Már az új Ptk. szerint szerződünk - mire figyeljünk?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A pár nappal ezelőtt hatályba lépett Polgári Törvénykönyv legfontosabb újdonságaira hívta fel a figyelmet Lábady Tamás és Vékás Lajos, akik mindketten részt vettek a kodifikációs bizottságban az új kódex előkészítésében. A Wolters Kluwer Kft. által március 18-án rendezett szakmai konferencián elhangzott: nem kell pánikba esni a vezető tisztségviselők felelőssége miatt.

Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért

Általános szabály, hogy a törvény tiltja a károkozást, minden károkozás jogellenes, kivéve ha törvény ezt kifejezetten megengedi. Aki pedig másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, akkor mentesülhet, ha a magatartása nem felróható. A felróhatóságot az adott helyzetben elvárható magatartás megsértése jelenti. Lábady Tamás hangsúlyozta, hogy a felróhatóság hiánya kimentési ok, feltéve ha azt bizonyítani tudják.

Az új Ptk. taxatíve felsorolja, hogy mikor nem jogellenes a károkozás:

  • ha a károsult belegyezik a károkozásba (pl. sportjátékoknál),
  • jogos védelmi helyzetben (itt mindig az arányosságot kell vizsgálni, de a felróhatóság hiányával mentesülni lehet a felelősség alól),
  • szükséghelyzetben (szomszédjogok),
  • ha jogszabály által megengedett magatartással okoznak kárt, feltéve, hogy ez a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti vagy jogszabály kártalanítás fizetését rendeli (például ha egy engedélyezett építkezés a szomszédos ház kilátását elvonja,  a szomszéd követelhet kártérítést)

A kártérítési kötelezettségnél marad a teljes kártérítés elve, azonban a káronszerzés tilalma bekerült  a szabályozásba.

Változik viszont a kártérítés módjának a fő szabálya: az eredeti állapot helyreállítása helyett a kárt elsősorban pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

Új szabály, hogy a károkozók egymás közötti viszonyában alkalmazható a méltányosság, azaz a bíróság nemcsak egyetemlegesen, hanem külön-külön is marasztalhat. Lényeges, hogy bekerült  a Ptk-ba, hogy akkor is a többes károkozásra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, ha a kárt több egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik okozhatta és nem állapítható meg a károkozó tényleges személye.

A szerződésszegéssel okozott kár

Vékás Lajos előadásában kiemelte, hogy míg a hatályos Ptk. egységesen, a teljes kártérítés elvét érvényesítve szabályozza a kárfelelősséget, az új kódexben szétválik a kontraktuális (szerződésszegéssel okozott károkért) és a deliktuális (szerződésen kívüli károkért) való felelősség.

A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség az új kódexben objektív alapú felelősség, ami azt jelenti, hogy a jogszabály egyrészt szigorítja a kimentést, másrészt a szerződéskötéskor előre látható károk megtérítésére korlátozza a szerződésszegő felelősségét.

A kimentést csak akkor engedi meg az új kódex, ha a szerződésszegés a szerződést szegő fél ellenőrzési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok miatt következett be, amely nem volt előre látható a szerződés megkötésekor – azaz megtörik a teljes kártérítés elve, csak a következményi károk és az elmaradt haszon tekintetében áll fenn a felelősség.

Mindezek miatt az új Ptk. hatálybalépésével fokozott jelentősége lett annak, hogy a vállalkozások egymás között létrejött szerződéseiben közreműködő jogi képviselők a szerződő partnereket körültekintően tájékoztassák a szerződésszegés várható következményeire.

A bizonyítási teher alapvetően a károsulton van, és méltányossági alapon a kár mértéke nem csökkenthető.

Cselekvőképesség és személyiségvédelem

Lábady Tamás az ember, mint jogalany vonatkozásában alapvető változásként emelte ki  a cselekvőképesség és a szeméyliségvédelem újdonságait. Hangsúlyozta, hogy a megszűnt a cselekvőképességet kizáró gondnokság, helyette részben, illetve teljesen lehet korlátozni a cselekvőképességet, de általános jelleggel nem, csak bizonyos ügycsoportokra vonatkozóan. Felhívta a figyelmet  a támogatott és az előzetes döntéshozatal lehetőségére is, amikoris valaki saját maga döntheti el, hogy a későbbiekben ki legyen vagy ki ne legyen a gondnoka. Minderről bővebben itt olvashat

A személyiségvédelem területén a legnagyobb változás a személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményeként bevezettett sérelemdíj intézménye,  ami felváltja a nem vagyoni kártérítést. A sérelmet szenvedettnek a jogsértés tényén túl a hátrány okozását nem kell bizonyítani,  azaz a sérelem ténye már önmagában elegendő a kártérítés megállapításához. A bírói gyakorlatra bízza azonban  atörvény, hogy a bagatell igényeket és azok megtérítését hogyan lehet ilyenkor kiszűrni. Bővebben olvashat a témáról itt.

Jogi személyek

Vékás Lajos kiemelte, hogy a társasági jog anyagi jogi szabályai bekerültek az új kódexbe,  azzal  az alapvető szemléletváltással, hogy főszabály a diszpozitivitás, azaz az általános eltérést engedő szabály. Bármit megtehetnek  afelek, amit  atörvény nem tilt. Tehát csak attól nem lehet eltérni a társasági szerződésben, amit kifejezetten tilt a törvény.

Biztonsagi klauzulaként beépítették azonban  a kódexbe, hogy megakadályozhatók olyan társasági jogi gesztusok, amiket nem célszerű megengedni. Ezért konkrét tilalom nélkül is semmis az olyan társasági jogi rendelkezés, ami  sérti a hitelezők,  a kisebbseg erdekét vagy a munkavállalók érdekeibe ütközik, vagy a társaság feletti felügyelet gyakorlását akadályozza.

A társasági jog szabályai egyebekben alapvetően nem változtak, a korlátolt felelősségű társaságok saját üzletrészének korlátozása és törzstőkéjének megemelési kötelezettsége kivételével.

A vezető tisztségviselő felelőssége: alapvetően nem változik

Vékás Lajos kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az utóbbi hónapokban a sajtóban és szakmai körökben is megjelent híresztelésekkel ellentétben alapvetően nem változott a vezető tisztségviselők felelőssége. Az új Ptk. szabályozásának egyetlen többleteleme az, hogy ha a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva szerződésen kívül harmadik személynek kárt okoz, akkor vele együtt egyetemlegesen a cége is köteles helytállni.

A vezető tisztségviselő felelősségéről  az új kódex három helyen rendelkezik:

  • A 3. könyv 24. §-ában: ahol kimondja, hogy a vezető tisztségviselő felel a társasággal szemben a szerződésszegésért okozott kártérítésre vonatkozó szabályok szerint. Mivel a szerződésszegéssel okozott kárfelelősség objektív alapú lett, itt valóban szigorúbb a szabály,  azonban ettől a diszpozitivitás elve alapján el lehet térni, azaz például összegszerűen korlátozható a vezető tisztségviselő felelőssége
  • A 3. könyv 118. §-ában: ahol arról rendelkezik, hogy a már felszámolás alatt álló társaság hitelezői kivételesen pert indíthatnak  avezető tisztségvisleővel szemben. Ez a felelősségi alakzat  a Gt-ben eddig is szabályozva volt, ezt emelték be az új Ptk-ba.
  • A 6. , kötelmi jogi könyv 541. §-ában:  ezt a felelősségi alakzatot értelmezik félre sokan. A deliktuaális felelősség körében, azaz ha a vezető tisztségviselő  e minőségében eljárva szerződésen kívül okoz harmadik személynek kárt, akkor vele együtt egyetemlegesen a cége is köteles helytállni.

Mindhárom felelősségi szabály diszpozitív, el lehet tőle térni, azaz  afelelősséget a felelősséget lehet korlátozni.  A deliktuális felelősség körében azonban a szándékos károkozásért, illetve az életben, testi épségben okozott kárért való felelősséget nem lehet kizárni.

Öröklés

Alapvetően megváltozik a túlélő házastárs (özvegy) öröklési jogállása. Amennyiben  az örökhagyónak van leszármazója, akkor az özvegy a leszármazó mellett csak korlátozott haszonélvezeti jogot gyakorol, viszont egy gyermekrészt örököl a hagyaték többi részéből. Amennyiben  az örökhagyó leszármazó nélkül hal meg, akkor az özvegy az örökhagyó szülei fele-fele arányban örökölnek.

Nagyobb hangsúlyt kap a végrendeleti öröklés, a kötelesrész mértéke pedig  atörvényes örökrész harmadára csökkent. Minderről bővebben itt olvashat

A jogalkalmazási gyakorlat nagy kihívás előtt áll, hiszen a régi Ptk. még sokáig élni fog, az átmeneti rendelkezések (2013. évi CLXXVII. törvény) mondják meg, mikor és mennyiben, melyik törvényt kell majd alkalmazni.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei - Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban - Dr. Lábady Tamás

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás - Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk - Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok - Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén - Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések - Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban - Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések - Dr. Kisfaludi András

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Románia

    Letett a román szociálliberális kormány arról, hogy úgynevezett szolidaritási adót vessen ki a jól kereső munkavállalókra - jelentette be Mihai Tudose miniszterelnök kedden.

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Az Európai Bizottság friss felmérése szerint egyre több uniós fogyasztó intézi vásárlásait az interneten keresztül, és erősödik az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmuk is, különösen a más uniós országokból történő internetes vásárlásnál.

  • reklám

    2017 májusában ismét változtak a reklámadó szabályai, melyek miatt adó-visszatérítésre van lehetőség, de a 2017 januárjától érvényben lévő módosítások miatt milliárdos bírság is elképzelhető - hívja fel a figyelmet közleményében a Leitner + Leitner tanácsadó cég.

  • Tállai

    Idén újabb 15, jövőre pedig további 64 helyszínen nyílik úgynevezett NAV-ablak – nyilatkozta a Magyar Időknek Tállai András, az adóhatóság vezetője.

  • jog

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), június végén 3003 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, és 1880 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.