Veszik az európai cégeket a kínaiak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A növekvő politikai bizonytalanság hatására visszaeshet a felvásárlási és fúziós tranzakciók száma 2017-ben az előző évi várakozásokhoz képest. Míg 2016-ban a vállalatok 64%-a számított növekedésre, idén már alig több mint a fele. A Roland Berger Private Equity Outlook tanulmányát különböző európai prognózisok alapján készítették, de kiegészítve a görög és angol kilátásokkal, amelyek még az átlagnál is borúlátóbbak. 


A szektor és a 2017-es év meghatározó tényezője az lesz, hogyan és milyen mértékben nyernek befolyást a kínai magánbefektetők a pénzügyi, technológiai, valamint a járműipar szektorban, és ez hogyan alakítja majd az amúgy is erős nyomás alatt lévő európai piacot. A Roland Berger tanulmánya egyrészt azt vizsgálta 2400 válaszadó bevonásával, hogy mire lehet számítani azokban az M&A tranzakciókban, (vagyis felvásárlások és összeolvadások területén), ahol magántőke a befektető, másrészt, hogy mi várható a politikai instabilitás erősödésével és a kínai szereplők megjelenésével. 

A politikai instabilitás sajnos soha nem bátorítja az akvizíciós tevékenységet

“A befektetők ma nem bíznak a politikában, de legfőképpen annak kiszámíthatóságában. – mondta Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. “Ennek számos oka van, ilyen például az amerikai választások vegyes fogadtatása, a Brexit és annak eddig nem teljesen feltárt hatása, valamint az, hogy a német és a francia választási kilátások sem a gazdasági stabilitás irányába mutatnak.” A tanulmány válaszadóinak csaknem kétharmada tart a bizonytalanságtól és annak gazdaságra, azon belül is a vállalati M&A (vagyis fúziós és akvizíciós) piacra gyakorolt erős negatív hatásaitól. Míg 2016-ban a befektetők 64%-a növekedésre számított az akvizíciók területén, addig 2017-ben 52%-uk emelkedést, 22%-uk pedig csökkenést vár. 

Az Unió országaiban más-más módon látják a jövőt, legsötétebben az Egyesült Királyságban, ahol 2,1 százalékpontos aktivitás csökkenésre számítanak, ők a legpesszimistább görögöket – akik 1,6 százalékpontos aktivitásmínuszra számítanak –  is megelőzték a  negatív rangsorban.  Spanyolországban és Portugáliában, 2,6%-os Németországban 2,4% százalékpontos erősödést jósolnak a megkérdezettek.

 

Az egyes iparágakra vetítve a válaszadók úgy látják, hogy a legtöbb tranzakció a technológiai és médiaszektorban történik majd (72%), ezt követi a gyógyszer és egészségügyi szektor (68%), valamint a fogyasztási cikkek és kiskereskedelem (60%). A legkisebb mozgást az energia szektorban (16%), az építőiparban (18%) és járműiparban (16%) jósolják. “Ez a prognózis egyértelműen azt jelzi, hogy a befektetők főleg az innovatív technológiát alkalmazó vállalatokban érdekeltek” – mondta Schannen Frigyes, majd hozzátette, hogy “a befektetők hisznek abban, hogy a jövőbe mutató, technológiai kategóriákba érdemes befektetniük, mert átlagon felüli megtérülésre számíthatnak.”

Növekvő kínai jelenlét

Egyre több kínai befektető tervei között szerepel, hogy belép az európai technológia piacra, még erősebbé téve a harcot a kulcsfontosságú pozíciókért. Nem véletlenül a válaszadók 57%-a úgy gondolja, a kínai pénzügyi és stratégiai befektetők megjelenése tovább fogja erősíteni a jelenleg is kiélezett versenyt a mérnöki tevékenységet folytató cégek (22%), valamint járműipari (16%), a technológia és a média vállalatok (16%) iránt. 

„Az, hogy a kereslet ilyen mértékben nő a kínai befektetők részéről, egyértelműen a negyedik ipari forradalomnak nevezett és ahhoz köthető iparágakhoz tartozó területeknek köszönhető, mint például a mesterséges intelligencia, autóipar és energia szektorok” magyarázta Schannen Frigyes. „Az, hogy Amerika zár, és anti-globalizációs politikát tervez követni, még nagyobb mértékben azt a tendenciát erősíti, hogy Ázsia figyelme az európai piacok felé fordul.”

Befektetések elemzésére specializálódott szakértők véleménye szerint a viszonylag kisebb méretű cégeket érintik majd inkább az ilyen típusú tranzakciók, 63%-uk gondolja úgy, hogy az 50 millió euró és az alatti értékű cégeknél várható növekedés. Az 50 és 100 milló euró közöttieknél már csak 53%, a még nagyobb, 100-250 millió eurós sávban már csak 40% számít növekedésre. „Ezek az tranzakciók jól leképezik a német ipar struktúráját, de még jobban rávilágítanak arra, mennyire versenyképes a német „Mittelstand.” – mondta Schannen Frigyes. 

A befektetők jobban figyelnek a  portfoliómenedzsmentre 

Annak érdekében, hogy növeljék portfóliójuk értékét, a megkérdezett magánbefektetők 88%-a azt vallja, aktívan kell figyelniük és kezelniük portfóliójukat. „A passzív hozzáállás már nem vezet pozitív eredményre – sőt a befektetők már régóta felismerték ezt” – mondta Schannen. “Igazi siker csak úgy érhető el, ha a befektető aktívan részt vesz azokban a legfontosabb üzleti döntésekben, amelyek befolyásolják a portfólióban lévő vállalatok értékét és jövőjét.” 

Az európai befektetők további felvásárlásokkal (34%), illetve az új termékekkel és szolgáltatásokkal (24%) növelnék portfóliójuk értékét, míg az ár-optimalizálás, a költségcsökkentés, vagy az öko-lábnyom optimalizálás (8%) meglehetősen kis súllyal  szerepel a megkérdezettek válaszaiban. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).