A megszorítások elől menekül a magyar munkaerő

  • Értesítő a rovat cikkeiről

2007 óta élénkül a magyar migráció, és a válság újabb lendületet adott a növekedésnek, gyorsulva növekszik azok aránya, akik munkát vállalnak külföldön. Az élénkülés a gazdasági mutatók romlásával hozható összefüggésbe – derült ki a Joint Venture Szövetség csütörtöki rendezvényén elhangzott egyik előadásból.

Letagadhatatlanul gyorsulva növekszik a külföldön munkát vállalók magyarok aránya – mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója a Joint Venture Szövetség csütörtökön megrendezett „Foglalkoztatás 2013” című szakmai rendezvényén. A kutató hozzátette: nagy a statisztikai adathiány, így az ebből fakadó bizonytalanság is. Többféle forrásból lehet az adatokra következtetni, s mindegyik forrás egyértelműen gyorsuló növekedést mutat – mondta.

Nem tragikus, de jelzésértékű

Hárs Ágnes szerint nem biztos, hogy tragikus a magyarok növekvő arányú külföldi munkavállalása, de fontos negatív jelzés a magyar gazdaságról. A kutató fölhívta a figyelmet, hogy a magyarok európai munkavállalásának növekedése nem 2010-ben, hanem 2007-ben kezdődött, összefüggésben a gazdasági mutatók romlásával, illetve az első megszorító csomaggal (a külföldi munkavállalás szinte mindig európai munkavállalást jelent). A válság újabb lendületet adott a kivándorlási kedvnek. Ami azonban cseppet sem természetes, mert a legtöbb európai országra nem az volt jellemző, hogy a válság hatására megugrott volna a külföldön történő munkavállalási kedv, hiszen a munkapiaci feltételek minden országban romlottak.

Magyarországra 2007 előtt Csehországhoz és Szlovéniához hasonlóan az volt a jellemző, hogy a munkavállalók alacsony arányban vállaltak külföldi munkát. A régióban ezek az országok közösek voltak a viszonylag jó gazdasági mutatókban, a régiós viszonylatban magasnak mondható vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-ben. Magyarországon a gazdasági mutatók 2007-től romlani kezdtek, ezért váltak el a migrációs trendjei Csehországtól és Szlovéniától – derült ki a kutató előadásából.

Kérdései vannak a távolléti díjjal kapcsolatban?

Tegye fel őket február 19-én konferenciánkon, ahol a munkavállaló bejelentésével, és a bevallással kapcsolatos idei teendőit is megismerheti.
Részletes tematikáért kattintson ide >>>

Február 27-i szakmai rendezvényünkön pedig dr. Kártyás Gábor munkajogász segít kiszámolni a távolléti díjat.
Részletes tematikáért kattintson ide >>>

Kérdés lehet azonban, hogy a válság hatására ugyancsak romló helyzetű Szlovéniában és Csehországban miért nem erősödött meg Magyarországhoz hasonlóan az emigrációs tendencia. A kutató rámutatott: Csehországban és Szlovéniában viszonylag nagyvonalú maradt a szociális rendszer. Hárs Ágnes arra is fölhívta a figyelmet: a válság miatt szinte mindenhol bővítették a munkanélküli ellátórendszer forrásait, ezzel szemben Magyarországon szűkítették, az ellátás időtartama rövidült.

Tovább növekszik-e az elvándorlás üteme? A kutató több, a trendet befolyásoló tényezőt is megemlített. Az egyik fontos kérdés, hogy nő-e a nyugat-európai országok bérelőnye a hazaiakhoz képest? Ha csökken a hazai reálbér, akkor a bérelőny nő, és az elvándorlás mind vonzóbb alternatívává válik. Fontos tényező az is, romlanak-e a hazai munkapiacon a feltételek, milyenek a gazdasági növekedési kilátások, s nagyon fontos, hogy milyenek a gazdasági várakozások – sorolta a kutató. Érdekes – és talán nem a legmegnyugtatóbb – jellemzője a munkavállalók elvándorlásának, hogy jellemzően szakmunkásokról van szó, bár a válság kirobbanása után nőtt a képzetlenek aránya.

Hárs Ágnes a hiányzó statisztikai adatokra hivatkozva nem adott becslést a külföldön dolgozó magyarok számáról – mint mondta, nem maga a szám, hanem a növekedés üteme az igazán érdekes -, de a félmilliós becslést illetően megjegyezte: jó lenne látni az adat forrásait, ez a szám már Románia szintjét idézi, ahol pedig még nem tartunk.

Jobb lesz, mint a KSH-adat?

Elképzelhető, hogy lesznek majd jobb adatok, ugyanis – mint Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár, a rendezvény másik előadójának prezentációjából kiderült – a kormány már dolgozik azon, hogy jobb foglalkoztatási adatokat állítson elő, mint a KSH. Jelenleg a KSH-adatok a legjobbak – mondta Czomba Sándor. A politikus előadásában színesen elmesélte: külföldi kollégája elővett egy kütyüt, s az megmutatta neki, aznap hányan dolgoztak. A magyar kormány viszont nem tud ilyen friss adatokkal dolgozni, de már munkálkodnak azon, hogy a NAV, s mások segítségével friss, érvényes foglalkoztatási adatok legyenek – fejtegette az államtitkár.

