Mit kezd a munkajog a XXI. századdal?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Miért problémás a munkahelyi drogteszt? Mit közölhetünk egy sima e-mailben a munkaviszonyban? Mi lehet egy cégről szóló facebook-poszt jogos következménye? Ezekre a kérdésekre kerestek – és részben találtak – válaszokat munkajogászok a XIII. Magyar Munkajogi Konferencián.

A konferenciáról szóló első beszámolónkat, amelyben a munkáltatók uniós léptékben példátlanul széles utasítási jogáról írtunk, itt olvashatja. A második részt, amely arról szól, miként korlátozza szabadságukban a munkáltatókat a joggal való visszaélés hazai bírósági gyakorlata – itt találja.

A munkahelyi alkohol- és drogteszt, az elektronikusan tett jognyilatkozatok érvényessége, illetve a munkavállalók a közösségi médiában – ezt a három témát járta körül a Wolters Kluwer által szervezett XIII. Magyar Munkajogi Konferencia A XXI. század kihívásai a munkaviszonyban című szekcióülése.

Problémás a munkahelyi drogteszt

A Munka törvénykönyve szerint a munkavállalónak munkára képes állapotban kell megjelenniük munkahelyükön, és úgy is kell tölteniük munkaidejüket – emlékeztetett dr. Rátkai Ildikó ügyvéd Az alkohol- és a drogfogyasztás ellenőrzése című előadásának bevezetőjében. A munkára képes állapot azt a fizikai és mentális állapotot jelenti, amelyben a munkavállaló az adott napon el tudja végezni feladatait; az alkoholos-, kábítószeres állapot, vagy a védőeszköz hiánya automatikusan munkára képtelen állapot jelent – mondta. A munkára képes állapot megítélése függ a betöltött munkakörtől is: más megítélés alá esik, ha a titkárnő iszik egy pohár bort ebéd után, és más, ha a sofőr – mondta az ügyvéd. Egyúttal felidézte az Mt. másik alapvetését: a munkavállalót a munkaadó a munkavégzéssel kapcsolatban bármikor ellenőrizheti – munkavállalói hozzájárulás nélkül is.

Rátkai Ildikó

dr. Rátkai Ildikó

 

Az alkoholfogyasztás ellenőrzésének szabályai egyértelműek, stabil birói gyakorlattal alátámasztottak. E szerint a munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli szondáztatásnál, és amennyiben azt megtagadja, akkor elbocsáthatják; zéró tolerancia van, vagyis az alkoholfogyasztás mértéke irreleváns – magyarázta dr. Rátkai Ildikó. Ezen túl a munkavállalótól elvárható, hogy saját szervezetének működésével tisztában legyen, a saját szokásait kontrollálja, tehát például úgy fogyasszon alkoholt szabadidejében, hogy a munka felvételekor tiszta legyen a szervezete – tette hozzá. A munkahelyi alkoholteszt csak visszaélésszerűen gyakorolva sérthet személyiségi jogot – ilyen lehet, amikor a munkáltató mindig ugyanazt a munkavállalót szondáztatja – mondta az ügyvéd.

A kábítószer-fogyasztás munkahelyi ellenőrzése már jóval bonyolult kérdés, mert ellentmondásba kerül a munkáltató ellenőrzési joga és az alkalmazott személyiségi joga – a hatályos szabályozás szerint különleges adatnak minősül a kábítószer-függőség, amihez a munkáltatónak nincs köze – magyarázta. A hatályos gyakorlat szerint a munkahelyi drogteszt problémás, több okból is: megkérdőjelezhető a munkavállaló hozzájárulásának önkéntessége; beavatkozást jelent a dolgozó magánszférájába (könnyen a munkaviszonytól távol álló adathoz juthat a munkáltató); a mérés nem megbízható (például több gyógyszer hatása is hasonló lehet a leletekre, mint a kábítószeré).

A jogi bizonytalanságok ellenére a munkáltatónak van mozgástere – mondta az ügyvéd. Felidézte: a jelenlegi joggyakorlat szerint a munkahelyi drogteszthez különös biztonsági érdekek kellenek, így például fegyveres őrök és sofőrök esetén arra van lehetőség. Igen fontos, hogy a vállalati alkohol- és drogpolitika szabályozza, hogy kit és mikor tesztelhetnek, és az átláthatóság érdekében nélkülözhetetlen, hogy a céges eljárásoknak legyen jogorvoslati lehetősége. Szintén fontos, hogy a teszteket kvalifikált személy végezze, például ne a biztonsági őr fújasson szondát a dolgozókkal műszakkezdéskor. Az ügyvédnő ezzel együtt kívánatosnak nevezte, hogy a drogtesztek elvégzésének legyen hivatalos menete.

 

Hiteles a bíróság előtt az e-mail?

