A hét kérdése: részmunkaidő díjazása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Társaságunk tevékenysége folytán munkavállalóink 3 havi munkaidőkeretben kerülnek foglalkoztatásra, készenléti jellegű munkakörben. Az Mt. 92.§-nak rendelkezései lehetővé teszik azt, hogy az általános teljes napi munkaidő (8 óra) 12 órára emelhető, amelyet a legtöbb munkavállaló esetében a munkaszerződésben rögzítünk. Arra is van példa ugyanakkor, hogy az általános teljes napi munkaidőtől rövidebb munkaidőben foglalkoztatjuk a munkavállalót.

A munkavállalóink díjazása órabérben, – a munkakörre vonatkozó szükséges iskolai végzettsége tekintettel – a garantált bérminimum díjtételének alapul vételével történik. A kötelező legkisebb munkabérre és garantált bérminimumra vonatkozó külön jogszabály szerint a fordított arányosság elvén kell megállapítani az órabért, amennyiben a teljes napi munkaidő 8 óránál hosszabb ill. rövidebb. Ugyanez az elv érvényesül részmunkaidő esetén.

Kérdésünk az, hogy a 3 havi munkaidőkeretre tekintettel, ha az adott hónapban a teljesítendő átlagos havi óraszám alatt teljesít a dolgozó, akkor meg kell e fizetni neki havi szinten a garantált bérminimum összegét (118.000 Ft), annak ellenére, hogy az elvégzett munka a teljesített óraszám és az órabér szorzatán alapul?

Ha a dolgozó napi munkaideje 6 óra, akkor hogyan alakul az órabére, ha ez a 6 óra rövidebb teljes munkaidő vagy részmunkaidő?


Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén minden esetben munkaszerződésben kell rögzíteni a hosszabb napi teljes munkaidő alkalmazását.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. § (1)-(3) bekezdése meghatározza a kötelező legkisebb munkabér havi, heti, napi, óránkénti tételét. A 2. § (4) bekezdése az órabértételre vonatkozóan arányosítást ír elő. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér órabér tételét úgy kapják meg, hogy leosztják a munkaórák számával, amennyiben a munkavállalót rövidebb teljes napi munkaidőben foglalkoztatják, az osztószám arányosan csökken, melynek következtében az órabértétele növekszik. Ugyanez igaz a hosszabb teljes napi munkaidőre, a napi munkaidő növekedésével, az osztószám nő, így csökken az órabér összege. Tehát rövidebb, illetve hosszabb napi munkaidő esetén is fontos, hogy a havi munkabért nem kell arányosítani, tehát a kötelező legkisebb munkabért a rövidebb (és hosszabb) napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak is meg kell kapniuk.

Ettől eltérően alakul a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók munkabére. Részmunkaidő esetén a havi, napi és órabért is arányosan csökkenteni kell. Tehát részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén nem áll fenn az a kötelezettség, hogy 8 óránál rövidebb munkaidő esetén is meg kell kapnia a kötelező legkisebb munkabér összegét.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a 156. § (2) bekezdése főszabályként rögzíti, hogy órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. Tehát főszabályként minden hónapban ki kell fizetni a garantált bér teljes összegét órabéres díjazás esetén is, ettől viszont a felek megállapodásával el lehet térni. Tehát a felek megállapodhatnak abban is, hogy munkavállaló a ténylegesen ledolgozott órák után kapja meg a munkabérét. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Tehát a munkaidőkeret lejártakor minden esetben el kell számolni.

Válaszadó: Dr. Fodor T. Gábor


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Április 18-án rendezik meg a Logisztika Napját

A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 17.

Czomba Sándor: a vendégmunkások aránya alacsony

Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

2024. április 16.

A próbaidő alatti megszüntetés buktatói

A próbaidő alatt a feleket nem terheli indokolási kötelezettség a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén, amely tényből sokan hajlamosak arra következtetni, hogy a munkaviszony-megszüntetés ezen módjára aligha kerülhet sor jogellenesen. Az alább ismertetettek alapján azonban ez közel sincs így.