Így is lehet szolgálati időt szerezni
A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati időt megállapodással is lehet szerezni.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pár nappal ezelőtt hatályba lépett Polgári Törvénykönyv legfontosabb újdonságaira hívta fel a figyelmet Lábady Tamás és Vékás Lajos, akik mindketten részt vettek a kodifikációs bizottságban az új kódex előkészítésében. A Wolters Kluwer Kft. által március 18-án rendezett szakmai konferencián elhangzott: nem kell pánikba esni a vezető tisztségviselők felelőssége miatt.
Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért
Általános szabály, hogy a törvény tiltja a károkozást, minden károkozás jogellenes, kivéve ha törvény ezt kifejezetten megengedi. Aki pedig másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, akkor mentesülhet, ha a magatartása nem felróható. A felróhatóságot az adott helyzetben elvárható magatartás megsértése jelenti. Lábady Tamás hangsúlyozta, hogy a felróhatóság hiánya kimentési ok, feltéve ha azt bizonyítani tudják.
Az új Ptk. taxatíve felsorolja, hogy mikor nem jogellenes a károkozás:
A kártérítési kötelezettségnél marad a teljes kártérítés elve, azonban a káronszerzés tilalma bekerült a szabályozásba.
Változik viszont a kártérítés módjának a fő szabálya: az eredeti állapot helyreállítása helyett a kárt elsősorban pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.
Új szabály, hogy a károkozók egymás közötti viszonyában alkalmazható a méltányosság, azaz a bíróság nemcsak egyetemlegesen, hanem külön-külön is marasztalhat. Lényeges, hogy bekerült a Ptk-ba, hogy akkor is a többes károkozásra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, ha a kárt több egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik okozhatta és nem állapítható meg a károkozó tényleges személye.
A szerződésszegéssel okozott kár
Vékás Lajos előadásában kiemelte, hogy míg a hatályos Ptk. egységesen, a teljes kártérítés elvét érvényesítve szabályozza a kárfelelősséget, az új kódexben szétválik a kontraktuális (szerződésszegéssel okozott károkért) és a deliktuális (szerződésen kívüli károkért) való felelősség.
A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség az új kódexben objektív alapú felelősség, ami azt jelenti, hogy a jogszabály egyrészt szigorítja a kimentést, másrészt a szerződéskötéskor előre látható károk megtérítésére korlátozza a szerződésszegő felelősségét.
A kimentést csak akkor engedi meg az új kódex, ha a szerződésszegés a szerződést szegő fél ellenőrzési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok miatt következett be, amely nem volt előre látható a szerződés megkötésekor – azaz megtörik a teljes kártérítés elve, csak a következményi károk és az elmaradt haszon tekintetében áll fenn a felelősség.
Mindezek miatt az új Ptk. hatálybalépésével fokozott jelentősége lett annak, hogy a vállalkozások egymás között létrejött szerződéseiben közreműködő jogi képviselők a szerződő partnereket körültekintően tájékoztassák a szerződésszegés várható következményeire.
A bizonyítási teher alapvetően a károsulton van, és méltányossági alapon a kár mértéke nem csökkenthető.
Cselekvőképesség és személyiségvédelem Lábady Tamás az ember, mint jogalany vonatkozásában alapvető változásként emelte ki a cselekvőképesség és a szeméyliségvédelem újdonságait. Hangsúlyozta, hogy a megszűnt a cselekvőképességet kizáró gondnokság, helyette részben, illetve teljesen lehet korlátozni a cselekvőképességet, de általános jelleggel nem, csak bizonyos ügycsoportokra vonatkozóan. Felhívta a figyelmet a támogatott és az előzetes döntéshozatal lehetőségére is, amikoris valaki saját maga döntheti el, hogy a későbbiekben ki legyen vagy ki ne legyen a gondnoka. Minderről bővebben itt olvashat A személyiségvédelem területén a legnagyobb változás a személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményeként bevezettett sérelemdíj intézménye, ami felváltja a nem vagyoni kártérítést. A sérelmet szenvedettnek a jogsértés tényén túl a hátrány okozását nem kell bizonyítani, azaz a sérelem ténye már önmagában elegendő a kártérítés megállapításához. A bírói gyakorlatra bízza azonban atörvény, hogy a bagatell igényeket és azok megtérítését hogyan lehet ilyenkor kiszűrni. Bővebben olvashat a témáról itt. |
---|
Jogi személyek
Vékás Lajos kiemelte, hogy a társasági jog anyagi jogi szabályai bekerültek az új kódexbe, azzal az alapvető szemléletváltással, hogy főszabály a diszpozitivitás, azaz az általános eltérést engedő szabály. Bármit megtehetnek afelek, amit atörvény nem tilt. Tehát csak attól nem lehet eltérni a társasági szerződésben, amit kifejezetten tilt a törvény.
