A munkaviszony megszüntetés alapjogi összefüggései

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munka a személyiség kibontakoztatásának egyik eszköze - hangzott el a Wolters Kluwer Kiadó által idén immár tizennegyedik alkalommal megrendezett Magyar Munkajogi Konferencia nyitónapján október 10-én Visegrádon. A három napos rendezvény fókuszában idén a munkaviszony megszüntetésének aktuális kérdései állnak. 

A munkajog világában kiemelt jelentősége van az alapjogok érvényesülésének, hiszen a munkajogviszony alá-fölé rendeltségi viszony. dr. Kovács Erika, a bécsi Wirtschauftsuniversitat tanára e jogok érvényesülésének jogszabályi garanciáit és alkalmazási nehézségeit ismertette a legutóbbi európai bírósági ítéletek, valamint a magyar Alaptörvény és az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében.

Az előadó kiemelte, hogy a munkaviszonyok megszüntetésekor két alapvető érdek ütközik egymással: a munkavállaló felmondás elleni védelemhez való joga és a munkáltató felmondási szabadságának joga. Míg a munkavállalaló oldalán a munka a személyiség kibontatkoztatásának egyik eszköze, a társas kapcsolatok alapja, a munkáltató cselekvési, döntési szabadságához tartozik, hogy meg tudja szüntetni a munkaviszonyokat.

Munkavállalói és munkáltatói alapjogok – uniós szabályozás

Az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti a munkaviszony megszüntetésével összefüggő gazdasági és szociális jogokat. A Charta 2009 óta jogilag kötelező dokumentum a tagállamok számára, elsődleges jogforrás, egyenértékű az Európai Unió szerződéseivel. A vállalkozási szabadságot deklaráló 16. cikk a munkáltatók számára fogalmaz meg garanciákat, míg a 30. cikkben kifejtett felmondásvédelemhez való jog a munkavállalók alapjoga.

Kovács Erika

 

A 30. cikk szerint: "Az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez."

Az előadó kifejtette, hogy a felmondási korlátok tekintetében nincs egységes uniós szabályozás, és kiemelte azokat a másodlagos uniós jogforrásokat (irányelveket), amelyek a munkáltatók védelmében felmondási korlátokat határoznak meg:

  • 92/85/EGK irányelv 10. cikke: a várandósság kezdetétől szülési szabadság végéig felmondási tilalom
  • 2010/18/EU irányelv a szülői szabadságról, 5. szakasz 4. pont: a szülői szabadság kérelmezése vagy igénybevétele miatti felmondás tilalma
  • 2001/23/EK irányelve 4. cikke: a munkáltató személyében bekövetkező változás nem lehet felmondás indoka, azonban a munkáltató működésével összefüggő ok megalapozhatja a felmondást
  • 2006/54/EK irányelv 24. cikke: azokat a munkavállalókat és munkavállalói képviselőket helyezi felmondási védelem alá, akik az egyenlő bánásmód elvének betartása érdekében panaszt tesznek vagy jogi eljárást indítanak,
  • 97/81/EK irányelve a részmunkaidő foglalkoztatásról 5. szakasz 2. pontja: a teljes munkaidős foglalkoztatásról a részmunkaidős foglalkoztatásra való áttérés (vagy fordítva) munkavállaló általi visszautasítása önmagában nem lehet felmondási ok.

Az Alapjogi Charta 16. cikke a vállalkozási szabadságot deklarálja alapjogként, amelyből a munkáltató felmondáshoz való joga vezethető le. "A vállalkozás szabadságát, az uniós joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, el kell ismerni." Ez ajog nemcsak a gazdasági és üzleti tevékenység gyakorlásának szabadságát, hanem a szerződési szabadságot is magába foglallja – hangsúlyozta dr. Kovács Erika. A jogalkalmazás feladata, hogy az egymással ütköző munkavállalói és munkáltatói jogokat egyensúlyba hozza, erre számos példát mondott az előadó az Európai Bíróság itélkezési gyakorlatából.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

Magyar alapjogi összefüggések, alkotmánybírósági gyakorlat

A magyarországi szabályozás kapcsán az előadó először hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény hatályba lépését követően az Alkotmánybíróság 13/2013. (VI. 17.) AB határoza kimondta, hogy a testület felhasználhatja a "korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának az Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezősége, az Alaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, (...)."

