A szabadság megváltása a munkaviszony megszűnésekor

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Abban az esetben, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltania azt.

Sajnos sokan nem tudják, hogy amennyiben a munkaviszony megszűnéséig több szabadságot vettek igénybe, mint amennyi a munkáltatónál töltött időre arányosan megillette volna őket, a különbözetre kifizetett munkabért kötelesek visszafizetni – a korábbi Munka Törvénykönyve szerint az 1992. évi XXII. törvény alapján egészen 2012.12.31-ig.

A túlfizetés nem volt visszakövetelhető, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg.

Sajnos sokan még bérszámfejtőként sem ismerik azt a 2013. január 1. óta hatályos változást, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza!

Olyan eset is előállhat azonban, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor több pénzt kap, mint ami az elszámolt időszakra vonatkozó rendes bére alapján jár neki. Ez akkor fordulhat elő például, ha a munkaviszony megszűnéséig a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot a munkavállaló nem vette ki, vagy a munkáltató nem adta ki.

Az új Mt. szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. A szabadságot más esetben megváltani nem lehet, ilyen tartalmú megállapodást a felek sem köthetnek.

Bizonyára sokan hallottak arról, hogy a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságot a munkáltató nem tudja kiadni, akkor azt a munkáltatónak pénzben kell a munkavállaló számára megfizetnie. Ez a lehetőség azonban csak csak 2012. december 31. napjáig állt fenn, a hatályos szabályok alapján erre jelenleg nincs lehetőség.

Szabadság kiadása felmondási idő alatt

Ha már a felmondási időnket töltjük, és tudjuk, hogy több napnyi szabadságunk maradt még bent, amit a munkáltatónak pénzben kellene felénk megtérítenie, a munkáltató engedélyével elmehetünk szabadságra a pénzbeni megváltás helyett.

Azonban a felmondási idő alatt szabadság csak a munkában eltöltött időnek minősülő tartamra jár. Mivel a felmondási idő része a munkaviszonynak, a munkáltató jogosult a felmondási idő alatt is a szabadság kiadására, amennyiben betartja az ennek előzetes közlésér e vonatkozó 15 napos törvényi határidőt.

Tekintettel arra, hogy a szabadság csak a munkavégzési kötelezettséggel járó tartamra adható ki, szabadságot a munkavégzés alóli kötelező menetesítés – azaz munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő fele – tartamára nem lehet kiadni.

Ha a munkáltató a törvényes mértéket meghaladóan mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót (pl. a teljes felmondási időre), a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani.

A munkáltató a szabadságot csak az általános szabályokkal összhangban adhatja ki, így be kell tartania a kiadás időpontjára vonatkozó előzetes tájékoztatási kötelezettségeket is. Ennek elmulasztása esetén a szabadság kiadása jogszabálysértő, és a munkavállaló erre az állásidőre megfelelő díjazást követelhet.

A kilépéskor a munkavállalónak átadandó iratok
  • Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (TB kiskönyv)
  • Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor (Rá kell vezetni az esetleges tartozásokat is.)
  • Igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához (jogszabályban előírt tartalommal
  • Adó adatlap (Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint, ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, akkor a munkáltató a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély (munkavállaló) részére kiadni az adóévben általa kifizetett jövedelemről – ideértve a társadalombiztosítási szerv által az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is – és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot.)
  • Igazolás a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól (a tárgyévben levont járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről)
  • Nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó lap (amennyiben a munkaviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, akkor el kell küldeni a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság részére.)
  • Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához
  • Adatlap a tartási kötelezettségekről (ezen az adatlapon kell közölni az esetleges bírósági végzésen alapuló tartási kötelezettségeket)

Itt kell megemlíteni azt is, hogy a városi legendákkal ellentétben, a munkaviszony megszűnésének időpontja nem módosul azáltal, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt szabadságot vett ki, vagy szabadságmegváltásban részesült.

Szabadság mérték

A fizetett szabadság éves mértéke munkavállalók esetében 20 munkanap, ami a munkavállaló életkorának növekedésével egyre nagyobb, így a 25. évét betöltött munkavállaló éves rendes szabadsága 21 nap, 28. életévétől 22 nap, majd a 35. életévig 3 évenként 1 nappal növekszik. A 35. életév után a fizetett szabadság mértéke 2 életévenként növekszik 1 nappal, egészen a 45. életévig. A 45. életévétől 30 munkanapra emelkedik az alapszabadság mérték.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • költségvetés

    Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt.

  • forint_pénz

    A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • vám

    2018. január elsejével új vámtörvény lépett életbe, vámigazgatási ügyekben ettől kezdve kizárólag a vámjogszabályokat lehet alkalmazni. A leginkább kézzelfogható változás, hogy vámigazgatási ügyben – amennyiben az ügyfél nem kíván személyesen eljárni – immár kizárólag vámjogi képviselő járhat el. Bár a szabályozás nem régi, ennek ellenére indokolttá vált a módosítása, amely szerint a vámjogi képviselői feladat ellátásába bevonható harmadik fél is.

  • autópiac

    A második negyedévében újabb csúcsra ért a használtautó-piac Magyarországon: 201 ezer használt személyautó cserélt gazdát, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és az előző negyedévhez is jelentős, 16 százalékos volt növekedés - közölte a JóAutók.hu.

  • top 100

    Március végén átlépte a 20 billió dollárt a világ száz legértékesebb vállalatának piaci tőkeértéke. A mezőnyt az USA és a technológiai szektor dominálja. Az InfoTandem infografikája.