Biztonsagi klauzulaként beépítették azonban a kódexbe, hogy megakadályozhatók olyan társasági jogi gesztusok, amiket nem célszerű megengedni. Ezért konkrét tilalom nélkül is semmis az olyan társasági jogi rendelkezés, ami sérti a hitelezők, a kisebbseg erdekét vagy a munkavállalók érdekeibe ütközik, vagy a társaság feletti felügyelet gyakorlását akadályozza.
A társasági jog szabályai egyebekben alapvetően nem változtak, a korlátolt felelősségű társaságok saját üzletrészének korlátozása és törzstőkéjének megemelési kötelezettsége kivételével.
A vezető tisztségviselő felelőssége: alapvetően nem változik
Vékás Lajos kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az utóbbi hónapokban a sajtóban és szakmai körökben is megjelent híresztelésekkel ellentétben alapvetően nem változott a vezető tisztségviselők felelőssége. Az új Ptk. szabályozásának egyetlen többleteleme az, hogy ha a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva szerződésen kívül harmadik személynek kárt okoz, akkor vele együtt egyetemlegesen a cége is köteles helytállni.
A vezető tisztségviselő felelősségéről az új kódex három helyen rendelkezik:
Mindhárom felelősségi szabály diszpozitív, el lehet tőle térni, azaz afelelősséget a felelősséget lehet korlátozni. A deliktuális felelősség körében azonban a szándékos károkozásért, illetve az életben, testi épségben okozott kárért való felelősséget nem lehet kizárni.
Öröklés Alapvetően megváltozik a túlélő házastárs (özvegy) öröklési jogállása. Amennyiben az örökhagyónak van leszármazója, akkor az özvegy a leszármazó mellett csak korlátozott haszonélvezeti jogot gyakorol, viszont egy gyermekrészt örököl a hagyaték többi részéből. Amennyiben az örökhagyó leszármazó nélkül hal meg, akkor az özvegy az örökhagyó szülei fele-fele arányban örökölnek. Nagyobb hangsúlyt kap a végrendeleti öröklés, a kötelesrész mértéke pedig atörvényes örökrész harmadára csökkent. Minderről bővebben itt olvashat |
---|
A jogalkalmazási gyakorlat nagy kihívás előtt áll, hiszen a régi Ptk. még sokáig élni fog, az átmeneti rendelkezések (2013. évi CLXXVII. törvény) mondják meg, mikor és mennyiben, melyik törvényt kell majd alkalmazni.
Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
---|
2014. 03. 28.: A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit 2014. 04. 04.: A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.: Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.: Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. |
A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati időt megállapodással is lehet szerezni.
Az idei év februárja jelentősnek mondható változást hozott magával a munkavédelmi oktatás terén. Bizonyos munkahelyeken ugyanis a munkavédelmi oktatás akár egy e-mail üzenetben elküldött írásbeli dokumentummal is teljesíthető. Mivel a módosítás sok munkavállalót és munkáltatót érint, jelen cikkben az ezzel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat szedjük össze.
Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank konzorciuma működtetheti az uniós lakossági hitelprogramokat közvetítő MFB Pont Plusz lakossági hálózatot – közölte az MBH Bank hétfőn.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!