Korábbi Alkotmányunkat és az Alaptörvényt összehasonlítva megállapítható, hogy míg az Alkotmány 70. §-a kifejezetten deklarálta az állampolgárok számára munkához való jogot, az Alaptörvény XII. cikke azt tartalmazza, hogy „Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.” dr. Kovács Erika az alkotmánybírósági gyakorlatból kiemelte azt a megállapítást, hogy felmondási védelemre senkinek nincs alanyi joga, az nem alapjog, hanem többletvédelem (17/2014. (V. 30.) AB hat.)

Munkajogi Mesterkurzus - A munkaidő és a pihenőidő

Előadás helyett Tréning: a résztvevők minden témához kapcsolódóan feladatokat oldanak meg

Tömeg helyett Csoportmunka: kiscsoportokban zajlik a munka

Szónoklat helyett Konzultáció: a résztvevők a képzés során végig kérdezhetnek az előadóktól

Időpont és jelentkezés >>

 

A hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát mind az Alkotmány (70/A-70/B §), mind az Alaptörvény (XV. cikk) azonos tartalommal állapította meg. Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a hátrányos megkülönböztetés alkotmányellenességének feltétele, hogy azonos – homogén – csoportba tartozó (egymással összehasonlítható helyzetben lévő) jogalanyok között történjen megkülönböztetés, továbbá a megkülönböztetésnek ne legyen a tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka vagyis önkényes legyen [198/B/1998. AB hat., 439/E/2005. AB hat., 67/2009. (VI. 19.) AB hat., 8/2011. (II. 18.) AB hat., 3222/2017. (IX. 25.) AB hat].

A munkáltatót védő, a vállalkozási szabadság körébe tartozó alapjogokat az Alkotmány 9. §-a rögzítette: „Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.” Hatályos Alaptörvényünk M) cikke szerint: „(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” A XII. cikk pedig rögzíti, hogy: „(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.” E jogok érvényesíthetőségét számos alkotmánybírósági határozat indokolásának megállapításaival támasztotta alá az előadó [3001/2016. (I. 15.) AB) AB hat., 3192/2012 (VII. 26. ) AB hat., 3261/2016. (XII. 6.) AB hat.]

A magyar jog jövőbeni kihívásaival zárta előadását dr. Kovács Erika. Álláspontja szerint a jogi szabályozásnak alapjogként kellene elismernie a munkáltató felmondásával szembeni védelmet, valamint el kellene ismernie a munkáltató döntési és rendelkezési jogát.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • női munkavállaló

    A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy jogellenes annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon (például azért, mert a munkáltatónak szüksége van meghatározott szakképesítéssel rendelkező munkavállalóra). E megoldások egyúttal azzal az eredménnyel is járnak, illetve járhatnak, hogy a munkavállaló bizonyos ideig nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással, a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással. 

  • iratok dobál

    Nem ritka, hogy a munkavállaló és a munkáltató is legszívesebben szabadulna egymástól. Noha mindkét fél felismert érdeke a munkaviszony megszüntetése, nem mindegy, hogy ki teszi meg a döntő lépést. A munkaviszony megszüntetéséhez kötődő jogkövetkezmények, különösen a juttatások ugyanis jelentősen eltérőek, attól függően, ki mond fel. Ez pedig gyakran vezet egy türelemjátékhoz, amelyben az nyer, aki eléri, hogy a másik fél közöljön előbb felmondást.

  • aláírás

    Az Mt. szűkszavúan rendelkezik a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, mellyel számos kérdést megválaszolatlanul hagy. A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalja össze a bírói gyakorlat alapján az MKVKOK írása.

  • nő

    A legtöbb munkavállaló számára a munkaviszony végét jelenti, ha nyugdíjba mehet. Jogi szempontból azonban ez nem automatikus, a nyugdíjazás érdekében a feleknek külön intézkedniük kell a munkaviszony megszüntetése végett.

  • Pethő Róbert

    A munkaviszony közös megegyezéses megszüntetése általában a munkáltató felmondáspótló eszköze – hangzott el a Wolters Kluwer által szervezett XIII. Magyar Munkajogi Konferencián. Mi várható el a munkáltatótól a közös megegyezésről szóló tárgyaláson? Mennyi időt kell hagyni mérlegelésre, konzultációra? A válaszok nem egyszerűek, de az ítélkezési gyakorlatból és jogelvekből levezethetők.

  • munkaviszony megszüntetés

    A munkaviszony egyoldalú jognyilatkozat útján felmondással és azonnali hatályú felmondással szüntethető meg. Mindkét jogcímnek vannak indokoláshoz kötött és nem kötött tényállásai.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.