A késés öt szankciója

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A kis késés is kötelezettségszegés a munkavállaló részéről. Az új Mt. számos szankcionálási lehetőséget ad a munkaadónak renitens munkavállalójával szemben. Dr. Kártyás Gábor blogbejegyzéséből kiderül, hogy a rendszeres, de kicsi késés is felmondási indok, viszont az eltűrt kötelezettségszegés nem lehet az.

Mindenki ismeri az érzést, amikor a reggeli ébresztő hangja kiszakít bennünket az édes álomból. Aki erre boldogan ugrik ki az ágyból, „Hurrá, mehetek dolgozni!” felkiáltással, annak nem lesz ismerős a jelen bejegyzésben körüljárt probléma. Aki viszont ilyenkor inkább a „Csak még öt percet!” filozófiáját képviselve a másik oldalára fordul, bizonyára tudja milyen érzés a munkaidő kezdete után átlépni a munkahely küszöbét. Mit is jelent a késés munkajogi szempontból? Ezt vizsgáljuk meg az alábbiakban.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni. Ezt a kötelezettségét szegi meg a munkavállaló, amikor az előírt 8.00 helyett 8.08-kor lép be a munkahelyére. A késés akkor is kötelezettségszegés, ha csak pár percről van szó, persze a lehetséges következmények az eset körülményei – így a késés mértéke – alapján változóak lehetnek.

Bevett gyakorlat, hogy a késő munkavállaló béréből „levon” a munkáltató. Ez nem helyes megfogalmazás, hiszen ilyenkor valójában nem levonni kell a bérből, hanem egyszerűen nem is jár munkabér a késés idejére. Értelemszerűen nincs bérfizetési kötelezettség a munkaidőnek arra a részére, amikor nem jelent meg a munkavállaló. Tehát nem a munkáltató von le, hanem a munkavállaló nem keresi meg a késés idejére járó bért. Fontos hangsúlyozni, hogy a késés idejére járó bér számításánál kerekítésre nincs törvényes lehetőség! Nem lehet például 30 percre kerekíteni a késést, és így 8 perc késés esetén 30 percre nem fizetni bért. A munkavállaló ugyanis ilyen esetben 22 perc munkában töltött időre sem kapna díjazást.

A késés idejére járó bérnél nagyobb mértékű keresetveszteség fegyelmi büntetésként (hátrányos jogkövetkezményként) alkalmazható a munkavállalóval szemben. Erre a törvény szerint viszont csak akkor van lehetősége a munkáltatónak, ha a kollektív szerződés – ennek hiányában a munkaszerződés – lehetővé teszi ilyen szankciók alkalmazását. Ha tehát van ilyen megállapodás a felek között, a késő munkavállalóval szemben – büntetésként – a késés mértékével arányos vagyoni szankció is alkalmazható. E körben már megengedett, hogy a pár percet késő munkavállalóval szemben 30 percre járó munkabérével egyező pénzbüntetést alkalmazzon a munkáltató. Felhívom viszont a figyelmet, hogy ekkor sem lehet a kiszabott büntetést a munkabérből automatikusan levonni. Erre csak akkor van lehetőség, ha a munkavállaló a késést (a fegyelmi vétséget) elismeri, és a bérből való levonáshoz hozzájárul.

Akármilyen jogkövetkezményt is kíván alkalmazni a munkáltató, fontos, hogy a késést bizonyítani tudja. Többek között ezért fontos a munkaidő-nyilvántartás pontos, valós adatokkal történő vezetése. Nehéz – habár nem lehetetlen – egy perben bizonyítani, hogy a munkavállaló notórius késő, ha a munkaidő-nyilvántartás 3 évre visszamenőleg minden munkanapra azt tartalmazza, hogy a munkavállaló pontban reggel 8-kor kezdett. Sokszor a késést a munkáltató írásbeli figyelmeztetés adásával rögzíti. Ennek nincs akadálya, tekintettel kell lenni azonban a kétszeres értékelés tilalmára. Ez azt jelenti, hogy nem lehet ugyanazon kötelezettségszegésért fegyelmi büntetést alkalmazni és egyben a munkaviszonyt megszüntetni. A korábbi írásbeli figyelmeztetés után a késő munkavállalónak felmondani így akkor lehet, ha a korábbi figyelmeztetés(ek) után sem változtatott magatartásán, és továbbra is lazán kezeli a munkaidő kereteit.

