Az elvesztett 10%: volt-nincs kollektív szerződés?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A kollektív szerződés hatályát veszíti, ha az aláíró szakszervezet taglétszáma a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók 10%-a alá csökken. Egy ilyen fordulat ugyancsak felforgathatja az életet a munkáltatónál, ami ellen a felek mégsem tehetnek szinte semmit.

Kollektív szerződés kötésére bármely munkáltató, alanyi jogon jogosult, szakszervezeti oldalon viszont egy minimális reprezentativitást követel meg a törvény. A Munka Törvénykönyve szerint a szakszervezet akkor köthet kollektív szerződést, ha tagjainak száma eléri a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának 10%-át. A 10%-os küszöb meghatározásánál a munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos létszámát kell alapul venni. Automatikusan hatályát veszti a kollektív szerződés, ha az aláíró szakszervezet ennek a feltételnek már nem felel meg. Ha több szakszervezet kötötte a kollektív szerződést, az előbbi jogkövetkezményt csak akkor kell alkalmazni, ha mindegyik elvesztette szerződéskötési jogát.

Ha tehát a szakszervezet taglétszáma 10% alá esik, a kollektív szerződés azonnali hatállyal, automatikusan hatályon kívül kerül. Ez a szabály két szempontból is problémát okozhat: egyrészt, egyáltalán nem könnyű megállapítani, hogy mikor következik be ez a feltétel. Másrészt, ha viszont mégis megtörténik, akkor az a munkáltató munkaügyi működésére egy atomrobbanás hatásával bír.

A 10%-os szervezettség fennállásának nyomon követése alapvetően azért probléma, mert a munkavállalók nem kötelezhetőek arra, hogy szakszervezeti hovatartozásukról nyilatkozzanak. Ezért elsősorban a szakszervezet tudja a saját tagjegyzéke alapján naprakészen ellenőrizni, hogy megfelel-e a reprezentativitási kritériumnak. A munkáltatónak csak akkor lehet tudomása a taglétszámról, ha a munkavállalók mind hozzájárulnak, hogy a tagságukra vonatkozó információt a szakszervezet a munkáltatónak átadja. Ez egyes munkavállalók esetében meg is történik azzal, hogy a munkavállaló megbízást ad a munkáltatónak a szakszervezeti tagdíj levonására, hiszen ezzel nyilvánvalóan felfedi tagságát is. Egyáltalán nem biztos azonban – mi több, ez a valószínű –, hogy minden tag élne ezzel a tagdíj-befizetési lehetőséggel.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

A taglétszám nyomon követése a szakszervezet számára sem egyszerű, hiszen ez napról napra változhat, attól függően, hogy milyen tagsági feltételeket fogalmaz meg az alapszabály. Például, ha a szakszervezeti tagság feltétele az adott munkáltatóval fennálló munkaviszony, vagy kizáró ok a vezetői státusz betöltése, akkor olyan okokból is változhat a tagok száma, amiről a szakszervezetnek közvetlen tudomása nincs. Hozzá kell tenni, hogy a 10%-os limitet a megelőző félévre számított átlagos létszám alapján kell figyelembe venni. Így ha átmenetileg pár napra nem is éri el a tagok létszáma a reprezentativitási küszöböt, a kollektív szerződés még hatályban marad, feltéve, hogy a féléves átlaglétszám még megfelel a feltételnek. Ennek az átlagos értéknek a figyelemmel kísérése persze újfent nem egyszerű a szakszervezet (illetve a munkáltató) számára.

Ha bekövetkezik a szerződés kötési képesség elvesztése, a szakszervezet által kötött kollektív szerződés azonnali hatállyal megszűnik. E naptól kezdődően ezért az abban foglalt egyetlen kikötés sem alkalmazható. A teljesség igénye nélkül: a megállapodás szerinti bérelemekre a munkavállalók már nem jogosultak, a törvényben megengedettnél hosszabb munkaidőkeretet azonnal le kell zárni, a három hónapnál hosszabb próbaidő azonnal véget ér, a fegyelmi eljárásokat meg kell szűntetni, stb. Jól láthatóan, sok esetben sem a szakszervezetnek, sem a munkáltatónak nem érdeke, hogy a megállapodás ilyen hirtelenséggel kicsússzon a lábuk alól. Ez ellen mégsem tehetnek semmit, a folyamat automatikus. Legfeljebb az lehet megoldás, hogy a törvényhez képest a munkavállalókra kedvezőbb kikötéseket a munkáltató – egyoldalú kötelezettségvállalásként – továbbra is alkalmazza, ám a hátrányosabb eltérések fenntartására nincs lehetőség. Ehhez új kollektív szerződést kellene kötni, egy (újra) reprezentatív szakszervezettel.

