A hét kérdése: végkielégítés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közszolgálati jogviszony (Ktv.) kezdete: 1988. Áthelyezés Közalkalmazott (Kjt.) jogviszonyba: 2005-ben. A felek – az átadó és az átvevő munkáltató és a munkavállaló – kölcsönös megállapodás alapján: „A jogviszony során az áthelyezést megelőző közszolgálati jogviszonyt úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló azt az új munkáltatójánál töltötte volna.” A Közalkalmazotti munkáltató 2009-ben megszüntetésre került és feladatait ezt követően Non-profit Kft. vette át. Emiatt megszűnt a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya és az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony létesült.A munkavállaló munkaviszonyát felmondással 2014-ben megszüntették.
Kérdés: Végkielégítés szempontjából a közszolgálati jogviszony kezdete (1988. év) vagy a közalkalmazotti jogviszony kezdete (2005. év) vagy a munkaviszony kezdete (2009. év) számít? Ezzel összefüggésben hogyan kell értelmezni a 2012. évi LXXXVI. törvény 2.§. (4) bekezdésében foglaltakat „- a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve-„)
A kérdésben idézett, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban 2012. évi LXXXVI. törvény) 2. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy: „(4) Ha a munkavállaló munkaviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve -, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.” Ez tehát arra az esetre vonatkozik, ha az 1992. évi XXII. törvény hatálybalépése, azaz 1992. július 1-je előtt áthelyezéssel keletkezett volna a munkaviszony, azonban ebben a tényállásban ez nem így történt, hiszen 1992. július 1-je előtt áthelyezéssel nem jött létre munkaviszony a kérdésben felvázoltak szerint.
Érdemes megnézni, hogy 2005-ben miként rendezte a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) azt, ha a munkáltató a Kjt. hatálya alól az akkor hatályos Mt., azaz a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá került. A Kjt. ma is hatályos 25/B. § (6) bekezdése kimondja, hogy: „Ha a munkaszerződés megkötésével (a kinevezéssel) létesített jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási (felmentési) idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási (felmentési) idő, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.”
Álláspontom szerint tekintettel egyrészt arra, hogy a 2012. évi LXXXVI. törvénynek a kérdésben idézett rendelkezése a jelen tényállásra nem vonatkozik, másrészt figyelemmel a Kjt. előbbiekben idézett rendelkezésére, a végkielégítésre jogosító időtartamot 1988-tól, a közszolgálati jogviszony kezdetétől kell számítani.
