Az új Ptk. nemcsak jogászoknak kötelező olvasmány

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Többek között a kártérítés felelősség, a szerződéses jogviszonyok és a tulajdonjog változásaira hívták fel a figyelmet a 2014 márciusában hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv kapcsán a Complex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett rendezvény előadói.

Kártérítési felelősség

Dr. Vékás Lajos, a Kodifikációs Főbizottság elnöke, a kártérítési felelősség változásairól tartott előadást. Az új Ptk-ban két döntő ponton más lesz a kártérítés. Szigorúbb lesz a kimentés, szigorúbb lesz és változik a megtérítendő kár nagysága. A jogalkotók szándéka az volt, hogy - főleg gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan – a bírói gyakorlat által kialakított szigorítást a törvénybe ültessék.

A szerződésszegéssel okozott kár esetén akkor lehet mentesülni a kártérítés alól (új Ptk. 6:142. §), ha a szerződésszegés a szerződésszegő ellenőrzési körén kívül esik (pl. országos sztrájk, vis maior), a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a szerződésszegő a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Az akadémikus példaként említette, ha szerződéskötéskor a sztrájkot már nyilvánosan bejelentették és a szerződésszegő ennek ellenére vállalt kötelezettséget, akkor ő már nem tudja magát kimenteni.

A kártérítés mértéke körében változás, (új Ptk. 6:143. §) hogy csak akkora kártérítési összegre kötelezhető a károkozó, amekkora kárösszegnél a jogosult bizonyítani tudja, hogy az már mérhető volt a szerződéskötéskor. Ha szándékos volt a károkozás, akkor a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. Tehát szerződéskötéskor meg kell fontolni az ezzel járó kockázatot, és eldönteni ez alapján is, hogy a szerződést mégsem kötik meg, vagy ha megkötik, akkor milyen egyéb biztosítékot kötnek ki (biztosítás, garancia, alacsonyabb ár stb.). Az ilyen döntések kihatással vannak természetesen a társaság könyvelésére, beszámolójára, mérlegen kívüli tételekként a kiegészítő mellékletben is bemutatásra kell kerüljenek.

Magyarázatokkal megrendelhető
Az új Polgári Törvénykönyv tükrös kiadása és az új Polgári Törvénykönyv - magyarázatokkal már előrendelhető a Complex Kiadónál. További részleteket az azujpolgaritorvenykonyv.hu oldalon talál.

Dr. Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke tovább folytatta a kártérítéssel kapcsolatos gondolatmenetet. Összefoglalta, hogy minden károkozás jogellenes, kivéve az alábbi négy esetkört: beleegyezés, jogos védelem, szükséghelyzet, jogági jogellenesség függetlensége. Az új kódex által bevezetett negyedik csoport jelentése: nem jogellenes a károkozás, ha mások jogilag védett érdekét sérti. Ez szomszédjogi (pl. a kibocsátott hang sérti-e a szomszéd érdekeit vagy nem), környezetvédelmi (pl. a kibocsátott szennyezett mennyiség még határérték alatt van) kártérítéseknél merül fel.

Az okozatosság az a kérdéskör, amellyel a bírói gyakorlat nehezen birkózik meg: hol az a határ, ahol távoli károk tekintetében is kártérítést állapítson meg. A bírói gyakorlat ismeri és alkalmazza az előreláthatóság fogalmát. Károkozáskor a károkozónak olyan károkkal nem kell számolnia amelyeket nem látott és nem is láthatott volna.

A kártérítés terjedelme kérdésében az előadó kifejtette, hogy a Ptk. a teljes kártérítés elvét tartalmazza, de a hatályos Ptk. nem mondja ki a káronszerzés tilalmát – ettől függetlenül a bírói gyakorlat ezt ismeri és alkalmazza. Az új Ptk tartalmaz már erre vonatkozó rendelkezést.

Egyetemleges kártérítés körében a hatályos szabályokat ültették át az új Ptk-ba: nem kell a károkozók akarategysége, ettől függetlenül felmerül az egyetemleges felelősség. A felróhatóság kérdésében a bíróság egyre szigorúbban foglal állást, amikor az „elvárható magatartás” kérdéskörét vizsgálja, a közrehatás kérdése viszont már ténykérdés, ez szakértői bizonyítást igényel. Ha több cselekmény történik, de nem lehet bizonyítani, hogy ki volt a károkozó, az lenne a tendencia, hogy elutasítják a követelést, de ma már a bíróság egyetemlegesen marasztalja a károkozókat (pl. több petárda robbant, nem lehetett tudni melyik fiatal és annak petárdája okozta a kárt – egyetemleges kártérítésre kötelezte őket a bíróság).

A kártérítést pénzben kell megfizetni – nagyon ritkán és szűk körben van lehetőség természetbeni megfizetésre. Általános kártérítés esetén is le kell folytatni valamilyen bizonyítást, ha nem is lehet összegszerűen a kárt megállapítani a kereset benyújtásakor.

