti-globalizációs politikát tervez követni, még nagyobb mértékben azt a tendenciát erősíti, hogy Ázsia figyelme az európai piacok felé fordul.”

Befektetések elemzésére specializálódott szakértők véleménye szerint a viszonylag kisebb méretű cégeket érintik majd inkább az ilyen típusú tranzakciók, 63%-uk gondolja úgy, hogy az 50 millió euró és az alatti értékű cégeknél várható növekedés. Az 50 és 100 milló euró közöttieknél már csak 53%, a még nagyobb, 100-250 millió eurós sávban már csak 40% számít növekedésre. „Ezek az tranzakciók jól leképezik a német ipar struktúráját, de még jobban rávilágítanak arra, mennyire versenyképes a német "Mittelstand.” – mondta Schannen Frigyes. 

A befektetők jobban figyelnek a  portfoliómenedzsmentre 

Annak érdekében, hogy növeljék portfóliójuk értékét, a megkérdezett magánbefektetők 88%-a azt vallja, aktívan kell figyelniük és kezelniük portfóliójukat. „A passzív hozzáállás már nem vezet pozitív eredményre – sőt a befektetők már régóta felismerték ezt” – mondta Schannen. “Igazi siker csak úgy érhető el, ha a befektető aktívan részt vesz azokban a legfontosabb üzleti döntésekben, amelyek befolyásolják a portfólióban lévő vállalatok értékét és jövőjét.” 

Az európai befektetők további felvásárlásokkal (34%), illetve az új termékekkel és szolgáltatásokkal (24%) növelnék portfóliójuk értékét, míg az ár-optimalizálás, a költségcsökkentés, vagy az öko-lábnyom optimalizálás (8%) meglehetősen kis súllyal  szerepel a megkérdezettek válaszaiban. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • autó

    Sajnos a mindennapokban mind a munkavállalók, mind a munkáltatók esetében gyakran összefolynak a munkába járással, illetve a kiküldetéssel kapcsolatos  különböző fogalmak és az ezekkel összefüggésben kifizetendő juttatások. A helyzet azonban szerencsére korántsem olyan bonyolult, mint az első látásra tűnhet. 

  • jog

    Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség. A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak.  Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.

  • benzin

    Csökkenti bruttó 8 forinttal a benzin, és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol  - értesült piaci forrásokból az MTI. 

  • adatvédelem

    Fél év múlva itt az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR, amelynek célja, hogy az egyes tagállamokban egységesítse az adatvédelmi előírásokat. Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy nagyobb betekintést biztosít a magánembereknek abba, hogy megfelelően bánnak-e az adataikkal, így például, hogy milyen jogalapon tárolja és használja fel egy vállalkozás azokat. A cégeknek ezzel párhuzamosan fel kell készülniük mind az elektronikusan tárolt, mind pedig a papíralapú adatok átlátható kezelésére, megfelelő tárolására és igazolniuk kell, hogy ezek birtoklására, kezeléséremegfelelő jogalapon kerül sor. Ha pedig ez már nem áll fenn, például mert a tárolásra már nincs szükség, akkorgondoskodniuk kell a szakszerű megsemmisítésükről.„Aki tegnap nem kezdte el a felkészülést, kezdje el ma!” – hangzott el jótanácsként egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

  • startup

    A startup vállakozások beruházói, az úgynevezett angyalbefektetők számára a december 9-én hatályba lépő kormányrendelet teremti meg az adóalap-kedvezmény igénylésének keretfeltételeit - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda.