A belföldi kiküldetés és a napidíj

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkaviszony alanyai az esetek többségében a munkaszerződés megkötésekor megegyeznek a munkavégzés helyét illetően, ennek elmaradása esetén a munkavállaló legkésőbb a munkavállalói tájékoztató kézhezvétele alkalmával értesül arról, hol kell munkavégzési kötelezettségét teljesítenie. Az ettől való eltérést például a munkakör utazó jellege indokolhatja, ilyenkor a munkavállaló folyamatosan változtatja helyét, a munkáltató utasítása alapján mindig máshol végez munkát. A két eset közt kvázi átmenetet képez az úgynevezett kiküldetés intézménye, mely elrendelése esetén a munkavállaló átmenetileg szokásos munkahelyétől eltérő helyszínen vagy helyszíneken végez munkát.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 53. § (1) bekezdésében található rendelkezés szerint a munkáltatónak joga van munkavállalóját átmenetileg a munkaszerződésben meghatározottól eltérő munkakörben, esetleg munkahelyen, illetve más a munkáltatónál foglalkoztatni. A kiküldetés ennek fényében a munkavállaló olyan munkahelyen történő időleges foglalkoztatását jelenti, mely a munkaszerződésben megjelölt állandó munkahelyétől eltér. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás a munkáltató döntésének, igényeinek függvénye, annak megtagadására a munkavállaló csupán a törvény által meghatározott néhány esetben jogosult. Ha a munkavégzés helye, ahol a munkavállaló ideiglenesen végez munkát, Magyarországon található, belföldi kiküldetésről, ha az ország határain kívül, külföldi kiküldetésről beszélhetünk.

Hozzájárulása nélkül nem kötelezhetőek a kiküldetés teljesítésére az anyák várandósságuk megállapításától a gyermek három éves koráig, illetve annak 16 éves koráig, ha gyermeküket egyedül nevelik, a munkavállalók, ha hozzátartozójuk személyes gondozását látják el, illetve azok a munkavállalók, akiknél 50 százalékot meghaladó egészségkárosodását állapítottak meg [Mt. 53. § (3) bekezdés]. A munkavállaló szintén megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra a törvény által megállapított időtartamon, naptári évenként negyvennégy beosztás szerinti munkanapon vagy 352 órán túl kerülne sor [Mt. 53. § (2) bekezdés]. A kiküldetés megtagadása szóba jöhet még a méltányosság elve alapján, ha annak teljesítése a munkavállaló számára aránytalanul sérelmes lenne, például családi körülményei miatt [Mt. 6. § (3) bekezdés].

Autópálya

A napidíj megállapítására napi átalányként kerül sor, összege legalább 500 forint

A munkáltató, eltérő megállapodás híján a kiküldetés ideje alatt is köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételek teljesülését. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló, még ha belföldön is, de jellemzően a lakóhelyétől távol végez munkát, neki a konkrét körülményektől függően megfelelő szállásra, étkeztetésre, személyszállításra lehet szüksége. Ezek megszervezésére, költségeinek viselésére a felek közti megegyezés szerint a munkáltató köteles.

A fent megjelölt költségek viselésétől függetlenül a munkavállalót belföldi kiküldetésére tekintettel költségtérítés illeti meg, melynek részletes szabályait a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) számú kormányrendelet (Rendelet) tartalmazza. Ennek 2. § (1) bekezdése szerint a munkavállalónak a kiküldetésben töltött napokra napidíj jár, mely a kiküldetéssel kapcsolatban felmerült többletköltségek fedezetét szolgálja.

A napidíj megállapítására napi átalányként kerül sor, összege legalább 500 forint [Rendelet 3. § (1) bekezdés]. Ha a munkavállaló rendszeresen teljesít belföldi kiküldetést, részére a munkáltató havi átalányt is megállapíthat, melynek összegét a napidíj összegének és a havi átlagban kiküldetésben töltött munkanapok számának figyelembevételével kell meghatározni [Rendelet 3. § (2) bekezdés]. A belföldi közúti árufuvarozásban, illetve személyszállításban gépkocsivezetőként, valamint árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére napi 3000 forint napidíj fizethető ki, ha a munkáltató havi átalányt nem állapított meg, más juttatásban a munkavállaló kiküldetésére tekintettel nem részesül és a kiküldetés tartama a hat órát meghaladja.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

A munkáltató számára számviteli szempontból lényeges, hogy a nyújtott napidíj összege számlával vagy egyszerűsített számlával igazolt összegként, illetve költségátalányként számolható el [Rendelet 2. § (2) bekezdés]. Nem számolható el azonban napidíj, ha a kiküldetés tartama a hat órát nem haladja meg, vagy a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyszínén biztosítja [Rendelet 4. §].

opus simplex

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Árverés

    Az adóvégrehajtási eljárás során végzett értékesítési módokon kalauzolja végig az olvasót az Adó szaklap írása. A januártól hatályos adóvégrehajtási törvény az értékesítések területén nem változtatta meg alapvetően a korábbi eljárási rendelkezéseket, viszont az eddig némileg szabályozatlan romlandó vagyontárgyak értékesítése körében jelentősebb újdonságot vezetett be.

     

  • cégvezető

    A cégutódlás problémája tömegesen szakad a magyar családi vállalkozások nyakába, miután ezek többségét a rendszerváltás környékén alapították, vagyis a generációváltás igencsak esedékes. Hogyan tud egy cég tulajdonosa visszavonulni az aktív üzleti élettől úgy, hogy közben nem kerül veszélybe a sok év alatt felhalmozott cégvagyon? A családon belüli öröklés kézenfekvőnek hangzik, de egy alkalmatlan utód nagyobb veszélyt jelenthet a cégre, mintha külső érdekeltség kezébe kerül a családi vagyon. A dilemmára azonban van megnyugtató jogi megoldás.

  • Fotó: shutterstock

    Pünkösdnek hála, az adózók nyernek néhány napot a 2017-ről szóló szja-bevallással, amelynek benyújtási határideje idén május 22. – hívta fel a figyelmet a MAZARS. Fontos az is, hogy a tavalyi adóévre az adózók már nem kérhettek munkáltatói adómegállapítást, ám a NAV az eddigieknél szélesebb körben segíti az adófizetőket. Az eSZJA-rendszer bevezetésének egyértelmű vesztese a civil szféra: az 1%-os felajánlások összege már tavaly is 1 milliárd forinttal csökkent, a Mazars szakértői szerint idén várhatóan még kevesebben tesznek felajánlást.

  • Unió

    Érvényesül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) álláspontja az Európai Unió tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen közzétett új szabályozási javaslatában - közölte a köztestület.

  • gyár, munkás, nő

    Egyre kevesebb a cég, ám egyre több a munkavállaló az ágazatban - derül ki a Világgazdaság cikkéből.