A távolléti díj számítása

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Habár a munkaviszony természete azt sugallja, hogy a munkavállaló munkát végez, és ezért kapja bérét, számos olyan helyzet állhat elő, amikor a munkavállalónak munkavégzés hiányában is jogszerűen jár díjazás a munkáltatótól – ez általában a távolléti díj. A távolléti díj pontos összegének kiszámítása nem csupán azért fontos, hogy a munkavállalónak megfelelő összegű bért fizessünk ki szabadságának idejére. A törvény többek közt a végkielégítés és a kártérítés összegét is a távolléti díj mértékéhez kapcsolva szabályozza. 

A munkavállalót tehát munkavégzés hiányában is megilletheti díjazás. A távolléti díj kifizetésével a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) által meghatározott esetekben tartozik a munkáltató [Mt. 146. § (3) bekezdés]. A távolléti díj összegének meghatározása a munkavállaló betegszabadságára járó díjazás megállapítása miatt is fontos, hiszen ilyenkor az Mt. 146. § (5) bekezdése alapján a távolléti díj 70%-a jár a beteg munkavállalónak. 

Az Mt. 148. § (1) bekezdése felsorolja a munkavállaló díjazásának azon komponenseit, melyeket a munkavállaló távolléti díjának kiszámításakor figyelembe kell venni. A számítás során figyelembe kell venni a távolléti díj esedékességekor érvényes alapbért és pótlékátalányt valamint a irányadó időszakra kifizetett teljesítménybért és bérpótlékot. Az említett irányadó időszak az esedékesség időpontját megelőző hat hónap. Amennyiben a munkaviszony kevesebb mint hat hónapja áll fenn, az irányadó időszak a munkaviszony teljes tartama, egy hónapnál rövidebb ideje fennálló munkaviszony esetén pedig a munkavállaló havi alapbéréből és pótlékátalányából kell kiindulni [Mt. 152. § (2) bekezdés]. Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék és teljesítménybér meghatározásánál fontos figyelni arra, hogy ne az adott időszakban kifizetett összeget vegyük alapul a számításkor, hanem az adott időszakban teljesített munka ellenértékének összegét, annak kifizetése időpontjától függetlenül. 

Ami a távolléti díj esedékességét illeti, az Mt. a távolléti díj fizetésének leggyakoribb eseteiben maga határozza meg az esedékesség irányadó időpontját. Távollét esetén a távollét kezdetének időpontja, végkielégítés esetén a munkáltatói felmondás közlésének időpontja vagy jogviszonyváltás és a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor a munkaviszony megszűnésének az időpontja, míg kártérítés esetén a kár bekövetkezésének időpontja, vagy ha ez utóbbi korábbi időpontra esik, akkor a munkaviszony megszűnésének időpontja az irányadó [Mt. 148. § (2) bekezdés]. Az alapbér esetleges változásaira figyelemmel a munkavállaló hosszabb távollétének esetére a törvény kivételt is megfogalmaz. Ilyenkor a távollét módosítást követő tartamára már az új összeg figyelembevételével kell kiszámolni a távolléti díjat. A törvény nem fűz további korlátot ehhez a szabályhoz, a távolléti díj összege tehát az alapbér csökkenése és emelkedése esetén is igazodik a bérváltozáshoz.

Kié a pénzem?

A könyv célja, hogy felhívja a szakmai közvélemény figyelmét a pénzzel kapcsolatos nem mindig kellően tisztázott kérdésekre, visszahozza a szakmai viták körébe a dologi jogot és annak e különleges területét, valamint felkeltse az érdeklődést a pénz jogi sajátosságai iránt.

Szerző: dr. Gárdos István

Megrendelés >>

 

Havi bérrel díjazott munkavállalók esetén a távolléti díj meghatározott időszakra járó összegét az általános munkarend szerinti munkaidő alapján számított egy órára járó bér alapulvételével kell kiszámolni. E szabály előnye, hogy a munkavállaló távolléti díja hónapról hónapra nem ingadozik számottevően a munkanapok számától függően, míg a korábban alkalmazott fix osztószámos rendszer alkalmazása során ez gyakori volt. Az Mt. 149. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a távolléti díj alapbér- és pótlékátalány-részének teljesítését külön számítások nélkül, az alapbér kifizetésével teljesítse a munkáltató. Fontos, hogy a munkáltató e könnyítés alkalmazása esetén se feledkezzen meg az irányadó időszakban kifizetett bérpótlékok alapján járó távolléti díj rész kifizetéséről. 

Amennyiben a munkavállaló díjazása teljesítménybérezéssel történik, a távolléti díj megállapítása során az alapbért figyelmen kívül kell hagyni (feltéve, hogy a teljes alapbér teljesítménybér, vagy az időbérként meghatározott összeg nem éri el az alapbért). Az irányadó időszakra kifizetett teljesítménybér kiszámításánál csupán a rendes munkaidőben teljesített munkaórákért járó teljesítménybért kell számításba venni, a rendkívüli munkaidőben teljesített munkáért kifizetett teljesítménybér a számítás során figyelmen kívül marad. 

Annak eldöntéséhez, hogy az irányadó időszakban kifizetett bérpótlékokat bele kell-e kalkulálni a távolléti díjba, az Mt. 151. § nyújt iránymutatást. A vasárnapi, éjszakai és műszakpótlékot valamint a készenlét és ügyelet teljesítése esetén járó pótlékot csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban teljesítette a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott minimum, bérpótlékra jogosító óraszámot. A vasárnapi pótlékot ezek alapján akkor kell számításba venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerint munkát végzett, az éjszakai és műszakpótlékot pedig csak akkor kell belekalkulálni a távolléti díjba, ha a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejének 30%-át e pótlékokra jogosító időszakban dolgozta le. A készenlét és ügyelet teljesítéséért kifizetett pótlékok akkor relevánsak a távolléti díj szempontjából, ha az irányadó időszakban havonta átlagosan legalább 96 órát töltött a munkavállaló ügyelet illetve készenlét teljesítésével.

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.