A munkaköri alkalmassági vizsgálatról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszony létesítésekor a munkáltatók hosszas interjúkon keresztül tesztelik azt, hogy a jelöltek megfelelnek-e a meghirdetett pozícióhoz kapcsolódó elvárásoknak. Az adott munkakörre vonatkozó alkalmasság azonban nemcsak a végzettséghez és gyakorlathoz köthető, hanem az egészségügyi alkalmassághoz is, melyről az alábbiakat érdemes tudni.


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit [Mt. 51. § (4) bek.], mivel a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat [Mt. 51. § (3) bek.]. Ennek keretében a munkába lépést megelőzően, valamint a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként ingyenesen biztosítani kell a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát [Mt. 51. § (4) bek.]. 

Az alkalmassági vizsgálat tehát arra irányul, hogy egy adott személy vonatkozásában valamely meghatározott munkakör milyen egészségügyi kockázatokkal jár, és a tevékenység által okozott megterhelés milyen igénybevételt jelent számára, képes-e annak megfelelni az illető [33/1998. NM rendelet 1. § a) pont]. A részletszabályok a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben találhatóak. 

Az alkalmasság véleményezése munkaköri alkalmasság esetén a munkáltató által megjelölt munkakörre vonatkozik, mely lehet előzetes, időszakos és soron kívüli is [33/1998. NM rendelet 3. § (2) bek.]. A vizsgálat célja többek között annak elbírálása, hogy a munkavállaló – a munkavégzésből és munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott- igénybevétele az illető egészségét, testi, valamint lelki épségét nem veszélyezteti-e, nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül, vagy esetleges idült betegsége, fogyatékossága a munkakör ellátása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt [33/1998. NM rendelet 3. § (4) bek.].

 

Kötelező elvégezni az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot az új belépők esetében, valamint a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt, ha például az illető fizikai munkát végez, fiatalkorú, kéthetes időtartamot meghaladó tartamban fog külföldön dolgozni vagy kirendelésben foglalkoztatják [33/1998. NM rendelet 4. § (1) bek.].

Az időszakos vizsgálat elvégzése a tizennyolc évnél fiatalabb munkavállalók, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók, valamint a fokozott terheléssel, veszéllyel járó munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében kötelező, az első két csoport esetében évente, míg az utolsónál a rendeletben meghatározott időszakonként [33/1998. NM rendelet 6. § (1) bek.].

A soron kívüli alkalmassági vizsgálatokra minden esetben valamilyen előre nem várt, rendkívüli esemény bekövetkezése esetén kell sort keríteni (33/1998. NM rendelet 7. §).

A fenti vizsgálatok elvégzése azért bír jelentőséggel, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálat alapján a munkavállaló az adott munkakörre alkalmas, ideiglenes nem alkalmas vagy nem alkalmas minősítést kaphat [33/1998. NM rendelet 13. § (1) bek.], ezáltal befolyásolva a további munkavégzését.

Ezen minősítések alapján a munkáltató vagy újabb orvosi vizsgálatra köteles elküldeni a munkavállalót (az ideiglenesen nem alkalmas minősítés esetében), vagy érdemes elgondolkoznia a munkavállaló tovább foglalkoztatási lehetőségein. Ezzel összefüggésben érdemes tudni, hogy a rövid időre vonatkozóan megállapított egészségügyi alkalmatlanság nem ad alapot a munkáltatói felmondásra, azonban az alkalmatlan munkaköri minősítés már igen, viszont ezt is csak jogerős munkaköri alkalmassági orvosi vélemény birtokában érdemes közölni.

[htmlbox Opus_Simplex]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Bekerülhet-e a hétköznapi életünkbe a robotika?

Idén is kitárta kapuit a HVG Állásbörze, ahol több mint száz munkaadóval személyesen és hibrid formában is találkozhattak azok az álláskeresők, akik ellátogattak április 17-19-e között a Papp László Budapest Sportarénába. Mindenki kedvence, a Bastion Group robotkutyája is jelen volt az eseményen, ahol hatalmas volt az érdeklődés a robotika iránt.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. április 23.

Új szabályok a munkavédelmi oktatás területén: ezekre kell figyelnie a munkáltatóknak

Az idei év februárja jelentősnek mondható változást hozott magával a munkavédelmi oktatás terén. Bizonyos munkahelyeken ugyanis a munkavédelmi oktatás akár egy e-mail üzenetben elküldött írásbeli dokumentummal is teljesíthető. Mivel a módosítás sok munkavállalót és munkáltatót érint, jelen cikkben az ezzel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat szedjük össze.