A munkaszerződés módosítása

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkaviszony során a munkaszerződés megkötése az első és egyik legjelentősebb lépés, hiszen a munkaszerződéssel jön létre maga a jogviszony, valamint az abban foglaltak szerint érvényesíthetőek a jogok, és kényszeríthetőek ki a követelések. A munkaszerződés tartalmazza a foglalkoztatás alapvető feltételeit, így alapjául szolgál a hosszú távú együttműködésnek. Ebből eredően, amennyiben a jogviszonyban lévő felek közül bármelyik változtatni szeretne a szerződés tartalmán, fontos, hogy a szerződés módosítása megfeleljen azon garanciális szabályoknak, amelyeket a munka törvénykönyve támaszt annak jogszerűségéhez.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 58. §-a rendelkezik arról, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A törvény fenti jogszabályhelye előírja, hogy a munkaszerződés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.  A közös megegyezés értelmében mindkét fél kölcsönös, egybehangzó és befolyástól mentes akaratát fejezi ki a módosítani kívánt pontok tekintetében. A bíróság kiemelt figyelmet fordít a közös, megegyező akarat kinyilvánítására, ugyanis már egy 2005-ben született bírósági határozat kimondta, hogy a munkaszerződés módosítása csak akkor állapítható meg, ha kétséget kizáróan bizonyított a felek egyező akaratnyilvánítása [BH2005. 118]. 

A kölcsönös és egybehangzó nyilatkozattól eltérően vannak olyan speciálisnak tekinthető esetek, amelyeknél az egyik fél akaratát valamely, a munka törvénykönyvében szereplő jogszabályhely pótolja. Ilyennek tekinthető például azon eset, amikor a kisgyermeket nevelő munkavállaló kérése esetén a munkáltató köteles részmunkaidőre módosítani a munkavállaló munkaidejét [Mt. 61.§ (3) bekezdése]. Egyebekben azonban mindkét fél hozzájárulása szükséges a módosításhoz. Ennek hiánya a gyakorlatban legtöbbször akkor fordul elő, amikor a munkáltató egyoldalúan módosítja a munkaszerződés bizonyos pontjait. Ebben az esetben a munkavállaló 30 napon belül érvényesítheti igényét a bíróság előtt benyújtott kereseti kérelemmel [Mt. 287.§ (1) bekezdés a) pontja].

[htmlbox Három_Navigátor]

 

A munkaszerződés a felek által szabadon, akár több alkalommal is módosítható, erre vonatkozóan ugyanis nem tartalmaz korlátozást a törvény. A módosítás formájára vonatkozóan a törvény előírja, hogy annak írásban kell megtörténnie, egyéb kikötést azonban nem tartalmaz. Így a felek köthetnek teljesen új munkaszerződést a módosított pontokkal, esetleg készíthetnek külön megállapodást, mely kiegészíti az eredeti munkaszerződést. Amennyiben a módosítási igény csak pár pontra terjed ki, érdemes az utóbbi megoldással élni, míg ha a felek többször, vagy jelentős mértékben kívánnak módosítani az eredeti munkaszerződésen, akkor érdemes az egységes, a módosításokat már szerepeltető formát választani. 

Elképzelhető olyan helyzet, amikor a módosítás ugyan a felek közös akaratán alapszik, az írásba foglalás mégis elmarad. Ez a helyzet a megállapodás érvénytelenségét fogja eredményezni, melyre kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, és ő is csak a módosítás hatályba lépésétől számított 30 napon belül [Mt. 44.§-a]. 

Előfordulhat az is, hogy a felek bizonyos módosításokkal csak meghatározott ideig szeretnének élni. Ilyenkor fontos, hogy a határozott idejű kikötés megjelenjen a szerződésben, ellenkező esetben ismételt módosításra lesz szükség, mivel eltérő kikötés hiányában úgy kell tekinteni, hogy a munkaszerződés- így annak módosítása is- határozatlan időre jött létre [Mt. 58.§, Mt. 45.§ (2) bekezdése]. 

Felmerülhet az a kérdés, hogy amennyiben az egyik fél módosítani kíván a szerződés valamelyik pontján, a másik azonban nem, milyen jogkövetkezményre számíthat a módosítást elutasító fél. A gyakorlatban ez a munkavállaló oldaláról nézve bír jelentőséggel, ugyanis a kiszolgáltatottságából eredően tarthat attól a dolgozó, hogy amennyiben nem járul hozzá a módosításhoz, az a munkaviszonya megszüntetését fogja eredményezni. A bírói gyakorlat alapján a munkáltató jogszerűen nem élhet a felmondás jogával pusztán arra való tekintettel, hogy a másik fél nem egyezik bele a módosításba, mivel ez a megoldás a szerződési szabadsággal összeegyeztethetetlen [BH2002. 458]. Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a módosítás hiányában nem lehetséges a további foglalkoztatás, így erre való tekintettel jogszerűen közölhető a felmondás [EBH 2002.687]. Ez esetben, egy esetleges perben a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a továbbfoglalkoztatás milyen okból nem lehetséges, valamint, hogy a módosítási szándék a jogviszony fenntartását célozta.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Románia

    Letett a román szociálliberális kormány arról, hogy úgynevezett szolidaritási adót vessen ki a jól kereső munkavállalókra - jelentette be Mihai Tudose miniszterelnök kedden.

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Az Európai Bizottság friss felmérése szerint egyre több uniós fogyasztó intézi vásárlásait az interneten keresztül, és erősödik az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmuk is, különösen a más uniós országokból történő internetes vásárlásnál.

  • reklám

    2017 májusában ismét változtak a reklámadó szabályai, melyek miatt adó-visszatérítésre van lehetőség, de a 2017 januárjától érvényben lévő módosítások miatt milliárdos bírság is elképzelhető - hívja fel a figyelmet közleményében a Leitner + Leitner tanácsadó cég.

  • Tállai

    Idén újabb 15, jövőre pedig további 64 helyszínen nyílik úgynevezett NAV-ablak – nyilatkozta a Magyar Időknek Tállai András, az adóhatóság vezetője.

  • jog

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), június végén 3003 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, és 1880 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.