A központi üzemi tanács

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Ha egy munkáltatónál a különböző telephelyeken több üzemi tanács működik, központi üzemi tanács hozható létre. A központi üzemi tanácsra a telephelyi szintű szervre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ami azonban a gyakorlatban számos problémát felvet.

Az első kérdés a központi üzemi tanács létrehozása. A törvény szerint ezt a testületet nem a munkavállalók választják közvetlenül, hanem az üzemi tanácsok delegálják tagjait, saját tagjaik közül. A központi üzemi tanács létszáma a tizenöt főt nem haladhatja meg, ezért ennél több telephely esetén külön gondoskodni kell arról, hogy minden telephely képviselete megfelelően biztosítva legyen (pl. két-három telephelyi szintű üzemi tanács közösen küldd képviselőt a központi üzemi tanácsba). A törvény szövege alapján egyébként minden üzemi tanács egy-egy képviselőt küldhet a központi testületbe. Ez azért okozhat gondot, mert eszerint nem kell tekintettel lenni az egyes telephelyeken dolgozó munkavállalók létszámarányára. Így előfordulhat, hogy a központi testületben ugyanúgy egy fő képviseli a 100 és az 1000 fős üzemegységet.

Különösen érdekes kérdés ez a 15 főt meghaladó, de 51 fő alatti telephelyek esetén, ahol egy fő üzemi megbízott választható. A Munka Törvénykönyve szerint az üzemi megbízottra az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ahol a törvény üzemi tanácsról rendelkezik, az alatt az üzemi megbízottat is érteni kell. Az egyetlen kivétel, hogy az üzemi megbízott normatív hatályú – a kollektív szerződést pótló – üzemi megállapodást nem köthet. Ebből eredően az üzemi megbízott által képviselt telephely is képviseltetheti magát a központi üzemi tanácsban, és így az üzemi megbízott – mint egyedül delegálható személy – automatikusan tagja lesz a központi üzemi tanácsnak. 

Mód van az azonban arra, hogy a felek a fenti szabályoktól eltérjenek az üzemi megállapodásban. A központi üzemi tanács és a munkáltató tehát megegyezhetnek, hogy a központi üzemi tanács létrehozására vonatkozó törvényi szabálytól eltérnek, és a központi üzemi tanács tagjait az egyes telephelyek létszámarányosan delegálják, akár úgy is, hogy összességében 15 főnél nagyobb létszámú lesz a központi tanács. E szabályt azonban csak az üzemi megállapodás megkötését követő választásra lehet először alkalmazni, a megállapodást kötő, már létrejött üzemi tanácsra nem.

Szintén végig kell gondolni a központi és az üzemegység szintű tanács közötti hatáskörmegosztást. A törvény szerint a két testület között nincs hierarchikus kapcsolat, így a központi szerv nem utasíthatja a helyi szintű üzemi tanácsot, vagy változtathatja meg annak döntését. Logikusan az a feladatmegosztás jöhet szóba, hogy a munkáltató egészét érintő kérdésekben a központi üzemi tanács gyakorolja a részvételi jogokat, míg csak az adott telephelyet érintő kérdésekben a telephelyi szintű üzemi tanács lesz kompetens.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

Egy következő rendezendő kérdés a központi üzemi tanács működése. A központi üzemi tanácson belüli szavazatarányok kapcsán a törvény semmilyen szabályt nem tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy erről a központi üzemi tanács saját hatáskörében rendelkezhet, amelyet az ügyrendben lehet rögzíteni. Nincs tehát akadálya, hogy akár az „egy tag, egy szavazat” elv szerinti, vagy a képviselt munkavállalók számával arányos szavazatot határozzanak meg. Bármilyen megoldás szóba jöhet, amely az üzemi tanács, mint demokratikus testület működésével összeegyeztethető. Az üzemi tanács ügyrendjét önállóan határozza meg, ahhoz tehát a munkáltató hozzájárulására, egyetértésére nincs szükség (szemben a közösen elfogadott üzemi megállapodással).

Egyebekben a központi üzemi tanácsra is alkalmazni kell az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat, így például jogosult üzemi megállapodást kötni a munkáltatóval, tagjait e jogcímen is megilleti munkaidő-kedvezmény, illetve elnökét a munkajogi védelem. Előfordulhat, hogy a munkáltatónál van központi és telephelyi szintű üzemi megállapodás is. Ebben az esetben a szűkebb és tágabb hatályú kollektív szerződésekre irányadó szabályt kell alkalmazni. Azaz, a telephelyi megállapodás a központitól – ennek eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el. (Ennek normatív hatályú üzemi megállapodás esetén van jelentősége, tehát amikor – reprezentatív szakszervezet hiányában – az üzemi megállapodás szabályozza a kollektív szerződésre tartozó, az egyéni munkaviszonyt érintő kérdéseket is.)

Ismételten fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a Munka Törvénykönyve az üzemi tanácsokra vonatkozó legtöbb szervezeti jellegű törvényi szabálytól megengedi az eltérést üzemi megállapodásban. Így a helyi sajátosságokhoz, igényekhez nem igazodó törvényi rendelkezéseket a munkáltató és a központi üzemi tanács közös megegyezéssel átszabhatja a nekik megfelelő formára.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • kézfogás

    A kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) fenntartása szükséges a bővülő lakásépítési teljesítmény folytatódásához elemzők szerint.

  • eurostat

    Közel nyolcszoros a különbség az Európai Unió tagországai között a minimálbér összegében, a legmagasabb minimálbért Luxemburgban fizetik - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) pénteken közzétett jelentéséből. Magyarországon a minimálbér az ötödik legalacsonyabb uniós összevetésben.

  • építkezés

    Az elmúlt évben 44 százalékkal  több új lakás épült, mint egy évvel korábban.  A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján az építendő lakások száma 37 997 volt, 20,4 százalékkal több az előző évinél - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • Varga Mihály

    Varga Mihály kijelentette a Magyar Időknek adott interjújában: a kormány nem tett le arról, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát egy számjegyűre változtassa. 

  • benzin

    Az emeléssel a gázolaj átlagára 359 forintra nőtt, a benziné 351 forint maradt.