Veszélyes üzemnél akkor is teljes kártérítési felelősséggel tartozik a károkozó, ha a kár bekövetkezéséhez vétőképtelen is hozzájárult. A közrehatás mértékéig keresettel vagy visszkeresettel fordulhat a kártérítés kötelezettje a vétőképtelen gondozója ellen. Példaként említette az előadó azt az esetet,amikor az autópályára kifutott két kutya (gazdája elengedte őket a  parkolóban) súlyos balesetet és komoly kárt okozott. Az autópálya fenntartása fokozott veszéllyel járó tevékenység, ezért az autópálya fenntartója felel azért, ha a parkolóban elengedett kutyáknak lehetősége van felmenni az autópályára.

Kötelmi jog – szerződések létrejötte

Dr. Gárdos Péter ügyvéd szerint az értékpapírjogi szabályozások megújulása, a társaságok szerződését szabályozó újítások a modernizáció eredménye. A kötelmi jogot érintő változásokról szólva kiemelte, hogy a szerződésekre vonatkozó általános szabályok az új Ptk-ban külön szerepelnek. Ha egy adott szerződéstípusra vonatkozó szabályokat szeretné valaki áttekinteni, akkor nem elég csak az adott szerződéstípus előírásait elolvasni, át kell tekinteni a szerződésekre, valamint a kötelmekre vonatkozó általános szabályokat is.

Amikor nem teljesen egyértelmű az ellenérték a szerződésben, belép a teljesítés helyén és idején szokásos középár, mint ellenérték. Szokás és gyakorlat főszabályként a szerződés része, kivéve ha azt a szerződésben a felek kifejezetten kizárták. A kizárással kiküszöbölhető az a helyzet, hogy felek nem is tudják, mi a helyi szokás.

Egy szóbeli megállapodást követően a visszaigazolás a szóbeli szerződés írásbeli visszaigazolása. A szerződés szóban jött létre, az írásban megfogalmazott dokumentum csak egy bizonyítéka ennek. Ha az ilyen visszaigazolás lényeges kérdésekben eltér a szóbeli megállapodástól, akkor ez nem lesz irányadó a szóbeli megállapodásra. Ha nem lényeges kérdésekben vagy csak kis mértékben tér el, és a másik fél ez ellen nem tiltakozik, akkor ez a szerződés része lesz, felülírva a korábbi megállapodást.

Érvénytelenség tekintetében a megtámadhatóság körében vannak változások: szerződéskötéstől számított 1 év lesz a megtámadásra rendelkezésre álló határidő, és a szerződés akár másik félhez intézve, akár bíróság előtt megtámadható. Feltűnő értékaránytalanság körében is változást tartalmaz az új Ptk.: a felek ezt az érvénytelenségi okot kizárhatják a szerződésből.

Lényeges változás, hogy az új Ptk. alapvetően másként viszonyul a fiduciárius biztosítékokhoz, azaz a biztosítéki célú tulajdon-átruházáshoz, engedményezéshez és a vételi jog alapításhoz. A tulajdonosoknak lényegesen erősebb pozíciója lesz. Az új Ptk. szerint ugyanis semmis az a kikötés, amely pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. Kivételt képeznek a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások.

Engedményezéssel és a követelés vásárlásával is ugyanúgy szállnak át a jogok a szerzőre mint az adásvételnél, kell egy jogcím (adásvétel, ajándékozás) és szükség van egy engedményezési szerződésre – ez viszi át a jogot. Jövőbeli követelések is engedményezhetők: de csak a jogcímet lehet így megteremteni, a követelés csak később fog átszállni. Az engedményezésre irányuló szerződés már tartalmazhatja a teljesítésre vonatkozó utasítást is..

Zálogjog, biztosítékok

Dr. Gárdos István ügyvéd a zálogjogi változásokat emelte ki. Hangsúlyozta, hogy semmisek lesznek azok a biztosíték-adási megoldások, amelyek eddig voltak, kivéve a tulajdonjog fenntartást, a most már külön is nevesített faktoringot és a pénzügyi lízinget. A fiduciárius biztosítékok is kivételek a tilalom alól.

Változás, hogy a zálogjogi szabályozás a szerződések általános szabályai között kapott helyett, hanem a dologi könyvben. Az új Ptk. kiindulási pontja, hogy egy egységes zálogjog van. A zálogjog járulékossága azt jelenti, hogy azt csak valamilyen követelés biztosítékául lehet alapítani – az önálló zálogjog megszűnt.
Zálogjog tárgya lehet minden dologi jogi vagyontárgy, az új Ptk. nem foglalkozik azzal, hogy a vagyontárgy forgalomképes-e vagy sem. A felekre bízza, hogy eldöntsék, hogy adott esetben egy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy alkalmas-e nekik biztosítékul.

