Amikor kevesebb jár a kölcsönzött dolgozónak

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyenlő bér jár a belsős és a kölcsönzött munkavállalóknak, de van néhány kivétel – hívja föl a figyelmet internetes újságunkhoz eljuttatott közleményében a Trenkwalder.

Tavaly mintegy 104 ezren dolgoztak kölcsönzött munkaerőként  havi bruttó átlagkeresetük pedig elérte a 163 ezer forintot, ami egy év alatt több mint tíz százalékos emelkedést jelent – írja közleményében a Trenkwalder. A kölcsönvevő cég ráadásul köteles a kölcsönvett munkavállalót azonos mértékben díjazni, mint saját, az előbbivel azonos értékű munkát végző kollégáját. Ez utóbbi szabály alól azonban van néhány kivétel is, ami miatt a kölcsönzött munkavállaló borítékjában a gyakorlatban mégis kevesebb lapulhat hó végén, mint a belsős kollégáéban. A tiltakozás előtt ilyenkor érdemes megvizsgálni, vajon nem az alábbi esetek egyikéről van-e szó.

Adónap 2016 – 2015.12.03.

Ismerje meg részletesen a jövő évi adóváltozásokat képzésünkön és szerezzen 8 kreditpontot. Az adózás rendjéről szóló törvény változásai – Dr. Kovács Ferenc     Személyi jövedelemadó változásai – Dr. Andrási Jánosné          Járulékok változásai – Széll Zoltánné                   Általános forgalmi adó változásai – Sike Olga            Társasági adó változásai – Dr. Németh Nóra További információ és jelentkezés >>

–       a kölcsönbe adó cég határozatlan idejű munkaszerződést köt a kölcsönbe adott munkatárssal, és vállalja, hogy üresjáratban (vagyis amikor nem kerül sok kölcsönzésre) is díjazásban részesíti a kollégát.Az egyenlő bér elvét azonban csak fél év után (a törvény betűje szerint a 184. naptól) kell alkalmazni akkor, ha

 

–       a kölcsönzött munkavállalót a munkaerőpiactól tartósan távollévőnek minősítették, mivel az ő elhelyezkedésüket az állam különböző beilleszkedési programokkal és kedvezményekkel támogatta.

–       a kölcsönzött dolgozó helyi önkormányzat tulajdonában levő gazdasági társaságnál vagy pedig közhasznú szervezetnél végez munkát

„Azt is fontos megvizsgálni, hogy valóban egyenlő értékű munkát végez-e a kölcsönzött és a belsős kolléga – hangsúlyozza Selmeczi Réka, a Trenkwalder munkajogásza. – Eltérés lehet ugyanis az elvégzett munka természetében, mennyiségében, munkakörülményeiben, vagy éppen a munkatársak szakképzettségében vagy felelősségében is. Ha például a kölcsönzött munkatárs betanulási vagy próbaidejét tölti, nem is lenne méltányos ugyanannyit fizetni neki, mint az adott munkakörben már évek óta dolgozó és azt jól ismerő belsős kollégájának. Főként, ha az esetleg több munkavállaló munkájáért is felel, vagy éppen irányít is.”

Fontos tudni továbbá azt is, hogy az egyenlő bér elvével nem ütközik, ha a munkabér nem ugyanazokból az elemekből (például eltérő típusú étkezési hozzájárulásokból) áll – a lényeg, hogy az értékük összege megegyezzen.

Noha a fenti kivételek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a kölcsönzött munkaerő átlagbére elmarad a teljes nemzetgazdaság átlagkeresetétől, a tavaly mért 163 ezer forintos átlagbér annak fényében korántsem tűnik alacsonynak, hogy a kölcsönzöttek 50 százaléka betanított, további 13 százaléka pedig segédmunkát végez. Ez az átlagbér pedig a következő időszakban – főként a relatív munkaerőhiány egyre erősödő hatásának köszönhetően – várhatóan tovább növekszik majd. Ráadásul a kölcsönzöttek mintegy negyedét rövid időn belül a kölcsönvevők saját állományukba veszik át, lehetővé téve további karrier építésének lehetőségét a cégen belül – zárul a cég közleménye.

---