A szabadság kiadása és a 14 napos szabály

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Számos gyakorlati kérdést vet el az az egyszerű technikai szabály, miszerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy a munkavállaló éves szabadságából 14 napot kötelező lenne egybefüggően kiadni.

A 14 napos szabály arra irányul, hogy elősegítse a szabadság rendeltetésének megvalósulását. A munkavállaló tartós regenerációját, igazi pihenését ugyanis az tudja elősegíteni, ha hosszabb egybefüggő időre kimaradhat a munkából. Ez azonban nem feltétlenül igénye a munkavállalónak – aki adott esetben inkább a több hosszú hétvégét preferálná –, és a munkáltatónak is gondot okozhat, ha hosszabb időre kell nélkülöznie egy munkavállalóját. Ezért a törvény alapvetően a felekre bízza, mennyiben kívánnak ragaszkodni ehhez a szabályhoz, így nincs szó arról, hogy az éves szabadság nagy részét kötelező lenne „tömbösítve” igénybe venni.

Egyrészt, a tizennégy napos mentesülésbe nem csak a szabadság, hanem a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap (nulla órás nap, kiegyenlítő nap) is beleszámít. Az általános munkarendből kiindulva tehát 10 nap szabadsággal már teljesíthető is a 14 napos szabály: a munkavállaló hétfőtől péntekig szabadságot kap, ezt követi két pihenőnap, a rákövetkező héten pedig ez ismétlődik. Ha a szabadságot az év végi ünnepekre időzítjük, akkor ez még kevesebb szabadsággal is megoldható.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

Másrészt, a 14 napos szabálytól a felek megállapodásukkal eltérhetnek. Azt már nem követeli meg a törvény, hogy ez a megállapodás írásban történjen. Vita esetén, vagy hatósági ellenőrzésnél mindazonáltal a kétséget kizáró megoldás az lehet, ha a felek kifejezetten egy írásos megállapodásba foglalják, hogy a munkaviszony fennállása során a szabadság kiadása az egybefüggő legrövidebb időtartamra tekintet nélkül történik. Ez belekerülhet a munkaszerződésbe, de külön okiratban is létrejöhet. Ezt a megállapodást elegendő a munkaviszony fennállása alatt egyszer megkötni, nem kell minden évben megújítani. Elvileg kollektív szerződésben is el lehet térni a 14 napos szabálytól, ám csak a munkavállaló javára. Ebben az esetben azonban igen nehéz értelmezni, vajon milyen eltérés szolgál a munkavállaló javára, hiszen egyesek a még ennél is hosszabb egybefüggő szabadságot tartanák kedvezőbbnek, míg mások éppen a felaprózott szabadságot tekintenék előnyösnek.

 

Kifejezett, írásba foglalt megállapodás hiányában az is elegendő lehet, ha a szabadság kiadása bizonyíthatóan a munkavállaló kérése szerint történt, és ő maga nem tartott igényt a hosszabb egybefüggő távollétre. Igazolhatja ezt például, ha a szabadság igénylésének menete a munkáltatónál nyomon követhető (pl. egy elektronikus rendszerben).

Év közbeni és év végi számviteli teendők, jogszabályok helyes alkalmazása, gyakorlati példákkal és tippekkel.

MEGRENDELÉS >>

 

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállalót legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a szabadság kiadásának szabályairól, ugyanakkor ez a tájékoztatás megadható munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is. Elegendő tehát a tájékoztatóban a törvény vonatkozó szakaszaira hivatkozni, a 14 napos szabályról külön tájékoztatás nem szükséges. Szintén nem kell külön tájékoztatás, ha maga a munkaszerződés tartalmazza a 14 napos szabálytól való eltérő megállapodást.

Furcsa módon a törvény a 14 napos szabály kapcsán kifejezetten nem alkalmazza az időarányosítást, elvileg tehát az akkor is betartandó, ha a munkaviszony év közben kezdődik, vagy szűnik meg. Nyilván feloldhatatlan ellentmondást jelent, hogy hogyan biztosítson a munkáltató egybefüggő 14 nap távollétet, ha a munkavállaló a tárgyévben összesen nem jogosult 10 nap szabadságra, vagy ha a munkaviszony az év végén létesül. Véleményem szerint a szabály nem értelmezhető úgy, hogy a munkáltató ilyenkor is köteles lenne betartani a hosszabb egybefüggő távollétet, például a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztásával. A hasonló kétes helyzetekre is megoldás lehet a felek már említett megállapodása, amelyben világosan kimondják, hogy (az adott évben) ezt a szabályt nem tekintik irányadónak.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • szabadság, tenger, pihenés

    2013 óta főszabály szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Tekintsük át, mire kell odafigyelni e szabály alkalmazásakor.

  • mező, pihenés, laptop

    Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak akkor, ha szeretné elérni, hogy munkavállalója a szabadsága idején is rendelkezésre álljon?

  • mező, pihenés, laptop

    Amennyiben a munkavállaló önként foglalkozik munkájával szabadsága napján, abban az esetben másik szabadságnapra nem jogosult.

  • óra

    Az immár négy éve hatályban lévő „új” Mt. egyes rendelkezéseinek értelmezése körül sorra jelennek meg egymásnak ellentmondó álláspontok. Ez persze alapvetően természetes. Pál Lajos örökbecsű mondása szerint az, aki biztosra akar menni, egy orvossal és egy ügyvéddel konzultáljon. Másik oldalról úgy érzem, hogy egyes kérdések kapcsán már kellő átgondolás, kellő szakmai konzultáció zajlott le az elmúlt években ahhoz, hogy – ugyan némi bátorsággal – de ki merjük jelenteni, hogy az egyes álláspontok közül melyek a helyesek, legalábbis melyek tűnnek a konkurens állásponthoz képest helyesebbnek.

  • tenger

    A nyár legizgalmasabb része, amikor hosszabb szabadságot veszünk ki és nyaralni indulunk. De mégis hány nap szabadság illet meg minket és hogyan vehetjük azt ki?

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • GDPR, EU

    A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

  • SZÉP kártya

    Pünkösdöt követően nagyjából még 3,1 milliárd forint május végig elköltendő összeg maradt a SZÉP-kártyákon - tájékoztatták az MTI-t a kártyakibocsátó pénzintézetek.

  • 50 rubeles orosz aranyérme

    Oroszország nem változtat az adórendszerén az elkövetkező hat évben - jelentette ki Anton Sziluanov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese, pénzügyminiszter kedden, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

  • robot

    A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahelyterméshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése.

  • Fotó: shutterstock

    Azoknál a családi vállalatoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja. Ha az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet, ami a kapcsolatok mellett a cég teljesítményére is kihat. A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás.