Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Milyen költségek fedezhetők a belföldi kiküldetéshez előírt napidíjból?
Kérdés:
A 2016. június 15-én kihirdetett 2016.évi LXIV törvény 1.§ (1) bekezdése a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban Szja törvény) vonatkozásában 2016. augusztus 1-től módosítja a kiküldetés fogalmát.
Az Szja.tv. 80.§ b) pontjának felhatalmazása alapján a 437/2015. (XII.28.) kormányrendelet (a továbbiakban új Korm. rendelet) a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről, mely a 278/2005. (XII.20.) kormányrendeletet váltotta fel, mely a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók élelmezési költségtérítéséről szólt. Az új rendeletből kikerült az „élelmezési költségtérítés” kifejezés, tehát értelmezésünk szerint a napidíjat minden a kiküldetéssel kapcsolatos költség fedezetére érteni kell, ugyanakkor A 4. § b) pontja ennek látszólag ellentmondva tiltja a napidíj elszámolását, amennyiben az élelmezés biztosított a munkavállaló számra.
Kérdésünk, mely költségek fedezetére szolgál az új Korm. rendelet szerinti napidíj? Ugyanis az eddigi terminológia alapján egyértelmű volt, hogy a napidíj az élelmezési költségek fedezetére szolgál.
Amennyiben az új Szja szabályozás szerint a társaságunkkal munkaviszonyban lévő területi képviselők – akik munkaszerződésében a munkavégzés helyeként az ország egy-egy régiója szerepel – rendszeres munkavégzése kiküldetésnek minősül, kell-e számukra napidíjat, egyáltalán bármilyen költségtérítést fizetni, beszélhetünk-e többletköltségekről az ő esetükben a kiküldetés kapcsán, tekintetbe véve, hogy az utazáshoz, munkavégzéshez a cég tulajdonában lévő gépkocsikat használják, azok üzemanyag és egyéb költségét társaságunk viseli, és nem a munkavállalókkal számolja el költségtérítésként. (Saját gépkocsi használat nem merül fel).
Vagy értelmezhetjük-e oly módon a belföldi kiküldetés napidíjának elszámolását a területi képviselők esetében, hogy a számlával igazolt összegnek a szolgáltató által kiállított havi tankolási számla szolgál, ezért átalányként költségtérítést már nem fizetünk?
Továbbá, amennyiben továbbképzés, megbeszélés miatti üzleti utazásra kerül sor, és a belföldi kiküldetéssel kapcsolatosan átalány napidíjat számolunk el a munkavállalóknak, mivel az minden felmerült költség fedezetére szolgál, nem csak az élelmezési költségekre, számlával már nem igazolhatnak további költséget, például utazás, szállás díját?
Van továbbá olyan munkavállalónk, akinél a munkaszerződés szerinti munkavégzés helye a lakóhelye, ugyanakkor havi pár alkalommal – természetesen a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében – be kell utazzon a társaság székhelyére. Ez az utazás kiküldetésnek minősül az új szja szabály alapján, vagy bejárásnak, ami után nem jár belföldi kiküldetés címén költségtérítés, tekintettel arra, hogy az Szja törvény már nem veszi figyelembe a munkaszerződés szerinti munkahelyet?
Válasz:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 2016. augusztus 1-jétől hatályos 3. § 11. pontja értelmében kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás, ide nem értve a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazást (…).
A módosítás alapján az olyan munkakörökben, amelyekben a munkavállalók rendszeresen a lakóhelyükről indulva keresik fel munkavégzés céljából az üzleti partnereket (pl. ügynökök, szervizelők, fuvarozók és a területi képviselők is), az első partnerhez történő utazás is – mint hivatali, üzleti utazás – kiküldetésnek minősül.
A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 2.-4.§-ai értelmében a belföldi hivatalos kiküldetésben (a továbbiakban: kiküldetés) lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.
A napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el.
Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg.
A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíj-átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.
Nem számolható el napidíj
A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére, a kiküldetés tartamára költségtérítés 500 forint (napidíj) jár.
Tehát a munkavállaló többletköltségeire, amit ugyan a törvény nem részletez. Ugyanakkor nem jár a napidíj, ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja, vagy ha távollét időtartama a hat órát nem éri el.
A kiküldetés fogalmának módosulásával társaságukkal munkaviszonyban lévő területi képviselőknek is jár az 500 forint napidíj, mely munkabérként adóköteles.
A területi képviselő munkavállaló a napidíj mellett kaphat a kiküldetéssel kapcsolatban szállásra, utazásra költségtérítést, melyeket az Szja tv. 7. § (1) bekezdés g), q) és r) pontok szerint a jövedelem kiszámítása során nem kell figyelembe venni. Azaz az 500 forintos napidíj nem fedezheti a munkavállaló kiküldetéssel kapcsolatos összes költségét.
A személyi jövedelemadó szempontjából nem minősül kiküldetésnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás, valamint a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda- és visszautazás.
Tehát az otthon dolgozó munkavállalónak nem jár 500 forint napidíj, tekintettel arra, hogy a munkáltató székhelyére történő utazás nem tekintendő kiküldetésnek.
Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
Idén is kitárta kapuit a HVG Állásbörze, ahol több mint száz munkaadóval személyesen és hibrid formában is találkozhattak azok az álláskeresők, akik ellátogattak április 17-19-e között a Papp László Budapest Sportarénába. Mindenki kedvence, a Bastion Group robotkutyája is jelen volt az eseményen, ahol hatalmas volt az érdeklődés a robotika iránt.
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az idei év februárja jelentősnek mondható változást hozott magával a munkavédelmi oktatás terén. Bizonyos munkahelyeken ugyanis a munkavédelmi oktatás akár egy e-mail üzenetben elküldött írásbeli dokumentummal is teljesíthető. Mivel a módosítás sok munkavállalót és munkáltatót érint, jelen cikkben az ezzel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat szedjük össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
