A túlvett és túladott szabadság elszámolása a munkaviszony megszűnésekor

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Egész évben fennálló munkaviszony esetén is előfordul, hogy a felek elszámolják magukat, és a munkavállalónak a tárgyévben járó szabadságnál több vagy kevesebb szabadság kerül kiadásra. A munkaviszony megszüntetésekor, megszűnésekor azonban még gyakrabban találkozhatunk ezzel, mivel ilyenkor a munkaviszony megszűnése időpontjáig időarányosan járó szabadsággal kell elszámolni. Mi a teendő, ha eddig a munkavállaló több szabadságot vett igénybe, mint amennyi járna?

Az egyszerűbb, és a törvény által is egyértelműen szabályozott eset, amikor a munkavállaló a munkaviszonya megszűnése évében kevesebb szabadságot vett igénybe, mint amire a munkaviszonya megszűnéséig időarányosan jogosult. A Munka Törvénykönyve ugyanis ilyen esetben a munkavállalót időarányosan megillető, de ki nem adott szabadság pénzbeli megváltását írja elő. Más esetben a szabadság pénzbeli megváltására nem is kerülhet sor. Ez a szabály ugyanakkor nem vonatkozik az apák pótszabadságára, amelyről, ha az nem került kiadásra, a munkavállaló kérésére a munkáltató igazolást köteles kiállítani.

Konferencia ajánló

2016.03.10. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése; a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

Dr. Lőrincz György előadása a Danubius Zrt. Hotel Hungaria City Centerben

Részletek és jelentkezés >>>

A törvény által kifejezetten nem szabályozott, így bonyolultabb eset, ha a munkavállaló a naptári évben munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járna. A 2012. június 30-ig hatályos Munka Törvénykönyve ilyen esetben arról rendelkezett, hogy a munkavállaló a különbözetet köteles visszafizetni, kivéve, ha a munkaviszony a munkavállaló halála vagy nyugdíjazása, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, valamint ha a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be. Ilyen rendelkezés azonban a 2012. július 1-jétől hatályos Munka Törvénykönyvében nem szerepel, amelyet többen úgy értelmeznek, hogy kifejezett jogalap hiányában a munkáltató nem követelheti vissza a túlvett szabadságot a munkavállalótól. Továbbá ezen álláspont szerint túlvett szabadság esetén jogalap nélkül kifizetett munkabérről sem lehet szó, mivel a szabadság, igénybevétele időpontjában, szabályosan, megfelelő jogalappal került kiadásra.   

Álláspontunk szerint a Munka Törvénykönyvének két olyan szakasza is van, amely szűk körben, a feltételek megvalósulása esetén megteremti a jogalapot a túlvett szabadság munkáltatói visszakövetelésére. Egyrészt a túlvett szabadságra járó díjazás jogalap nélkül felvett munkabér, amely hatvan napon belül visszakövetelhető a munkavállalótól. Ha azonban a többlet szabadságra járó díjazást 60 napnál korábban fizette ki a munkáltató, a visszakövetelésre csak akkor van lehetőség, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Ez azonban nem valósul meg, hiszen a szabadság kiadásakor még egyik körülmény sem állt fenn, a munkavállaló akkor a szabadságot még jogszerűen vette igénybe, és a kifizetés csak utóbb, a munkaviszony megszüntetésekor, megszűnésekor vált alaptalanná.

A Munka Törvénykönyvének egy másik rendelkezése szerint, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell a munkavállalót. Ha a munkáltató kevesebb munkabért fizetett, akkor a különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg kell kifizetni. A többletkifizetés pedig az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonható a munkavállaló munkabéréből.

Ennek megfelelően tehát, ha a munkavállaló a tárgyhónapban szabadságot vett igénybe, de ezt követően a munkaviszonya megszüntetésre kerül, és az elszámolás során kiderül, hogy az időarányosan járó szabadságnál több került kiadásra, akkor a munkáltató az utolsó havi munkabér elszámolását módosíthatja, és a munkavállaló munkabéréből a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint, azaz a munkavállaló hozzájárulása nélkül, a levonásmentes munkabérrészre tekintet nélkül, levonhatja. Ugyanakkor a túlvett szabadság ilyen módon történő érvényesítésére csak az előző hónapban igénybevett többletszabadság esetén van lehetőség.

Mivel a munkaviszony végén a munkáltatók számtalanszor találkoznak a túlvett szabadság problémájával, a helyzet megnyugtató rendezéséhez a törvény módosítására lenne szükség, amely világosan megadná a felhatalmazást a többlet napokra járó díjazás visszavonására.

OpusSimplex

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • álláshirdetés

    A nyilvántartott álláskeresők száma 6,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a 2017. decemberi zárónapon 254 800 álláskereső szerepelt, több mint 18 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.

  • online vásárlás

    Már csak kevesebb, mint fél év felkészülési idő maradt az online számla-adatszolgáltatás bevezetésére. „A felkészülés pedig nemcsak a számlázó szoftverfejlesztő cégeket érinti” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója – „hanem minden vállalkozást. Legsúlyosabban talán azokat, melyek saját számlázási, ügyviteli rendszert használnak. Ők jellemzően nagyobb, sokszor nemzetközi hátterű vállalatcsoportok.” Ha valaki csúszik a rendszer elindításával, vagy nem megfelelően küldi át az adatokat, akár 1 millió Ft-os bírságot kockáztat, a számla befogadója pedig elvesztheti áfa-levonási jogát. A hatóság minden hibáért a kibocsátó adózót fogja felelőssé tenni, még ha a szoftverfejlesztő vagy a számlázással megbízott alvállalkozó okozta is a mulasztást.

  • pénz

    Idén hat százalék felett alakulhat a reálkeresetek emelkedése a tárca számításai szerint - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn.

  • panellakás

    A vállalkozások 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését vagy akadálymentesítését. Az akár havi 83 ezer forintos juttatás cafeteria elemként is választható - tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t. 

  • nav_logo

    Ismét számos fontos dologról tájékoztatott a NAV: feltárultak az áfacsökkentés részletei, frissült számos információs füzet, és bemutatták az ellenőrzési eljárás digitalizációjához szükséges ELLUGY nyomtatványt.