A zálogjogi nyilvántartást felváltja a hitelbiztosítéki nyilvántartás. A zálogjogok körében nemcsak az ingó zálogjogot, hanem a jogokon, követeléseken alapított zálogjogot is ebbe a nyilvántartásba kell majd bejelenteni.

Tulajdonjog – dologi jog

Dr. Menyhárd Attila ügyvéd, egyetemi tanár a dologi jogot érintő változásokat vázolta fel előadásában. A tulajdonjogot az új Ptk-ban a dologi jogi könyv szabályozza.

Újdonság, hogy az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi szabályai a Ptk részét képezik.

Az új törvény szabályozza a birtokátruházást. A birtokvédelmi rendszer ugyan változatlan marad, de a felelős őrzés szabályait eltörölték – mert a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Szintén újdonság, hogy jogi személyt is megillethet haszonélvezeti jog, maximum 50 évre. Ez a haszonélvezeti jog nem lesz forgalomképes, nem örökölhető, de átalakulás esetén a jogutódra átszáll. A tulajdonosi haszonélvezetet továbbra sem engedi meg a Ptk – de szolgalmat a tulajdonos a saját telkén alapíthat.
Jogon vagy követelésen alapított haszonélvezeti jogot is lehet majd alkalmazni, a haszonélvező a követelést behajthatja.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • ügyvéd

    Az új Polgári törvénykönyv nyelve szabatos, és lehetőleg a nem szakember számára is érthető. A gazdaság szereplői számára újdonságokat tartalmaz a kódex jogi személyekről, dologi jogról és kötelmi jogról szóló könyve. Többek között ezeket a legfontosabb változásokat mutatja be röviden az Adó-kódex cégvezetőknek szóló legfrissebb lapszáma.

  • aláírási címpéldány

    A jövő március közepén hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) meghatározza a faktoring- és a lízing szerződés fogalmát is, és mindkettő bekerül a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.

  • bíróság

    A héten hirdették ki az új Polgári Törvénykönyvet, amely alapján 2014. március 15-én léphet hatályba az új szabályozás. Vékás Lajos, a Kodifikációs Főbizottság vezetője vegyes véleménnyel van az elfogadott új Ptk.-ról: kifogásolja a szűkre szabott család fogalmát, visszalépést jelentenek szerinte a véleménynyilvánítás jogával és a gyűlöletbeszéd magánjogi szankcionálásával kapcsolatos módosítások, illetve elégedetlen a sérelemdíjra és a kötelesrészre vonatkozó szabályozással is ― derül ki a professzor CompLex Kiadónak adott interjújából, amelyet a www.azujpolgaritorvenykonyv.hu oldal közölt ma reggel.

  • Áder János

    A jövő év március 15-étől hatályba léphet az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), miután kedden Áder János köztársasági elnök aláírásával megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés idei első ülésén elfogadott kódex.

  • bíróság

    A napokban elfogadott új polgári törvénykönyv (Ptk.) készítésének alapelve volt, hogy nem lehet a társadalmi gyakorlattal szembe menni és nem szabad a bevált intézményeket öncélúan megváltoztatni - mondta az MTI-nek Székely László, aki ez év elejéig a magánjogi kódex kodifikációjáért felelős miniszteri biztos volt. "Az utat ott kell kikövezni, ahol az emberek járnak" - fogalmazott.

  • parlament

    Több mint ötven év után 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak, miután a parlament hétfőn elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet.

  • A faktoringot is szabályozza az új Ptk.

    A várhatóan 2010. május 1-jén hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv külön szabályozza a faktoring szerződést, felismerve ennek gazdasági jelentőségét és szakítva az erre vonatkozó korábbi állapottal, amelyben több jogszabály és bírósági ítélet alkalmazásával lehetett csak megmondani, hogy mit is kell érteni faktoring alatt valójában.
  • A bölcsőtől a sírig - itt az új Ptk.

    A fogantatástól a végrendeletig végigkíséri majd az emberek életét az új polgári törvénykönyv, amelyet hétfőn délután fogadott el a parlament. Az 1998 óta készülő jogszabály újraszabályozza a házasságot, az ingatlan-nyilvántartást vagy éppen a lízingszerződéseket. A hatalmas terjedelmű törvénykönyvből néhány érdekességet szemezgettünk.
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.

  • Bled

    A háborús időszakokban az emberi és anyagi erőforrásokat is a hadi események szolgálatába állítják. Gyakran együtt jár ez korábbi reformintézkedések, jogok, vagy akár a parlamentáris kormányzás bizonyos mértékű felfüggesztésével, korlátozásával is. Magyarország nagyszabású és sikeres, pótadóból és kölcsönből finanszírozott fegyverkezési programmal készült a világháborúra 1938-tól. A korszak zsidótörvényeinek is voltak adózási vonatkozásai.