Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mielőtt megszerveznénk a közös vitorlázást, gokartozást, vagy bortúrát, érdemes áttekinteni a kapcsolódó adózási szabályokat, mert sajnos ez is a csapatépítőre szánt keretet terheli. Az első lépés a csapatépítő tréning programjának alapos vizsgálata.
Egyre divatosabb manapság az összetartó, csapatépítő tréningek szervezése. Sok munkáltató ezektől az alkalmaktól mind az egyéni, mind a csapatteljesítmény növekedését várja. Egy jól megszervezett, kivitelezett tréning segítheti a hatékony kommunikációt és javíthatja a közös együttműködést.
A programok rendkívül sokfélék lehetnek, azoknak gyakorlatilag csak a HR-es kollégák fantáziája, vagy rosszabb esetben a rendelkezésre álló pénzügyi keret szabhat határt.
Mielőtt megszerveznénk a közös vitorlázást, gokartozást, vagy bortúrát, érdemes áttekinteni a kapcsolódó adózási szabályokat, mert sajnos ez is a csapatépítőre szánt keretet terheli.
Első lépésként a csapatépítő tréning programját kell megvizsgálni. Mennyiben tartalmaznak a szakmai programhoz (munkához, készségfejlesztéshez) illetve szabadidős programhoz köthető elemeket, ezek keretében a munkavállalók milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe.
A házon belül lebonyolított tréning technikai háttérét biztosító költségek (eszközök, projektor, terem bérlet) nem minősülnek sem a magánszemély bevételének, sem olyan egyes juttatásnak, amely után a kifizetőnek adót kell fizetnie.
Ha a csapatépítő tréningen sor kerül a munkavállalók megvendégelésére, az étkeztetés, mint a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem, egyes meghatározott juttatásként adózik. Az étel-, italfogyasztás áfával növelt összegének 1,19-szerese után a munkáltatót 16 százalékos személyi jövedelemadó valamint 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
Azok a költségelemek, amely a szabadidőprogram részét képezik, szórakozási, kikapcsolódási célt szolgálnak, adóköteles juttatásnak minősülnek. Ennek megfelelően a bowling-, gokart pálya, vagy akár a vitorlás hajó bérlése olyan ingyenes szolgáltatásnak minősülnek, amely révén a munkavállalók adóköteles bevételhez jutnak. Miután a rendezvény, döntő részben szabadidőprogramra irányul, a munkáltató által viselt költség egyes meghatározott juttatásnak minősül, az étel-, italfogyasztáshoz hasonlóan a szolgáltatás áfával növelt összegének 1,19-szerese után kell megfizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót, illetve a 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást.
Abban az esetben, ha a tréning több napos elfoglaltságot igényel, és az utazási, szállásköltséget szintén a munkáltató állja, a program nagyon alapos átvizsgálása szükséges abból a szempontból, hogy az a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történt, vagy sem.
Ha ugyanis az utazásra vonatkozó dokumentumok, körülmények (szervezés, úti cél, tartózkodási idő, tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya) valós tartalma alapján, akár közvetve is az állapítható meg, hogy a szóban forgó utazás csak látszólagosan üzleti, nem alkalmazhatóak a hivatali, üzleti utazás szabályai.
Amennyiben a program szakmai, az a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történt, a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni az utazás, szállás díját, tehát az nem minősül adóköteles juttatásnak.
Ha azonban az adóhatóság az adott program kapcsán arra a megállapításra jut, hogy az elsősorban szabadidős és nem szakmai programok eltöltésére irányult, akkor az utazás és szállás költség, az előzőekben részletezett szabadidő program költségeihez hasonlóan egyes meghatározott juttatásnak minősül. A munkáltató, a juttatás bruttó összegének 1,19-szerese után 16 százalékos személyi jövedelemadó, illetve a 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett.
A cikk szerzője, Morvai Erika az UCMS Group munkatársa.
A próbaidő alatt a feleket nem terheli indokolási kötelezettség a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén, amely tényből sokan hajlamosak arra következtetni, hogy a munkaviszony-megszüntetés ezen módjára aligha kerülhet sor jogellenesen. Az alább ismertetettek alapján azonban ez közel sincs így.
A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.
A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
