Már az új Ptk. szerint szerződünk - mire figyeljünk?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A pár nappal ezelőtt hatályba lépett Polgári Törvénykönyv legfontosabb újdonságaira hívta fel a figyelmet Lábady Tamás és Vékás Lajos, akik mindketten részt vettek a kodifikációs bizottságban az új kódex előkészítésében. A Wolters Kluwer Kft. által március 18-án rendezett szakmai konferencián elhangzott: nem kell pánikba esni a vezető tisztségviselők felelőssége miatt.

Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért

Általános szabály, hogy a törvény tiltja a károkozást, minden károkozás jogellenes, kivéve ha törvény ezt kifejezetten megengedi. Aki pedig másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, akkor mentesülhet, ha a magatartása nem felróható. A felróhatóságot az adott helyzetben elvárható magatartás megsértése jelenti. Lábady Tamás hangsúlyozta, hogy a felróhatóság hiánya kimentési ok, feltéve ha azt bizonyítani tudják.

Az új Ptk. taxatíve felsorolja, hogy mikor nem jogellenes a károkozás:

  • ha a károsult belegyezik a károkozásba (pl. sportjátékoknál),
  • jogos védelmi helyzetben (itt mindig az arányosságot kell vizsgálni, de a felróhatóság hiányával mentesülni lehet a felelősség alól),
  • szükséghelyzetben (szomszédjogok),
  • ha jogszabály által megengedett magatartással okoznak kárt, feltéve, hogy ez a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti vagy jogszabály kártalanítás fizetését rendeli (például ha egy engedélyezett építkezés a szomszédos ház kilátását elvonja,  a szomszéd követelhet kártérítést)

A kártérítési kötelezettségnél marad a teljes kártérítés elve, azonban a káronszerzés tilalma bekerült  a szabályozásba.

Változik viszont a kártérítés módjának a fő szabálya: az eredeti állapot helyreállítása helyett a kárt elsősorban pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

Új szabály, hogy a károkozók egymás közötti viszonyában alkalmazható a méltányosság, azaz a bíróság nemcsak egyetemlegesen, hanem külön-külön is marasztalhat. Lényeges, hogy bekerült  a Ptk-ba, hogy akkor is a többes károkozásra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, ha a kárt több egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik okozhatta és nem állapítható meg a károkozó tényleges személye.

A szerződésszegéssel okozott kár

Vékás Lajos előadásában kiemelte, hogy míg a hatályos Ptk. egységesen, a teljes kártérítés elvét érvényesítve szabályozza a kárfelelősséget, az új kódexben szétválik a kontraktuális (szerződésszegéssel okozott károkért) és a deliktuális (szerződésen kívüli károkért) való felelősség.

A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség az új kódexben objektív alapú felelősség, ami azt jelenti, hogy a jogszabály egyrészt szigorítja a kimentést, másrészt a szerződéskötéskor előre látható károk megtérítésére korlátozza a szerződésszegő felelősségét.

A kimentést csak akkor engedi meg az új kódex, ha a szerződésszegés a szerződést szegő fél ellenőrzési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok miatt következett be, amely nem volt előre látható a szerződés megkötésekor – azaz megtörik a teljes kártérítés elve, csak a következményi károk és az elmaradt haszon tekintetében áll fenn a felelősség.

Mindezek miatt az új Ptk. hatálybalépésével fokozott jelentősége lett annak, hogy a vállalkozások egymás között létrejött szerződéseiben közreműködő jogi képviselők a szerződő partnereket körültekintően tájékoztassák a szerződésszegés várható következményeire.

A bizonyítási teher alapvetően a károsulton van, és méltányossági alapon a kár mértéke nem csökkenthető.

Cselekvőképesség és személyiségvédelem

Lábady Tamás az ember, mint jogalany vonatkozásában alapvető változásként emelte ki  a cselekvőképesség és a szeméyliségvédelem újdonságait. Hangsúlyozta, hogy a megszűnt a cselekvőképességet kizáró gondnokság, helyette részben, illetve teljesen lehet korlátozni a cselekvőképességet, de általános jelleggel nem, csak bizonyos ügycsoportokra vonatkozóan. Felhívta a figyelmet  a támogatott és az előzetes döntéshozatal lehetőségére is, amikoris valaki saját maga döntheti el, hogy a későbbiekben ki legyen vagy ki ne legyen a gondnoka. Minderről bővebben itt olvashat

A személyiségvédelem területén a legnagyobb változás a személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményeként bevezettett sérelemdíj intézménye,  ami felváltja a nem vagyoni kártérítést. A sérelmet szenvedettnek a jogsértés tényén túl a hátrány okozását nem kell bizonyítani,  azaz a sérelem ténye már önmagában elegendő a kártérítés megállapításához. A bírói gyakorlatra bízza azonban  atörvény, hogy a bagatell igényeket és azok megtérítését hogyan lehet ilyenkor kiszűrni. Bővebben olvashat a témáról itt.

