Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az előző cikkünkben áttekintettük a távolléti díj növekményei megállapításának elméleti alapjait. Most szeretnénk megmutatni, hogy a gyakorlat során ez hogyan működik.
Amikor a 30%-os műszakpótlék és a 15%-os bérpótlék okán kell vizsgálni a növekményeket
Abban az esetben, ha az irányadó időszak munkaidő-beosztás szerinti munkaórái számának a 30%-át eléri a ténylegesen 30%-os műszakpótlékra és 15%-os éjszakai bérpótlékra jogosító órák száma, akkor az irányadó időszakban megszerzett pótlékokat növekményként kell figyelembe venni olyan módon, hogy a megszerzett pótlékok összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg az egy órára járó díjnövekményt.
Ha már túlléptünk azon, hogy az irányadó időszakot megállapítjuk, akkor az irányadó időszak munkaidő-beosztásokat kell elővenni az érintett időszakra vonatkozóan.
Tegyük fel, hogy ez most 6 hónap:
Számítás
A növekményre való jogosultság meghatározása: 1044 x 0,3 = 313,2 óra < 482 pótlékos óra
Tehát ha az irányadó időszak munkaidő-beosztás szerinti munkaórák számának 30%-át eléri a ténylegesen műszakpótlékra, vagy bérpótlékra jogosító órák száma, akkor a megszerzett bérpótlék összegét növekményként vehetjük figyelembe.
Az órára járó növekmény meghatározása: 94.600.- Ft / 1044 óra = 90,61 Ft az egy órára járó növekmény!
Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva:
90,61 x 5 nap x 8 óra = 3624.- Ft növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak.
Amikor a vasárnapi pótlék okán kell vizsgálódni
Ha az irányadó időszak vasárnapjainak az egyharmadában munkát végzett a munkavállaló, és eközben vasárnapi pótlékra is jogosult volt, akkor az irányadó időszakban megszerzett vasárnapi pótlék együttes összegét távolléti díjnövekményként kell figyelembe venni úgy, hogy e pótlék összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg az egy órára járó növekményt a vasárnapi pótlék kapcsán.
A fenti munkavállaló adatait használva megállapítjuk a jogosultságot:
Tegyük fel, hogy az irányadó időszakban összesen 24 vasárnap volt. A 24 vasárnapból, 9 vasárnapon kellett munkát végeznie és a munka törvénykönyve értelmében vasárnapi pótlékra is jogosult volt. Ebből adódóan tökéletesen megfelel a növekmény megállapításához szükséges követelményekkel a munkavállaló. A megszerzett vasárnapi pótlék összege: 25.000.- Ft.
Számítás
25.000.- Ft / 1044 óra = 23,95.- Ft az egy órára járó növekmény összege a vasárnapok miatt.
Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva:
23,95.- Ft. x 5 nap x 8 óra = 958.- Ft a szabadságra növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak.
Amikor a készenlét és az ügyelet befolyásolja a növekményt
Amennyiben az irányadó időszakban az elrendelt készenléti és ügyeleti órák száma az irányadó időszak átlagában eléri a havi 96 órát, akkor az irányadó időszakban megszerzett készenléti és ügyeleti pótlék összege távolléti díjnövekményként fog megjelenni úgy, hogy a pótlékok együttes összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg a készenlét és az ügyelet okán az egy órára járó növekményt.
Kiemeli a jogszabály az elrendelt óraszámot, tehát, ha az ügyelet, vagy a készenlét alatt munkára vettük igénybe a munkavállalót, akkor az nem befolyásolja a ténylegesen elrendelt óraszámot, így a jogosultság megállapításánál az elrendelt órák számával kell kalkulálnunk.
Továbbra is használva az eddigi példát, az információ-halmaz kiegészül az alábbi pontokkal:
Az irányadó időszakban a munkavállaló 640 órában állt a munkáltató rendelkezésére összesen, amely óraszám tartalmazza a készenléti és ügyeleti óraszámokat is.
Munkajog Navigátor |
|---|
|
200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták. A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett. |
A jogosultság megállapítása:
640 óra / osztva az irányadó időszak hónapjainak számával, ami esetünkben 6 hónap = 106,67 óra
Tehát az irányadó időszak átlagában elérte a készenléti és ügyeleti óraszám a 96 órát, így a megszerzett készenléti és ügyeleti pótlékot növekményként kell figyelembe venni.
A megszerzett pótlékok összege: 55.000.- Ft
Számítás
55.000.- Ft / 1044 óra = 52,68 Ft az az egy órára járó növekmény összege a készenléti és az ügyeleti órák miatt.
Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva:
52,68.- Ft. x 5 nap x 8 óra = 2.107.- Ft a szabadságra növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak.
Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy mind a három növekménnyel számolnunk kell így három tétel is növelheti a távolléti díjat.
A következő cikkben az óraszámok göngyölését mutatjuk be.
A cikk írója Barabás Miklós társadalombiztosítási szakember, közgazdász TAXON Oktatási és Szolgáltató Kft., a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere. 
Amikor a 30%-os műszakpótlék és a 15%-os bérpótlék okán kell vizsgálni a növekményeket
Abban az esetben, ha az irányadó időszak munkaidő-beosztás szerinti munkaórái számának a 30%-át eléri a ténylegesen 30%-os műszakpótlékra és 15%-os éjszakai bérpótlékra jogosító órák száma, akkor az irányadó időszakban megszerzett pótlékokat növekményként kell figyelembe venni olyan módon, hogy a megszerzett pótlékok összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg az egy órára járó díjnövekményt.
Ha már túlléptünk azon, hogy az irányadó időszakot megállapítjuk, akkor az irányadó időszak munkaidő-beosztásokat kell elővenni az érintett időszakra vonatkozóan.
Tegyük fel, hogy ez most 6 hónap:
Számítás
A növekményre való jogosultság meghatározása: 1044 x 0,3 = 313,2 óra < 482 pótlékos óra
Tehát ha az irányadó időszak munkaidő-beosztás szerinti munkaórák számának 30%-át eléri a ténylegesen műszakpótlékra, vagy bérpótlékra jogosító órák száma, akkor a megszerzett bérpótlék összegét növekményként vehetjük figyelembe.
A számvitel nagy kézikönyve 2015 |
|---|
|
Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt |
Az órára járó növekmény meghatározása: 94.600.- Ft / 1044 óra = 90,61 Ft az egy órára járó növekmény!
Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva:
90,61 x 5 nap x 8 óra = 3624.- Ft növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak.
Amikor a vasárnapi pótlék okán kell vizsgálódni
Ha az irányadó időszak vasárnapjainak az egyharmadában munkát végzett a munkavállaló, és eközben vasárnapi pótlékra is jogosult volt, akkor az irányadó időszakban megszerzett vasárnapi pótlék együttes összegét távolléti díjnövekményként kell figyelembe venni úgy, hogy e pótlék összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg az egy órára járó növekményt a vasárnapi pótlék kapcsán.
A fenti munkavállaló adatait használva megállapítjuk a jogosultságot:
Tegyük fel, hogy az irányadó időszakban összesen 24 vasárnap volt. A 24 vasárnapból, 9 vasárnapon kellett munkát végeznie és a munka törvénykönyve értelmében vasárnapi pótlékra is jogosult volt. Ebből adódóan tökéletesen megfelel a növekmény megállapításához szükséges követelményekkel a munkavállaló. A megszerzett vasárnapi pótlék összege: 25.000.- Ft.
Számítás
25.000.- Ft / 1044 óra = 23,95.- Ft az egy órára járó növekmény összege a vasárnapok miatt.
Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva:
23,95.- Ft. x 5 nap x 8 óra = 958.- Ft a szabadságra növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak.
Amikor a készenlét és az ügyelet befolyásolja a növekményt
Amennyiben az irányadó időszakban az elrendelt készenléti és ügyeleti órák száma az irányadó időszak átlagában eléri a havi 96 órát, akkor az irányadó időszakban megszerzett készenléti és ügyeleti pótlék összege távolléti díjnövekményként fog megjelenni úgy, hogy a pótlékok együttes összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg a készenlét és az ügyelet okán az egy órára járó növekményt.
Kiemeli a jogszabály az elrendelt óraszámot, tehát, ha az ügyelet, vagy a készenlét alatt munkára vettük igénybe a munkavállalót, akkor az nem befolyásolja a ténylegesen elrendelt óraszámot, így a jogosultság megállapításánál az elrendelt órák számával kell kalkulálnunk.
Továbbra is használva az eddigi példát, az információ-halmaz kiegészül az alábbi pontokkal:
Az irányadó időszakban a munkavállaló 640 órában állt a munkáltató rendelkezésére összesen, amely óraszám tartalmazza a készenléti és ügyeleti óraszámokat is.
Munkajog Navigátor |
|---|
|
200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták. A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett. |
A jogosultság megállapítása:
640 óra / osztva az irányadó időszak hónapjainak számával, ami esetünkben 6 hónap = 106,67 óra
Tehát az irányadó időszak átlagában elérte a készenléti és ügyeleti óraszám a 96 órát, így a megszerzett készenléti és ügyeleti pótlékot növekményként kell figyelembe venni.
A megszerzett pótlékok összege: 55.000.- Ft
Számítás
55.000.- Ft / 1044 óra = 52,68 Ft az az egy órára járó növekmény összege a készenléti és az ügyeleti órák miatt.
Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva:
52,68.- Ft. x 5 nap x 8 óra = 2.107.- Ft a szabadságra növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak.
Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy mind a három növekménnyel számolnunk kell így három tétel is növelheti a távolléti díjat.
A következő cikkben az óraszámok göngyölését mutatjuk be.
A cikk írója Barabás Miklós társadalombiztosítási szakember, közgazdász TAXON Oktatási és Szolgáltató Kft., a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.
