A gyermek után járó pótszabadság

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munka és a családi élet összeegyeztethetősége, az erre irányuló jogi eszközök megválasztása örök téma, mely által előtérbe kerülnek a munkajog szociális aspektusai. A családalapítás, valamint a gyermekvállalás számos kihívás elé állítja a munkavállalókat, ugyanis a gyermekek gondozása, nevelése jelentős időt vesz el a szülők életéből. Erre való tekintettel a jogalkotó pótszabadságot biztosít, az alábbi szabályok szerint.

A hatályos munka törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan két jogcímen biztosít pótszabadságot a munkavállalóknak, egyrészt a gyermek születésére tekintettel, másrészt a gyermek életkora alapján. A pótszabadságok körében a munkavállaló gyermekének a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti, saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek minősül [Mt. 294. § (1) bek. c)]. Mindebből következik, hogy a pótszabadság kiterjed arra a gyermekre, aki egy háztartásban él a szülővel, de nem vér szerinti leszármazó; míg nem jár azon esetben, amikor a vér szerinti szülő nem él együtt gyermekével.

Az Mt. 118. § (4) bekezdése értelmében az apának gyermeke születése öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár. Ezeket a napokat az apa kérésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a gyermek(ek) születését követő második hónap végéig kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A gyermek(ek) életkorára vonatkozóan a törvény előírja, hogy a pótszabadság először a gyermek születésének évében, utoljára pedig a gyermek 16. életévének betöltése évében illeti meg a szülőket, a gyermekek számától függően. Míg egy gyermek után két munkanap, addig kettőnél több gyermek után már hét munkanap pótszabadságot biztosít a jogalkotó [Mt. 118. § (1) bek.]. Ezen túlmenően, fogyatékos gyermek esetén a pótszabadság mértéke gyermekenként további két munkanappal nő [Mt. 118. § (2) bek.]. A pótszabadság mindkét szülőt önállóan illeti meg, azaz nem kell egymás között felosztaniuk a napokat.

A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság kiadása kapcsán felmerülő költségek megtérítéséről szóló 350/2014. (XII.29.) Kormányrendelet kimondja, hogy amennyiben az apa a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről - és részleges igénybevétel esetén a már kivett napok számáról - az előző munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni [350/2014. (XII.29.) Kormányrendelet 1. § (6) bek.]. Mindebből következik, hogy ezt a pótszabadságot nem kell figyelembe venni a szabadság időarányos mértékének megállapításánál, így a munkaviszony megszűnésekor megváltani sem szükséges, mivel a következő munkaviszonyban is kiveheti azt az apa (figyelembe véve a fent említett, gyermek születésétől számított 2 hónapos határidőt).

Egyebekben, a pótszabadságok kiadása kapcsán is érvényesül az a szabály, mely szerint a munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie [Mt. 122. § (2) bek.]. Érdemes megjegyezni, hogy az Mt. pótszabadságra vonatkozó rendelkezéseitől kollektív szerződésben el lehet térni, de csakis a munkavállaló javára, azaz kollektív megállapodás útján a munkáltató a törvényben megállapított napokhoz képest többletet biztosíthat a munkavállalók részére.

OpusSimplex

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • gyerek

    A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabadságra (alapszabadságra és pótszabadságra) vonatkozó rendelkezései 2013. január 1. napján léptek hatályba.

  • gyerek

    Sok munkavállalót érinti a gyermekek után járó pótszabadság, amelynek mértékét és igénybevételének feltételeit a Munka Törvénykönyve határozza meg. A Munka Törvénykönyve hatályos szabályai szerint a munkavállalót gyermekére tekintettel két jogcímen illeti meg pótszabadság: mindkét szülőt a gyermeke életkora, illetve az apát a gyermek születésének ténye alapján. A munka és a családi élet összeegyeztetése legalább akkora kihívás a dolgozó apák, mint az anyák számára. Az apák fokozottabb családi szerepvállalását segítik az olyan intézkedések, mint például a gyerekek után járó pótszabadság duplázása oly módon, hogy azt mindkét szülő igénybe veheti, akár egyidejűleg is.

  • család

    A munkavállaló szabadsága alap-és pótszabadságból tevődik össze. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, a pótszabadságok száma pedig attól függ, hogy a pótszabadság törvényben felsorolt jogcímei közül melyek irányadóak a munkavállalóra. Ahogy az alapszabadság, a pótszabadság is a munkában töltött idő alapján, azzal arányosan jár.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • pendrive

    Kamatjövedelmek adóztatásával kapcsolatos nemzetközi megállapodásokról is szó volt az Országgyűlés szerdán.

  • ellenőrzés

    10 cégből 3 figyel munkaügyeire, miközben 10 munkavállalóból hétnél talál hibát a munkaügyi hatóság, amely rendszeresen vizsgálja, hogy a munkáltatók eleget tesznek-e az előírásoknak, munkavállalóikat jogszerűen foglalkoztatják-e. Bár ez a cégek körében is köztudott, 10 cégből csak 3 ellenőrzi rendszeresen, hogy bérszámfejtése, munkaszerződései és munkaidő-nyilvántartási rendszerei megfelelnek-e az aktuális jogszabályoknak - írja az RSM blogja.

  • erzsébet utalvány

    Orbán Viktor miniszterelnök az Idősek Tanácsa ülésen ígérte meg a karácsony előtt  érkező 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt. Nem csak azok kapják meg majd a nyugdíjprémiumot, akiknek törvény szerint járna, hanem mindenki, aki nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül.

  • nyíl

    Tizenhét százalékkal magasabbak a fizikai órabérek tavalyhoz képest - írja az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében a BDO Magyarország és a Trenkwalder.

     

  • nyugdij

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Központja (ONYIK) automatikusan intézkedik a tavalyi évben nyugdíj mellett végzett munka után járó összeg kifizetéséről - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet.