A túlvett és túladott szabadság elszámolása a munkaviszony megszűnésekor

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Egész évben fennálló munkaviszony esetén is előfordul, hogy a felek elszámolják magukat, és a munkavállalónak a tárgyévben járó szabadságnál több vagy kevesebb szabadság kerül kiadásra. A munkaviszony megszüntetésekor, megszűnésekor azonban még gyakrabban találkozhatunk ezzel, mivel ilyenkor a munkaviszony megszűnése időpontjáig időarányosan járó szabadsággal kell elszámolni. Mi a teendő, ha eddig a munkavállaló több szabadságot vett igénybe, mint amennyi járna?

Az egyszerűbb, és a törvény által is egyértelműen szabályozott eset, amikor a munkavállaló a munkaviszonya megszűnése évében kevesebb szabadságot vett igénybe, mint amire a munkaviszonya megszűnéséig időarányosan jogosult. A Munka Törvénykönyve ugyanis ilyen esetben a munkavállalót időarányosan megillető, de ki nem adott szabadság pénzbeli megváltását írja elő. Más esetben a szabadság pénzbeli megváltására nem is kerülhet sor. Ez a szabály ugyanakkor nem vonatkozik az apák pótszabadságára, amelyről, ha az nem került kiadásra, a munkavállaló kérésére a munkáltató igazolást köteles kiállítani.

Konferencia ajánló

2016.03.10. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése; a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

Dr. Lőrincz György előadása a Danubius Zrt. Hotel Hungaria City Centerben

Részletek és jelentkezés >>>

A törvény által kifejezetten nem szabályozott, így bonyolultabb eset, ha a munkavállaló a naptári évben munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járna. A 2012. június 30-ig hatályos Munka Törvénykönyve ilyen esetben arról rendelkezett, hogy a munkavállaló a különbözetet köteles visszafizetni, kivéve, ha a munkaviszony a munkavállaló halála vagy nyugdíjazása, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, valamint ha a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be. Ilyen rendelkezés azonban a 2012. július 1-jétől hatályos Munka Törvénykönyvében nem szerepel, amelyet többen úgy értelmeznek, hogy kifejezett jogalap hiányában a munkáltató nem követelheti vissza a túlvett szabadságot a munkavállalótól. Továbbá ezen álláspont szerint túlvett szabadság esetén jogalap nélkül kifizetett munkabérről sem lehet szó, mivel a szabadság, igénybevétele időpontjában, szabályosan, megfelelő jogalappal került kiadásra.   

Álláspontunk szerint a Munka Törvénykönyvének két olyan szakasza is van, amely szűk körben, a feltételek megvalósulása esetén megteremti a jogalapot a túlvett szabadság munkáltatói visszakövetelésére. Egyrészt a túlvett szabadságra járó díjazás jogalap nélkül felvett munkabér, amely hatvan napon belül visszakövetelhető a munkavállalótól. Ha azonban a többlet szabadságra járó díjazást 60 napnál korábban fizette ki a munkáltató, a visszakövetelésre csak akkor van lehetőség, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Ez azonban nem valósul meg, hiszen a szabadság kiadásakor még egyik körülmény sem állt fenn, a munkavállaló akkor a szabadságot még jogszerűen vette igénybe, és a kifizetés csak utóbb, a munkaviszony megszüntetésekor, megszűnésekor vált alaptalanná.

A Munka Törvénykönyvének egy másik rendelkezése szerint, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell a munkavállalót. Ha a munkáltató kevesebb munkabért fizetett, akkor a különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg kell kifizetni. A többletkifizetés pedig az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonható a munkavállaló munkabéréből.

Ennek megfelelően tehát, ha a munkavállaló a tárgyhónapban szabadságot vett igénybe, de ezt követően a munkaviszonya megszüntetésre kerül, és az elszámolás során kiderül, hogy az időarányosan járó szabadságnál több került kiadásra, akkor a munkáltató az utolsó havi munkabér elszámolását módosíthatja, és a munkavállaló munkabéréből a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint, azaz a munkavállaló hozzájárulása nélkül, a levonásmentes munkabérrészre tekintet nélkül, levonhatja. Ugyanakkor a túlvett szabadság ilyen módon történő érvényesítésére csak az előző hónapban igénybevett többletszabadság esetén van lehetőség.

Mivel a munkaviszony végén a munkáltatók számtalanszor találkoznak a túlvett szabadság problémájával, a helyzet megnyugtató rendezéséhez a törvény módosítására lenne szükség, amely világosan megadná a felhatalmazást a többlet napokra járó díjazás visszavonására.

OpusSimplex

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • költségvetés

    Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt.

  • forint_pénz

    A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • vám

    2018. január elsejével új vámtörvény lépett életbe, vámigazgatási ügyekben ettől kezdve kizárólag a vámjogszabályokat lehet alkalmazni. A leginkább kézzelfogható változás, hogy vámigazgatási ügyben – amennyiben az ügyfél nem kíván személyesen eljárni – immár kizárólag vámjogi képviselő járhat el. Bár a szabályozás nem régi, ennek ellenére indokolttá vált a módosítása, amely szerint a vámjogi képviselői feladat ellátásába bevonható harmadik fél is.

  • autópiac

    A második negyedévében újabb csúcsra ért a használtautó-piac Magyarországon: 201 ezer használt személyautó cserélt gazdát, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és az előző negyedévhez is jelentős, 16 százalékos volt növekedés - közölte a JóAutók.hu.

  • top 100

    Március végén átlépte a 20 billió dollárt a világ száz legértékesebb vállalatának piaci tőkeértéke. A mezőnyt az USA és a technológiai szektor dominálja. Az InfoTandem infografikája.