A jutalom és bónusz munkajogi szabályai

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Ugyan az Mt. nem nevesíti konkrétan a díjazás jogcímei között sem a jutalmat, sem a bónuszt, de azok szabályait a gyakorlat mégis kimunkálta. Természetesen a munkáltató – mivel törvénybe nem foglalt bérelemekről van szó – szabadon dönthet arról, hogy a címben említett bérelemeket beépíti-e bérstruktúrájába vagy sem, de azok alkalmazása esetén az alábbi szabályokra figyelemmel kell lennie.

A gyakorlatban a bónusz, vagy jutalom, olyan a munkavállaló teljesítményét utólag elismerő díjazás, amelyet a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése alapján fizet. Ezzel a munkáltató értékelhet, akár kiemelkedő teljesítményt, akár magatartást, de akár önmagában a folyamatos munkavégzést is („jelenléti bónusz”).

A bírói gyakorlat szerint a jutalmazás feltételei jogszerűek, ha az adott időszakban ténylegesen munkát végzők között a munkateher és a munkateljesítmény alapján tesznek lehetővé különbségtételt.

Mivel e jogcímekre részletes törvényi szabályozás nincs, kiemelt jelentőséget kap, hogy a felek megállapodása (vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása) pontosan, minden részletre kiterjedően rendezze a juttatás feltételeit. Így például, a kialakult belső gyakorlat alapján minden évben, valamennyi munkavállalónak fizetett tizenharmadik havi fizetésre (jutalom) a munkavállalók jogosultságot szerezhetnek és az csak a munkavállalók beleegyezésével vonható meg (illetve akkor, ha annak fenntartása a munkáltató számára indokolatlan terhet jelentene). Ugyanakkor a munkáltató által eseti jelleggel teljesített kifizetés esetén, amennyiben azt a munkavállaló munkaszerződése nem tartalmazza, nem keletkezik alanyi jog a jutalom vagy bónusz követelésére, annak feltételeit pedig a munkáltató határozhatja meg. Ezt támasztja alá az a bírósági ítélet, amelyben a legfelsőbb bíróság kimondta, hogy a munkavállaló nem követelheti az év végi bónusz kifizetését, ha a kifizetés feltételeinek nem felel meg. (A konkrét esetben a munkáltató a juttatásból kizárta azokat a munkavállalókat, akik a kifizetés napján felmondási idejüket töltik.)

A feltételekkel adott juttatások esetén a munkáltatónak azonban figyelmet kell fordítania arra, hogy a jogosultsági feltételek megállapítása során az egyenlő bánásmód követelményét is meg kell tartania, azaz a feltételek sem közvetlenül, sem közvetetten nem különböztethetnek meg egyes munkavállalókat, vagy munkavállalói csoportokat. Így például, nyilvánvalóan nem zárhatóak ki a juttatásból a munkavállalók nemük, vallásuk, politikai nézeteik stb. alapján. Olyan feltételrendszer sem alkotható, amely ugyan nem zár ki egyes munkavállalókat vagy csoportokat a juttatásból, de annak feltételeit olyan módon állapítja meg, hogy az mégis bizonyos csoportokat mégis hátrányosan érint másokhoz képest (közvetett hátrányos megkülönböztetés). Ilyen lehet például az, ha a munkáltató a bónusz fizetését a teljesített munkaidőhöz köti, és annak során jogszerző időként nem veszi figyelembe például a szabadságot (ezzel megkülönböztetve a több szabadságra jogosult nagycsaládosokat és/vagy idősebb munkavállalókat).

A jutalmat, bónuszt meg kell különböztetnünk jutaléktól és a prémiumtól. Előbbi a munkáltató eredményéből (bevételből vagy nyereségből) való részesedés, és általában százalékos formában határozzák meg. Például, az értékesítő jutalékot kap a munkája eredményeként teljesített megrendelésekből származó bevételből. Utóbbi pedig egy előre meghatározott feladat, cél elérésekor járó, előre megadott összegű díjazás. Például az értékesítő akkor jogosult a prémiumra, ha az előző évit legalább tíz százalékkal meghaladó árbevételt ér el a tárgyévben.

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • forint

    Kevés pozitívabb csengésű szó van egy munkahelyen, ami mégis sok konfliktus forrása lehet. Mikor jár kötelezően és mikor csak adható a jutalom? Mi határozza meg, mennyit kell adni? Útmutató jutalmazóknak és jutalmazottaknak.

  • ajándék

    Mikor lehet jogot formálni a karácsonyi extra juttatásokra? Lehet-e jogot alapítani egy bevett munkahelyi juttatási gyakorlatra? Hogyan térhet el a korábbi gyakorlatától a munkáltató? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.

  • pénz

    A munkáltatónak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a munkavállalók a legjobb teljesítményt nyújtsák munkahelyükön. Ilyen ösztönző és „teljesítményfokozó szer” lehet a prémium, és közvetve, bizonyos esetekben a jutalom is kiválthatja ezt a hatást. A prémium és a jutalom ezért a munkáltatók kedvelt munkabér jellegű juttatása. A fogalmak meghatározását azonban ne keressük a Munka Törvénykönyvében, mivel a munkajogi szabályok nem definiálják ezeket a jogintézményeket. Ha azonban segítségül hívjuk a vonatkozó bírói gyakorlatot, megismerhetjük a prémium és a jutalom fogalmát, lényegi vonásait.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • bilincs

    Hamis számlákkal csökkentette áfáját egy műtrágyával üzletelő kecskeméti férfi. A NAV dél-alföldi pénzügyi nyomozói őrizetbe vették - olvasható az adóhatóság honlapján.

  • lakat

    Április elsejével újabb négy minisztériumi háttérintézmény, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ szűnik meg jogutódlással - tudta meg a Magyar Hírlap a Miniszterelnökségtől. 

  • emberek

     A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra.

  • pénz

    Nem régen írtunk arról, hogy a vállalkozók minimális járulékkötelezettsége milyen mértékben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése miatt 2017-ben az előző évhez képest. Havi 68.532 forint helyett havi 76.476 forintot még úgy is, hogy a szociális hozzájárulási adót 27%-ról 22%-ra csökkentették. Most nézzük, mi lesz az alkalmazottakkal!

  • aláírás

    A munkavállalók január 31-ig kérhetik, hogy munkáltatójuk készítse el személyijövedelemadó-bevallásukat, az erre vonatkozó nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű.