Zuhant a 90 napon túli, kifizetetlen számlák aránya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Harmadára csökkent a 90 napon túli, kifizetetlen belföldi számlák aránya az első negyedévben éves összevetésben, ugyanakkor a hazai vállalkozások több mint egyharmada továbbra is azt állítja, hogy cash-flow-juk fenntartása lesz az idei év legnagyobb kihívása – közölte az Atradius.


Az elmúlt évvel összehasonlítva pozitív változás, hogy a lejárati dátumot követő 90 napon túl meg nem fizetett számlák teljes értéke a belföldi kereskedelemben 68,3 százalékkal csökkent az idei első negyedévben, ugyanakkor az ilyen exportszámlák aránya 194 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a belföldi kintlévőségek teljes összegének 1,3 százaléka (tavaly 4,1), míg a külföldi vevők felé fennálló kintlévőségek teljes összegének 5,0 százaléka (tavaly 1,7) nem folyik be a határidő lejártát követő 90 nap múlva sem.

A belföldi és külföldi vevők részéről tapasztalt fizetési késedelmek fő okaként a magyar válaszadók 88,2 százaléka a megfelelő pénzeszközök hiányát említette.

A hitelbiztosító legújabb, fizetési szokásokról szóló felmérésében Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia 821 cégének vállalatközi fizetési tapasztalatait gyűjtötte össze idén március-áprilisban.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A visegrádi országok közül továbbra is a magyar vállalkozások alkalmazzák leginkább a halasztott fizetést: a 2012. első negyedévi adatokhoz képest kismértékű emelkedés után immár a teljes külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8 százaléka, illetve 73,6 százaléka utólagos fizetéssel bonyolódik le. Mindkét átlag jelentősen a régiós (56,3 százalék belföld és 57,3 százalék export) és nyugat-európai átlag (48,1 százalék belföldi és 41,9 százalék külföldi értékesítés) felett van – hívja fel a figyelmet az Atradius.

Az elmúlt egy év során a magyar válaszadók körében átlagosan 2,2 százalékponttal emelkedett a halasztott fizetéssel történő belföldi értékesítés aránya. A halasztott fizetéssel történő külföldi értékesítés viszonylag stabilan alakult, mindössze 0,5 százalékkal emelkedett 2012 óta.

A hitelbe értékesítés fő célja mindkét esetben a hosszú távú kereskedelmi kapcsolat fenntartása, amelynek hatékonyságát – a megkérdezett cégek szerint – a belföldi ügyletek egyértelműen visszaigazolták.

Magyarországon a vevőknek biztosított halasztott fizetés átlagos időtartama nem változott érdemben: idén az első negyedévben 30,8, míg tavaly az első három hónapban 30,4 nap volt. Ez összhangban áll a kelet-európai válaszadók által megjelölt átlagos időtartammal (29,6 nap), és némileg alacsonyabb csak, mint a nyugat-európai átlag (33,7 nap).

A magyar feldolgozóipar biztosítja a leghosszabb fizetési határidőket a vevők számára (átlagosan 32 napot), míg a nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, disztribúciós szektorban a legrövidebbeket (29 nap). Emellett a nagyvállalatok nyújtják a leghosszabb fizetési határidőket vevőiknek (átlagosan 38,2 nap), míg a kisvállalkozások a legrövidebbeket (átlagosan 28,2 nap).

 

A magyar válaszadók által kibocsátott belföldi és külföldi számlák teljes értékének átlagban 24,9 százalékát és 17,8 százalékát nem fizették ki az esedékességi határidő lejártakor. Mindkét átlag a felmérés kelet-európai (29,4 százalék belföld és 21,6 százalék külföld) és nyugat-európai (30,1 százalék belföld és 28,8 százalék külföld) átlaga alatt van.

A magyar vállalkozások körében átlagban a belföldi lejárt határidejű számlák 84,8 százalékát fizetik ki az esedékesség napját követő 30 napon belül, míg a külföldiek 81,2 százalékát. Mindkét szám a felmérés kelet-európai és nyugat-európai átlagánál jobb érték.

Ezzel együtt a magyar válaszadók 35 százaléka számára az egészséges cash-flow fenntartása lesz az idei év legnagyobb kihívása. Ez az arány megfelel a kelet-európai trendnek, de meghaladja a nyugat-európai értéket. A termékeik és szolgáltatásaik iránti csökkenő kereslet a magyar válaszadók 27,2 százaléka számára lesz fontos megoldandó feladat 2013-ban. Ez az arány jóval a kelet-európai és a nyugat-európai alatt van.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.