Jogi személyek

Vékás Lajos kiemelte, hogy a társasági jog anyagi jogi szabályai bekerültek az új kódexbe,  azzal  az alapvető szemléletváltással, hogy főszabály a diszpozitivitás, azaz az általános eltérést engedő szabály. Bármit megtehetnek  afelek, amit  atörvény nem tilt. Tehát csak attól nem lehet eltérni a társasági szerződésben, amit kifejezetten tilt a törvény.

Biztonsagi klauzulaként beépítették azonban  a kódexbe, hogy megakadályozhatók olyan társasági jogi gesztusok, amiket nem célszerű megengedni. Ezért konkrét tilalom nélkül is semmis az olyan társasági jogi rendelkezés, ami  sérti a hitelezők,  a kisebbseg erdekét vagy a munkavállalók érdekeibe ütközik, vagy a társaság feletti felügyelet gyakorlását akadályozza.

A társasági jog szabályai egyebekben alapvetően nem változtak, a korlátolt felelősségű társaságok saját üzletrészének korlátozása és törzstőkéjének megemelési kötelezettsége kivételével.

A vezető tisztségviselő felelőssége: alapvetően nem változik

Vékás Lajos kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az utóbbi hónapokban a sajtóban és szakmai körökben is megjelent híresztelésekkel ellentétben alapvetően nem változott a vezető tisztségviselők felelőssége. Az új Ptk. szabályozásának egyetlen többleteleme az, hogy ha a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva szerződésen kívül harmadik személynek kárt okoz, akkor vele együtt egyetemlegesen a cége is köteles helytállni.

A vezető tisztségviselő felelősségéről  az új kódex három helyen rendelkezik:

  • A 3. könyv 24. §-ában: ahol kimondja, hogy a vezető tisztségviselő felel a társasággal szemben a szerződésszegésért okozott kártérítésre vonatkozó szabályok szerint. Mivel a szerződésszegéssel okozott kárfelelősség objektív alapú lett, itt valóban szigorúbb a szabály,  azonban ettől a diszpozitivitás elve alapján el lehet térni, azaz például összegszerűen korlátozható a vezető tisztségviselő felelőssége
  • A 3. könyv 118. §-ában: ahol arról rendelkezik, hogy a már felszámolás alatt álló társaság hitelezői kivételesen pert indíthatnak  avezető tisztségvisleővel szemben. Ez a felelősségi alakzat  a Gt-ben eddig is szabályozva volt, ezt emelték be az új Ptk-ba.
  • A 6. , kötelmi jogi könyv 541. §-ában:  ezt a felelősségi alakzatot értelmezik félre sokan. A deliktuaális felelősség körében, azaz ha a vezető tisztségviselő  e minőségében eljárva szerződésen kívül okoz harmadik személynek kárt, akkor vele együtt egyetemlegesen a cége is köteles helytállni.

Mindhárom felelősségi szabály diszpozitív, el lehet tőle térni, azaz  afelelősséget a felelősséget lehet korlátozni.  A deliktuális felelősség körében azonban a szándékos károkozásért, illetve az életben, testi épségben okozott kárért való felelősséget nem lehet kizárni.

Öröklés

Alapvetően megváltozik a túlélő házastárs (özvegy) öröklési jogállása. Amennyiben  az örökhagyónak van leszármazója, akkor az özvegy a leszármazó mellett csak korlátozott haszonélvezeti jogot gyakorol, viszont egy gyermekrészt örököl a hagyaték többi részéből. Amennyiben  az örökhagyó leszármazó nélkül hal meg, akkor az özvegy az örökhagyó szülei fele-fele arányban örökölnek.

Nagyobb hangsúlyt kap a végrendeleti öröklés, a kötelesrész mértéke pedig  atörvényes örökrész harmadára csökkent. Minderről bővebben itt olvashat

A jogalkalmazási gyakorlat nagy kihívás előtt áll, hiszen a régi Ptk. még sokáig élni fog, az átmeneti rendelkezések (2013. évi CLXXVII. törvény) mondják meg, mikor és mennyiben, melyik törvényt kell majd alkalmazni.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei - Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban - Dr. Lábady Tamás

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás - Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk - Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok - Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén - Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések - Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban - Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések - Dr. Kisfaludi András

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.

  • Bled

    A háborús időszakokban az emberi és anyagi erőforrásokat is a hadi események szolgálatába állítják. Gyakran együtt jár ez korábbi reformintézkedések, jogok, vagy akár a parlamentáris kormányzás bizonyos mértékű felfüggesztésével, korlátozásával is. Magyarország nagyszabású és sikeres, pótadóból és kölcsönből finanszírozott fegyverkezési programmal készült a világháborúra 1938-tól. A korszak zsidótörvényeinek is voltak adózási vonatkozásai.