A késés miatt súlyosabb következmények is szóba jöhetnek. Álláspontom szerint a rendszeres késés akkor is kellő indoka a felmondásnak, ha egyébként alkalmanként csak pár percről van szó. A Munka Törvénykönyve idézett szabálya alapján ugyanis alapvető kötelezettség a munkaidőben való rendelkezésre állás. Ha ezt a munkavállaló rendszeresen, figyelmeztetés ellenére, akár csak kis mértékben megszegi, az a munkaviszony munkavállaló magatartására alapozott okból való felmondását lehetővé teszi. Arra nyilván nem lehet egységes mércét adni, hány késés után lehet jogszerű a felmondás. Mint ahogy annak is jelentősége van, melyek a pontos körülmények (honnan, miért, mikor késik a munkavállaló, ezzel milyen károkat, következményeket okoz stb.).

Rodin munkaügyi rendezvények

2013.04.16. - Outplacement, self management

2013.04.18. - Bérmozaik 2013

2013.04.25. - Munkaviszony létesítése, és a bővülő atipikus foglalkoztatási formák

2013.05.14. - Munkajog bérszámfejtőknek: a munka díjazása - a távolléti díj új szabályai

2013.05.23. -A munkaidő és pihenőidő új szabályai - szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban

Legsúlyosabb esetben a késő munkavállalóval szemben azonnali hatályú felmondás (rendkívüli felmondás) is alkalmazható. Ehhez azonban a késésnek jelentős mértékűnek és súlyos gondatlanságból, vagy szándékosan elkövetettnek kell lennie. Súlyos körülmények mellett ugyanakkor akár egyetlen késés is megalapozhatja a rendkívüli felmondást. Ha a munkavállaló másfél óra késéssel érkezik a koreai ügyfeleknek tartandó prezentációra, amelyre két hónapja készül a csapat, és amelynek sikerén múlik a cég jövője, majd távolmaradását csak annyival menti ki, hogy nagyon másnaposan ébredt, nem hiszem, hogy sokat kellene hezitálni az azonnali hatályú felmondás közlése előtt.

Az természetesen „vállalati kultúra”, a munkahelyi szokások függvénye, mennyire veszi szigorúan a munkáltató a késéseket. Munkajogászként a következetességet javaslom. Természetesen dönthet úgy a munkáltató, hogy a félórás késést is elnézi, de akkor ezt minden munkavállalóval szemben követni kell. Egy eltűrt kötelezettségszegés miatt ugyanis a legcsekélyebb szankció alkalmazására sem kerülhet sor.

dr. Kártyás Gábor blogbejegyzése az azujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható.


  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • borospince

    A bortermelők 56 százaléka választotta az egyszerűsített adminisztrációt.

  • nyugdíjas

    Hamarosan dönthet a kormány a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeinek további könnyítéséről- írja a Magyar Idők.

  • bankkártya

    Rendkívül sikeres a tavaly indított bankkártya-elfogadóhely telepítési program, az első lépcsőben a 2017. december 31-ig vállalt 30 200 terminálnak már több mint a felét forgalomba helyezték a programban részt vevő szolgáltatók. A most meghirdetett újabb 30 ezer terminállal a közeljövőben az online pénztárgépekhez viszonyított lefedettség megközelíti majd a 80 százalékot. Az újabb elfogadóhelyek telepítésének költségvetési forrását a kormány már korábban biztosította - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

  • Adó kódex

    A hitelezésről, a faktorálásról, a csődeljárásról és a lehetséges adókönnyítésekről tájékozódhat teljes körűen az Adó kódex legfrissebb számában, amelyet itt rendelhet meg.

  • lakáshitelek, InfoTandem

    Az idei első félévben folyósított lakáscélú hiteleknek immár a háromnegyede segítette használt lakások megszerzését. Az átlagos hitelösszeg 5,6 millió forint. Az InfoTandem infografikája.