A ruhapénz

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Számos munkáltató bérezési rendszerében megjelenik a munkavállalók öltözködésének támogatása. Ez számos formát ölthet, a kötelező egyenruhától a munkavédelmi bakancson át a karácsonyra adott ruházati utalványig. Az alábbiakban áttekintjük e juttatási forma jogi kereteit.

Miközben bármikor dönthet úgy a munkáltató, hogy külön támogatja a munkavállalók öltözködését, két esetben a ruházat biztosítása (illetve a költségek megtérítése) kifejezetten kötelező. Az egyik ilyen eset a munkavédelmi ruházat, tehát amikor a munkavédelmi szabályok miatt kötelező valamelyik speciális öltözet viselése a munkahelyen. A másik eset, ha ugyan nem egészségvédelmi szerepe van a ruházatnak, de az a munkáltató előírása alapján a munkavégzéshez szükséges. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Különösen ide tartozik, ha az adott formaruha, egyenruha a munkavégzésen kívül nem használható (pl. a szállodai londiner egyenruhája). Nincs viszont egyértelmű határvonal arra, hogy egy adott ruházati termék mikor használható a munkán kívül is, és mikor szükséges kizárólag a munkáltató előírására. Például, a megszokott üzleti öltözék ugyan használható a magánéletben is, de az átlag munkavállalónak a munkán kívül nincs szüksége több rend öltönyre. Ha a munkáltató mégis ragaszkodik ehhez a megjelenéshez, akkor álláspontom szerint annak költségeit neki kell állnia.

A munkavállaló öltözködésének külön támogatása – e juttatás leválasztása a munkabérről – elsősorban adózási szempontból lehet érdekes. A személyi jövedelemadó hatályos szabályai szerint nincs külön ruhapénz jellegű béren kívüli juttatás. Ehelyett az úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások kategóriájába sorolható, ha a munkáltató a munkavállalói számára ruhapénzt ad. Erre akkor kerülhet sor, ha a ruházati terméket ingyenesen, vagy kedvezményesen kapják a munkavállalók, azonos feltételekkel és módon, a munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől függetlenül (azaz nem jutalom jellegű juttatásként).

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

Az adószabályok is figyelembe veszik ugyanakkor, hogy bizonyos esetben a munkavállalónak juttatott ruházat szükséges a munkavégzéshez. Ezért adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék. A személyi jövedelemadóról szóló törvény azt is meghatározza, mi minden tartozik az adómentesen adható „munkaruházat” fogalomba. Így adómentes a ruházat juttatása, ha azt jogszabály kötelezően írja elő. Ilyen például a hivatásos rendvédelmi állománynak törvény alapján járó éves ruházati utánpótlási ellátmány. Szintén adómentes az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme céljából visel az adott feladat közben (pl. munkavédelmi bakancs, köpeny stb.).

A törvény az adómentesen adható körbe sorolja azt az öltözetet is, amelyet a munkavállaló a feladatainak ellátásán kívül hordott (saját) ruházatának megóvása céljából visel, ha e nélkül a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következne be. Míg korábban ez a juttatás kötelező volt, ma ilyen előírást csak a közalkalmazotti törvény tartalmaz, egy meglehetősen csalafinta szabállyal. A törvény szerint ugyanis a munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződésben kell meghatározni. Ha tehát nincs a közalkalmazotti munkáltatónál hatályos kollektív szerződés, akkor ez az egyébként kötelező juttatás sem értelmezhető.

Az adómentesen adható munkaruházat fogalma kiterjed továbbá a közlekedési ágazatban, illetve a posta, a távközlés és a vízügy területén, elsősorban az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban lévők ruházatára. Itt már közel sem következetesen a jogszabály meghatározása, sem a jogosító munkaköröket, sem az ágazatokat illetően (pl. a banki tisztviselő miért nem jogosult ugyanerre, ha a postai igen). Végül, adómentes munkaruházat a kifejezetten jelmezszerű öltözet (pl. a kosztümös színielőadások jelmezei), és a szolgáltatási tevékenységet végzők megkülönböztető jellegű ruházata, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan (pl. portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző).

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze.

Megnézem >>

 

Fontos továbbá, hogy a munkáltató által biztosítandó munkavédelmi ruházat, vagy formaruha, egyenruha nem feltételül kerül a munkavállaló tulajdonába. Ezzel szemben kifejezetten lehet a munkáltató tulajdonában lévő eszköz is, amit csak használ a munkavállaló, éppen úgy, mint bármi más szerszámot, számítógépet stb., ami a munkavégzéséhez szükséges. A munkavállaló nem is kötelezhető a ruházat megvásárlására, még akkor sem, ha a munkaviszonya megszűnik. A kilépő munkavállalónak fel kell ajánlani a lehetőséget, hogy a nála lévő, a munkáltató tulajdonát képező munkaruhát vagy természetben szolgáltassa vissza, vagy vásárolja meg. Ez utóbbi lehetőség viszont csak a munkavállaló beleegyezésével lehetséges, így nincs mód egyszerűen az utolsó munkabérből levonni a ruházat aktuális értékét.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • ajándék

    Kevés olyan cég van, aki legalább karácsonykor ne kedveskedne valamilyen ajándékkal a dolgozók és üzleti partnerek felé. Egyszerűnek tűnhet egy céges rendezvényen, karácsonyi partin átadni a kisebb-nagyobb céges ajándékokat a célközönségnek anélkül, hogy továbbgondolnánk az ezeket övező adófizetési kötelezettségeket.

  • 2017

    Cikksorozatunk a 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze.

  • adózás 2017

    Cikksorozatunk 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze.

  • 2017_ut

    Cikksorozatunk a 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze. 

  • óvoda

    Cikksorozatunk 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze.

  • cafeteria

    A „cafeteria” egy angol szó, melynek jelentése önkiszolgáló étterem, vendéglő. Az önkiszolgálásra utaló kifejezés megfelel a hazai értelmezésnek, mely szerint a cafeteria egy, a munkáltató által összeállított választható juttatási rendszer. Bemutatjuk, hogy 2017. január 1-jétől milyen régi és új cafeteria-juttatások várhatók, és ezeket milyen adókötelezettség terheli.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.

  • Varga Mihály

     Az új kabinet további adócsökkentéseket és nem adóemeléseket szeretne elérni, és ezzel párhuzamosan a fekete gazdaság további szűkítését kívánja megvalósítani – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén