A munkáltatói igényérvényesítés 5 tiltott módja

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Ha a munkavállaló selejtet gyárt, összetör vagy elront egy berendezést, a munkáltató joggal követelheti kára megtérítését. Erre azonban csak a Munka Törvénykönyvében meghatározott feltételek fennállása esetén és módon van lehetőség. Az alábbiakban sorra veszünk öt olyan igényérvényesítési módot, amely biztosan nem szabályos.

1) Automatikus levonás a munkabérből

Munkáltatói szempontból kézenfekvő megoldás, hogy az igényelt összeget a munkáltató egyszerűen levonja a munkavállaló munkabéréből. Ha pedig a munkavállaló vitatja felelőssége fennállását, vagy az okozott kár összegét, akkor majd indítson ő munkaügyi pert. Hangsúlyozni kell, hogy a munkáltató önhatalmúlag nem vonhat le a munkabérből semmilyen kárigényt. Ehhez vagy végrehajtható bírósági határozat kell, vagy a munkavállaló előzetes, kifejezett beleegyezése. Azaz, a levonás előtt a munkavállalót nyilatkoztatni kell, hogy felelősségét elismeri és a levonandó összeg mértékét sem vitatja. Csak e dokumentum birtokában lehet a munkabérből levonni. Nem pótolja ezt a munkaszerződésbe foglalt biankó felhatalmazás, miszerint a szerződés aláírásával a munkavállaló előre nyilatkozik, hogy jogviszonya fennállása alatt bármely munkáltatói követelés levonásához hozzájárul. Jól láthatóan ilyen esetben a munkavállaló a konkrét tényállás, jogcím és összeg ismerete nélkül adna hozzájárulást, ami természetesen semmis. A munkabérből való önhatalmú levonásokat már csak azért is érdemes kerülni, mert ez akkor is jogellenes, ha amúgy a követelés jogos volt (tényleg felelős a kárért a munkavállaló). A jogsértést észlelő munkaügyi hatóság, vagy bíróság viszont az igény megalapozottságára tekintet nélkül kötelezi a munkáltatót a jogellenesen levont összeg visszafizetésére.

Transzferár iránytű

A könyv segítségével megismerheti a kapcsolt vállalkozásokat érintő adózási feladatokat és teendőket, emellett gyakorlati útmutatást kap a jogszabályi előírások betartásához. A könyvhöz kapcsolódó munkafüzet számos példát és több mint 30 gyakorlati feladatot tartalmaz.

Megrendelés >>

 

2) A kárösszeg meghatározása becsléssel

Sok esetben, még ha a munkavállaló felelőssége az okozott kárért nem is vitás, a kár pontos összegének meghatározása nem egyszerű. Például, a munkavállaló – általa sem vitatottan – rosszul állít be egy gépet, amely emiatt rosszul munkálja meg az alapanyagot. A munkáltatót kár éri az alapanyag megrongálódása és a kiesett termelési idő miatt, de a megrendelések késedelmes teljesítésének is lehetnek anyagi következményei. Mindezt azonban csak alapos számítások után lehet pénzben pontosan kifejezni. A kár mértékét mindig a kárigény érvényesítőjének kell bizonyítani, ezt tehát nem lehet becsülve, vagy hasra ütve meghatározott összeggel pótolni. Nem szabályos például az a fizetési felszólítás, amelyben a kárigény összege nincs megfelelően kimunkálva, vagy ha annak levezetését nem közlik a munkavállalóval. Ha azonban a munkavállaló elfogadja a becsléssel megállapított összeget, akkor az már jogszerűen követelhető, vagy (előzetes hozzájárulás alapján) levonható a bérből. A törvény emellett ismeri az általános kártérítés fogalmát, amikor kifejezetten becsléssel állapítják meg a megtérítendő kárt. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki.