Czomba arra is utalt – konkrét nevek említése nélkül -, hogy a Bajnai-kormány által bevezetett 5 százalékpontos általános járulékcsökkentésnek semmiféle foglalkoztatási hatása nem volt. Ezzel szemben az Orbán-kormány által foganatosított célzott járulékcsökkentési program – a munkahelyvédelmi akcióterv – 20 ezer új munkahelyet fog létrehozni, tehát mintegy fél százalékkal emeli majd a foglalkoztatottságot – magyarázta Czomba.

RODIN Munkaügyi képzések, konferenciák

Bővebb információ a rendezvényekről

A „béradók” csökkentésének a lehetőségét a konferencia harmadik előadója, Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős EU biztos is megemlítette, amely egyébként az Európai Bizottság ajánlása számos országnak: nemcsak Magyarországnak, hanem Belgiumnak, Franciaországnak, Csehországnak, s más országoknak is. A bizottság a kieső bevétel pótlását elsősorban a környezeti terhelést sújtó (zöld), illetve vagyont terhelő adókból javasolja.

Hozzátette: a járulékcsökkentés nem univerzális csodaszer, s nem biztos, hogy a járulékokat örökre le kell csökkenteni, ez inkább ciklushoz kötött intézkedés, a válságra valamiféle választ kell adni. A biztos mindemellett hangsúlyozta: az unió foglalkoztatási problémái többrétűek, ezért óvakodni kell a leegyszerűsítő válaszoktól. Andor arról is beszélt, fontos, hogy a költségvetést kiigazító lépések ne ássák alá a jövő gazdasági társadalmi lehetőségeit, jusson elég forrás a jövő munkavállalóinak fölnevelésére, így például a gyermekszegénység visszaszorítása elsődleges feladat.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Czomba Sándor

    A 10 milliárd forintos keretösszegből 700-800 vállalkozásnál 5200 új munkahely jöhet létre. Csütörtöktől lehet pályázni.

  • számológép

    Havibér alkalmazásakor, általános teljes napi munkaidővel hogyan kell kiszámolni a szabadságra jutó távolléti díjat? Ha például 150 ezer forint az alapbér, és 20 munkanapos a hónap, akkor mennyi az egy napra járó távolléti díj összege? Ezzel egyidejűleg a fennmaradó 19 munkanapra hogyan kell díjazást fizetni? A munkaszerződésben rögzített havi bér lehet-e kevesebb, ha az adott hónapban a kötelező munkaidő kevesebb, mint 174 óra (például havi minimálbéres dolgozónál)?

  • munka_értekezlet_meeting

    Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) egyetlen szabálya sem keltett eddig akkora visszhangot, mint a távolléti díj számítása. A január 1-jével hatályba lépett rendelkezések értelmezése több ponton vitatott. A legégetőbb kérdést járjuk körül: hogyan kell kiszámítani a havibéres munkavállaló által ledolgozott munkaidőre járó díjazást a távolléttel érintett hónapban? Dr. Kártyás Gábor blogbejegyzésében összefoglalja a napvilágot látott értelmezéseket és az azokkal kapcsolatos kételyeit.

  • nő, állás, munka

    Tizenegy évvel a munkaerő-kölcsönzés első hazai szabályozása után az új Mt. (2012. évi I. törvény.) hatálybalépésével lényegesen változott a kölcsönzés jogi környezete. Az évtizedes gyakorlat tapasztalatai mellett a szabályozás felülvizsgálatához útmutatásul szolgált a munkaerő-kölcsönzésről szóló uniós irányelv és egy alkotmánybírósági határozat is. Mindennek dacára – bár az új Mt.-vel a jogalkotó több régi problémát rendezett – a munkaerő-kölcsönzés hazai szabályozását máig nem tekinthetjük kiforrottnak, a jogintézményt több jogharmonizációs hiányosság, alkotmányos aggály és gyakorlati probléma is terheli.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nyíl

    A magyarországi nagyvállalatok 75 százaléka rövid és középtávon egyaránt a mostani, kedvező növekedési ütem szinten maradását várja a gazdaság teljesítményében, saját helyzetüket tekintve ugyanakkor az eddiginél valamelyest alacsonyabb pénzügyi eredményekkel és beruházási aktivitással terveznek a következő egy évben - közölte a K&H hétfőn. 

  • Európai Unió

    Az irányelv megszilárdítja az érvényben lévő szabályokat és hatékonyabbá teszi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet, az adóelkerülés megelőzésének érdekében pedig növeli az átláthatóságot - közölte az Európai Bizottság hétfőn.

  • bank

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 20,45 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a Budapest Bank csoportot a tevékenységét érintő egyes hiányosságok miatt, a feltárt jogsértések nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését - közölte a jegybank hétfőn.

  • építkezés

    Csaknem négy év után megállt a működő vállalkozások számának csökkenése Magyarországon, a legtöbb új cég az építőiparban jött létre - közölte a Bisnode Magyarország Kft.

  • Franciaország

    A francia kormány beemeli a szakszervezeti javaslatokat a munkajogi reformba, amelynek egyeztetései június elején megkezdődtek - mondta Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter a Journal du dimanche című vasárnap megjelenő hetilapnak adott interjúban.