Az elektronikus dokumentum ismérveit idézte fel Jognyilatkozatok elektronikus dokumentumban című előadása kezdetén dr. Petrovics Zoltán, az ELTE tanársegéde; ezek szerint az minősül e-dokumentumnak, amelyet vissza lehet idézni; egyértelmű, kitől származik; keletkezésének időpontja azonosítható. Az elektronikus dokumentum fogalmát júliusig az elektronikus aláírásról szóló törvény határozta meg, azóta az eIDAS nevet viselő uniós rendelet; a két definíció között nincs nagy különbség, viszont a most hatályos szerint a minősített elektronikus aláírás hiánya miatt a dokumentum elfogadhatósága nem tagadható meg. Ez utóbbi kitétel fordulópont az elektronikus dokumentumok értékelésénél, bár a polgári jogászok ezzel nem feltétlenül értenek egyet – fogalmazott Petrovics Zoltán. Úgy vélte, hogy a most hatályos törvényből nem vezethető le a minősített elektronikus aláírás követelménye, e helyett a szabad bizonyítás elve érvényesül a munkajogban.

Petrovics Zoltán

dr. Petrovics Zoltán

Az új definíció szerint elképzelhető, hogy az egyszerű dokumentum is teljesíti az Mt. kritériumait; ezt látszik alátámasztani a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának álláspontja, mely szerint az elektronikus aláírás nem kötelező kelléke a munkajogi jognyilatkozatnak; volt eset, hogy a munkáltató bélyegzője elég volt az azonosításához. Ezzel együtt ez ügyben nincs kialakult bírósági gyakorlat – tette hozzá.

Szintén jogi bizonytalanságnak nevezte a munkajogász az elektronikus dokumentum közlésének időpontját. A hatályos jogszabály szerint a dokumentum hozzáférhetővé válásával történik meg a közlés, bár a hozzáférés nem feltétlenül történik meg attól, hogy az e-mail ott van a postafiókban – magyarázta Petrovics Zoltán.

Ráadásul az elektronikus aláírást is meg lehet hamisítani; a technológiai fejlődés üteme itt is nehezíti a szabályozást – mondta.

Mi lehet egy facebook-poszt következménye?

A munkáltató gazdasági érdekének védelme és a munkavállaló személyiségi jogai ütköznek akkor, amikor konfliktus támad a dolgozók internet-használati szokásából – derült ki dr. Zaccaria Márton Leó, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar adjunktusa Munkavállalók a világhálón című előadásából. A munkáltató gazdasági érdekét kiterjesztően kell értelmezni, amely határt szab a munkavállaló személyiségi jogának, így a munkavállalói minőség és a magánszemély elválasztása szükséges, ugyanakkor például a munkahelyi magánélet is a munkavállaló emberi méltóságának körébe tartozik az EU Alapjogi Chartája szerint – érzékeltette a konfliktus mélységét az adjunktus, hozzátéve: sok jogterület foglalkozik a személyiség védelmével és annak korlátozási lehetőségeivel. A két szféra különválasztását tovább nehezíti a távmunka, ahol a magánszféra és a munkaadói ellenőrzés még jobban összekeveredik.

Zaccaria

dr. Zaccaria Márton Leó

Az ügyben a bírói gyakorlat néhány tanulságát megosztotta hallgatóságával Zaccaria Márton Leó; ezek a következőek:

- a munkahelyi e-mail munkáltatói ellenőrzését rendjén valónak szokta értékelni a bíróság;
- a névvel vállalt facebook-poszt nem minősül feltétlenül magánügynek;
- ha a beteg beosztott állapotával nem feltétlenül összhangban álló képeket oszt meg, az önmagában nem elég a felmondáshoz; a képek például máskor is készülhettek;
- ha a munkavállaló online közzétesz valamilyen munkahelyi tudást, az sérti a munkáltató gazdasági érdekét;
- magán email, magántartalmú munkahelyi e-mail ellenőrzése jogellenes;
- elektronikus megfigyelőrendszerek csak célhoz kötötten használhatók;
- a munkavállaló nyilvános véleménynyilvánítására nem alapozható felmondás.

Az online jelenlét kockázatot hordoz mindkét fél számára, ezzel együtt az új technológiákkal minden kinek együtt kell élnie. Érdemes a cégeknek belső szabályozásban rögzíteni, mit lehet tenni a világhálón és mit nem – vonta le a tanulságot az adjunktus.

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • forint_pénz

    Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, az MTI-nek csütörtökön eljuttatott felméréséből.

  • csirkehús

    Ismét sikeres volt az együttműködés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között. Mindhárom szervezet részt vett ugyanis az INTERPOL és az EUROPOL szervezte élelmiszerhamisítás elleni nemzetközi műveletben.

  • nav_logo

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), március végén 3015 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, emellett 1680 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.

  • GDPR

    Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.

  • könyvelő

    Milyen feladatok merülnek fel a végelszámolás elindításakor, a végelszámolás időszaka alatt és a folyamat végén? Mire kell figyelni az egyes lépések során. Cikksorozatunkban a végelszámolás lépéseit járjuk körbe.