A kiküldetés és a kirendelés szabályai

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Mt. 2013. január 1-től hatályos szabályai – összefoglaló néven – munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás cím alatt tárgyalják azokat az eseteket, amikor a munkavállaló munkaszerződésétől eltérő munkakörben, munkahelyen, illetve munkáltatónál kerül foglalkoztatásra. Jelen írásunkban e három esetből az utóbbi kettő munkajogi és adózási szabályaival foglalkozunk.

A foglalkoztatás munkajogi szabályai

A más munkáltatónál történő munkavégzés, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási körülményeket alapvetően megváltoztathatja, a munkáltató egyoldalú utasítása alapján csak korlátozott időre rendelhető el. A jogalkotó ezt az időszakot 44 munkanapban (egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén 352 órában) maximálta naptári évenként, azzal, hogy részmunkaidő és/vagy nem teljes naptári évben fennálló munkaviszony esetén ezt arányosan csökkenteni kell. Természetesen ez nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjanak a munkavállaló fenti időtartamot meghaladó kiküldetésében, kirendelésében. Ilyen esetben azonban a foglalkoztatásra a felek megállapodásának megfelelően kerül sor, így az a szó klasszikus értelmében nem tekinthető munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak. Az alábbiakban a munkáltató egyoldalú utasítási jogán alapuló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás munkajogi szabályait ismertjük.

A más munkahelyen való munkavégzésre utasítás a kiküldetés. A kiküldetés alapvető ismérve, hogy a kiküldött munkavállaló továbbra is az eredeti munkáltató utasítása és irányítása alatt marad. Tipikusan kiküldetés kertében kerülhet sor például a munkáltató által gyártott eszközök megrendelőnél történő beépítésére, beüzemelésére.

A munka törvénykönyve három nyelven

Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.

További információ és megrendelés >>

Ezzel szemben a kirendelés során a munkáltató személyében következik be – ideiglenes – változás. A kirendelés során a munkavállaló annak a munkáltatónak az irányítása és ellenőrzése alá kerül, akihez kirendelték. Bármely két munkáltató megállapodhat abban, hogy az egyik ideiglenesen átengedi munkavállalóját a másik számára. A kirendelés alatt a munkavállalóra a munkavégzés helye szerinti munkarend lesz az irányadó, az őt ért károkért pedig a munkáltatók egyetemlegesen felelnek.

Amennyiben a kiküldetés vagy kirendelés egyúttal más helységben való munkavégzést is jelent, ez akár többletköltséget okozhat a munkavállalónak (például megnövekednek az utazás költségei). Természetesen ilyenkor is a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállalónak megtérítse a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerülő költségeket.

Nem kerülhet sor más helységbe történő kiküldetésre, kirendelésre a munkavállaló hozzájárulása nélkül

várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint
hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

A kiküldetés és kirendelés adózási vonatkozásai

Az adózási kérdések vizsgálata során az első és legfontosabb kérdés, amit tisztán kell látnunk, hogy a munkajogi kirendelés és kiküldetés, valamint az adójogi kiküldetés és kirendelés egymástól elválhatnak. Nincsen jelentősége például annak, hogy az ilyen foglalkoztatásra a munkáltató egyoldalú utasítása, vagy a felek megállapodása alapján kerül sor.

Az adójogban a kiküldetés és kirendelés fogalma alatt a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzést kell érteni. Belföldi kiküldetés esetén, ha annak tartama a ható órát eléri, és a munkáltató annak helyszínén nem biztosít étkeztetést, a munkavállalónak vagy 500 Ft napidíjat kell fizetni (igazolás nélkül elszámolható, adómentes költségtérítésként), vagy a kiküldetéssel összefüggő költségeket számlával igazolva számolhatja el a munkáltató.

Ettől eltérően külföldi kiküldetésnek minősül a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.

A külföldi kiküldetések esetén a fentiektől eltérően alakulnak igazolás (azaz számla nélkül) elszámolható költségtérítés szabályai. Általános szabály, hogy a munkavállalót maximum a kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30%-a, de legfeljebb 15 €-nak megfelelő forintösszeg illeti meg költségtérítésként naponta.

Ettől eltérően a nemzetközi személyszállításban, árufuvarozásban – választáson alapulóan – vagy a fenti módszerrel történik a költségtérítés elszámolása, vagy a munkavállaló számára egységesen, legfeljebb 40 €-nak megfelelő forintösszeg fizethető költségtérítésként naponta, a naponta juttatott bevételtől függetlenül. Ez utóbbi elszámolás választásának azonban az a feltétele, hogy kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására kerüljön sor a kiküldetéssel kapcsolatban. Azaz, a magasabb költségtérítés esetén a munkáltató által számlával, tételes elszámolható költségek köre lényegesen szűkebb.

A munkavállalót a fentiek szerint megillető költségtérítés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Amennyiben azonban az adóhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a kifizetés feltételei nem álltak fenn maradéktalanul, úgy a költségtérítés címen fizetett összeget munkabérnek minősíti, és – adóbírság. valamint késedelmi pótlék megállapításával együtt – a munkáltatót kötelezi a munkáltató közterhek mellett a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékok megfizetésére is, míg a munkavállalónak ilyen esetben a kifizetést terhelő személyi jövedelemadót kell megfizetnie.

OpusSimplex

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • mobiltelefon

    Díjmentes zöld számon kérhet segítség a MKKSZ-től, aki tartósan ingyenes túlmunkát kénytelen végezni  - jelentette be a szervezet elnöke. Arra kérnek mindenkit a közszférában, hogy csak napi nyolc órát dolgozzon.

  • Tállai

    A második negyedéves rangsoroláskor a NAV az 538 ezer magyarországi cég közül 208 ezernek adta meg a megbízható státuszt, e vállalkozások kaphatják kézhez az általános 75 napnál 30 nappal korábban a visszaigényelt általános forgalmi adót - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.

  • nav_logo

    Az ekho szabályait részletezte és néhány megváltozott NAV-számlaszámot ismertetett a múlt héten a NAV.

  • nyugdijas

    2030-2035-től nő meg a száma azoknak a nyugállományba vonulóknak, akiknek nagyon szaggatott a munkapiaci jelenlétük, s emiatt nem lesz teljes nyugdíjuk, csak résznyugdíjra lesznek jogosultak, vagy rosszabb esetben még arra sem - mondta a Napi.hu-nak  Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.

  • Tesco

    A Tescónál működő két szakszervezet, a KASZ és a KDFSZ között feszülő ellentétek homályosítják a képet.