 

3) Kötbér alkalmazása

A kötbér polgári jogi intézmény, azt jelenti, hogy a szerződés megszegése esetén a fél egy pénzben meghatározott összeget fizet a másik félnek. A kötbér nem kárigény, akkor is érvényesíthető, ha a másik félnek a szerződésszegés egyébként kárt nem okozott. A kötbér összegét meghaladó kár is érvényesíthető. A Munka Törvénykönyve hatálya alatt azonban a Polgári Törvénykönyv csak akkor alkalmazandó, ha erre az előbbi kifejezetten hivatkozik. A Munka Törvénykönyve ugyanis a teljesség igényével szabályozza a munkaviszonyt, amely – alá-fölérendeltségi felépítéséből eredően – elhatárolandó a polgári jogi jogviszonyoktól. A Ptk. a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait, éppen ezért hatálya nem terjed ki a munkaviszonyra. Mivel a kötbér polgári jogi szabályait a Munka Törvénykönyve nem rendeli alkalmazni a munkaviszonyban (a tanulmányi szerződés és a versenytilalmi megállapodás, mint a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodások kivételével), kötbér kikötésére nincs jogi lehetőség a munkaviszonyban.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

 

4) Felelősségre vonás felelős nélkül

A törvény szerint a munkavállaló csak akkor felel a károkért, ha azt felróhatóan okozta, azaz nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E körülményt a munkáltatónak kell bizonyítania. Nem lehet kárigényt érvényesíteni, ha abban a munkavállalót felróhatóság nem terheli. Például, a céges autót összetörő munkavállalóval szemben nincs helye kárigénynek, ha a balesetnek csak elszenvedője, de nem okozója volt. Ugyanígy nem megalapozott a munkáltató igénye, ha pontosan nem tudja meghatározni, ki volt a károkozó, legfeljebb csak az ismert, mely műszak, vagy munkavállalói csoport tagja lehet a felelős. A felróhatóság bizonyítása hiányában az sem jogszerű, ha az adott üzemben gyártott selejt összegét egyszerűen egyenlő arányban szétosztják az ott dolgozó munkavállalók között. Ez a fajta kollektív felelősségre vonás minden jogi alapot nélkülöz.

 

5) Feleljen az ügyfél káráért a munkavállaló

A Polgári Törvénykönyv szerint, ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. Nincs ezért lehetőség arra, hogy a munkáltató – kibújva a felelősség alól –, közvetlenül a munkavállalóhoz irányítsa ügyfelét, ha neki az alkalmazottja okozott kárt. Más kérdés, hogy ha a munkavállaló kárfelelőssége fennáll, akkor az ügyfél részére kifizetett kártérítést a munkáltató követelheti (tovább háríthatja) a munkavállalóra, a munkajogi szabályok szerint. Ugyanakkor, ha a munkavállaló a kárt szándékosan okozta, azért a munkáltatóval egyetemlegesen felel. Ilyenkor az ügyfél – választása szerint – a munkavállalótól vagy a munkáltatótól is követelheti kára megtérítését.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • forint

    A munkajogi gyakorlatban a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének egyik lehetséges jogkövetkezményeként járó kompenzációs átalányt szokás átalány-kártérítésnek nevezni. Mit értünk pontosan átalány-kártérítés alatt? Hogyan viszonyul egymáshoz az átalány-kártérítés és a sérelemdíj megítélése?

  • probléma

    Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók gyakran kérdezik azt tőlem - mint gyakorló munkajogi ügyvédtől - hogy milyen összegű kártérítést követelhető a munkavállalótól. A bíróságnak, abban az esetben, ha megállapítja, hogy a munkavállaló magatartása felróható, azaz nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható lett volna, vizsgálnia kell azt is, hogy a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. A kártérítés mértékének megállapításakor annak van jelentősége, hogy a munkavállaló károkozása szándékos volt-e vagy gondatlan. Hogy mi minősül szándékos károkozásnak a bíróság szerint és mely magatartásokat értékeli gondatlan károkozásnak bírósági eseteken mutatom be.

  • pénz

    A munkavállaló felelősségre vonásához jellemzően valamilyen vétkes magatartás, munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése szükséges. Léteznek azonban olyan munkakörök, illetve feladatok, amelyek esetén a kárfelelősség megállapításához nem kell munkavállalói hiba. A pénzt, értéket, árukészletet kezelő munkavállaló a keletkezett hiányért helytállni tartozik, függetlenül attól, hogy a hiányt nem ő idézte elő. Ezen szigorú kárfelelősség érvényesítéséhez azonban meghatározott formai és tartalmi előfeltételeknek kell megfelelni és a kárt nem lehet automatikusan a munkabérből levonni. Az új Mt. által bevezetett munkavállalói biztosíték az ilyen jellegű kárigények érvényesítését hivatott elősegíteni.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.