A munkaszerződés módosítása

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkaviszony során a munkaszerződés megkötése az első és egyik legjelentősebb lépés, hiszen a munkaszerződéssel jön létre maga a jogviszony, valamint az abban foglaltak szerint érvényesíthetőek a jogok, és kényszeríthetőek ki a követelések. A munkaszerződés tartalmazza a foglalkoztatás alapvető feltételeit, így alapjául szolgál a hosszú távú együttműködésnek. Ebből eredően, amennyiben a jogviszonyban lévő felek közül bármelyik változtatni szeretne a szerződés tartalmán, fontos, hogy a szerződés módosítása megfeleljen azon garanciális szabályoknak, amelyeket a munka törvénykönyve támaszt annak jogszerűségéhez.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 58. §-a rendelkezik arról, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A törvény fenti jogszabályhelye előírja, hogy a munkaszerződés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.  A közös megegyezés értelmében mindkét fél kölcsönös, egybehangzó és befolyástól mentes akaratát fejezi ki a módosítani kívánt pontok tekintetében. A bíróság kiemelt figyelmet fordít a közös, megegyező akarat kinyilvánítására, ugyanis már egy 2005-ben született bírósági határozat kimondta, hogy a munkaszerződés módosítása csak akkor állapítható meg, ha kétséget kizáróan bizonyított a felek egyező akaratnyilvánítása [BH2005. 118]. 

A kölcsönös és egybehangzó nyilatkozattól eltérően vannak olyan speciálisnak tekinthető esetek, amelyeknél az egyik fél akaratát valamely, a munka törvénykönyvében szereplő jogszabályhely pótolja. Ilyennek tekinthető például azon eset, amikor a kisgyermeket nevelő munkavállaló kérése esetén a munkáltató köteles részmunkaidőre módosítani a munkavállaló munkaidejét [Mt. 61.§ (3) bekezdése]. Egyebekben azonban mindkét fél hozzájárulása szükséges a módosításhoz. Ennek hiánya a gyakorlatban legtöbbször akkor fordul elő, amikor a munkáltató egyoldalúan módosítja a munkaszerződés bizonyos pontjait. Ebben az esetben a munkavállaló 30 napon belül érvényesítheti igényét a bíróság előtt benyújtott kereseti kérelemmel [Mt. 287.§ (1) bekezdés a) pontja].

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

 

 

A munkaszerződés a felek által szabadon, akár több alkalommal is módosítható, erre vonatkozóan ugyanis nem tartalmaz korlátozást a törvény. A módosítás formájára vonatkozóan a törvény előírja, hogy annak írásban kell megtörténnie, egyéb kikötést azonban nem tartalmaz. Így a felek köthetnek teljesen új munkaszerződést a módosított pontokkal, esetleg készíthetnek külön megállapodást, mely kiegészíti az eredeti munkaszerződést. Amennyiben a módosítási igény csak pár pontra terjed ki, érdemes az utóbbi megoldással élni, míg ha a felek többször, vagy jelentős mértékben kívánnak módosítani az eredeti munkaszerződésen, akkor érdemes az egységes, a módosításokat már szerepeltető formát választani. 

Elképzelhető olyan helyzet, amikor a módosítás ugyan a felek közös akaratán alapszik, az írásba foglalás mégis elmarad. Ez a helyzet a megállapodás érvénytelenségét fogja eredményezni, melyre kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, és ő is csak a módosítás hatályba lépésétől számított 30 napon belül [Mt. 44.§-a]. 

Előfordulhat az is, hogy a felek bizonyos módosításokkal csak meghatározott ideig szeretnének élni. Ilyenkor fontos, hogy a határozott idejű kikötés megjelenjen a szerződésben, ellenkező esetben ismételt módosításra lesz szükség, mivel eltérő kikötés hiányában úgy kell tekinteni, hogy a munkaszerződés- így annak módosítása is- határozatlan időre jött létre [Mt. 58.§, Mt. 45.§ (2) bekezdése]. 

Felmerülhet az a kérdés, hogy amennyiben az egyik fél módosítani kíván a szerződés valamelyik pontján, a másik azonban nem, milyen jogkövetkezményre számíthat a módosítást elutasító fél. A gyakorlatban ez a munkavállaló oldaláról nézve bír jelentőséggel, ugyanis a kiszolgáltatottságából eredően tarthat attól a dolgozó, hogy amennyiben nem járul hozzá a módosításhoz, az a munkaviszonya megszüntetését fogja eredményezni. A bírói gyakorlat alapján a munkáltató jogszerűen nem élhet a felmondás jogával pusztán arra való tekintettel, hogy a másik fél nem egyezik bele a módosításba, mivel ez a megoldás a szerződési szabadsággal összeegyeztethetetlen [BH2002. 458]. Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a módosítás hiányában nem lehetséges a további foglalkoztatás, így erre való tekintettel jogszerűen közölhető a felmondás [EBH 2002.687]. Ez esetben, egy esetleges perben a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a továbbfoglalkoztatás milyen okból nem lehetséges, valamint, hogy a módosítási szándék a jogviszony fenntartását célozta.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • számla

    A számlakiállításról szóló cikksorozatunk soron következő részében körüljárjuk az egyszerűsített számla és a gyűjtőszámla alkalmazásának szabályait, és áttekintjük, hogyan lehet a számlát javítani, módosítani, illetve érvényteleníteni.

  • teherfuvarozás

    Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely az úthasználati díj megfizetésének elmulasztását úgy bünteti, hogy nem veszi figyelembe a jogsértés súlyát, a szabályok bármekkora megsértése esetén átalányösszegű bírság kiszabását írja elő - mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

  • építőmunkás

    Az építőipar tavalyi - Központi Statisztikai Hivatal szerint 19 százalékos - gyengülése után 2017 végére várható a szektor teljesítményének javulása, ami a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatására elindult lakásépítkezések első hullámának köszönhető, ugyanis ezek az építkezések vélhetően 2017 második felére, illetve az év végére futnak majd ki - derül ki az Atradius hitelbiztosító tanulmányából.

  • NAV

    Célszerű a lehető leghamarabb átnézni az szja-bevallási tervezetek számait - javasolja közleményében az adóhatóság.

  • forgalom

    A türelmi időszaknak vége, az osztrák hatóságok szigorúan, több tízezer euróra is büntethetnek, ha a január elsején életbe lépett újabb közúti szabályozásnak a magyar fuvarcégek nem tesznek eleget - írja közleményében a WebEye.