 

Kérdéses, vajon megtehetik-e a felek, hogy a fentiek alapján „nem vesznek tudomást” a kollektív szerződés hatályon kívül kerüléséről, és – mintha mi sem történt volna – továbbra is alkalmazzák. Fel kell hívni a figyelmet, hogy erre nem sok esélyük van. A kollektív szerződés ugyanis munkaviszonyra vonatkozó szabály, amely beépül minden érintett munkavállaló munkaviszonyába. Ha egy kollektív szerződéses kikötés alkalmazása a munkavállalóra hátrányos lenne, bármikor hivatkozhat arra, hogy a megállapodás nincs is hatályban, így az abban foglalt kötelezettségeknek nem is kell megfelelnie. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    Nem csak az adóévenként változó szabályok miatt lehet változás abban, mennyi béren kívüli juttatás illeti meg a munkavállalót. Ha a cafetériáról szabályzat rendelkezik, akkor viszonylag tág mozgástér illeti meg a munkáltatót a feltételek megváltoztatására. Nagyobb biztonságot ad a munkavállalónak, ha e juttatások bekerülnek a kollektív szerződésbe, vagy a munkaszerződésbe.

  • diákmunka

    Az osztott munkarendben dolgozó munkavállalók egy munkanapjukon két nagyobb részletben teljesítik a munkaidejüket, s közben egy hosszabb pihenőidőt kapnak. Egy ilyen beosztási rendszer komoly tehertétel lehet a munkavállaló életszervezésére nézve. A munkajog ezért öt fontos korlátozó szabállyal igyekszik kiegyensúlyozni a felek érdekeit.

  • szerződés

    A Munka Törvénykönyve szerint a munkaszerződés mellé a munkavállalót kötelező ellátni egy írásos tájékoztatóval is, amelyben a munkáltató információkat ad a legalapvetőbb munkafeltételekről. Első látásra felesleges adminisztrációnak tűnhet ez a kísérő dokumentum, aminek azonban fontos szerepe lehet.

  • visszatérés a munkába

    Az állásinterjú egyik legfontosabb pillanata, amikor a felek tisztázzák a bérezéssel kapcsolatos elképzeléseket. Jó, ha tudjuk, hogy a munkabér mértéke alapvetően alku kérdése, aminek a mértékét jogi úton csak szűk körben lehet kifogásolni. Összeszedtük, jogi szempontból mire érdemes figyelni a munkabérről szóló tárgyalásokon.

  • aláírás

    Az év végi bértárgyalások megkezdődésével fontos áttekinteni, mire érdemes ügyelni a kollektív szerződések megszövegezésénél. A kollektív szerződést kötő felek nagy szabadságot élveznek, és sok esetben felülírhatják a törvényi szabályokat, ám ez a szabadság nagy felelősséggel is jár. A hibásan megírt megállapodás mindkét félnek sok gondot okozhat. Lássuk tehát a leggyakoribb hibákat, amelyeket célszerű elkerülni!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • pénz

    Idén hat százalék felett alakulhat a reálkeresetek emelkedése a tárca számításai szerint - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn.

  • panellakás

    A vállalkozások 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését vagy akadálymentesítését. Az akár havi 83 ezer forintos juttatás cafeteria elemként is választható - tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t. 

  • nav_logo

    Ismét számos fontos dologról tájékoztatott a NAV: feltárultak az áfacsökkentés részletei, frissült számos információs füzet, és bemutatták az ellenőrzési eljárás digitalizációjához szükséges ELLUGY nyomtatványt.

  • vonat

    Év elején többször is kapnak levelet a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától. Januárban kapják meg a tájékoztató levelet az előző évben folyósított ellátás összesített összegéről és az ellátás 2018. évi emelésének mértékéről és az emelt összegről. Az ellátottak utazási utalványát legkésőbb március 31-ig adják postára.

  • nyíl

    Optimizmus jellemzi a magánkézben lévő közepes méretű vállalkozásokat világszerte, a többségük a főbb eredménymutatók javulását várja idén – derül ki a Deloitte Private globális kutatásából. A felmérésben szereplő cégek mintegy kétharmada a bevételben és a profitban is növekedést vár, közel felük ugyanakkor a saját iparágában áttörést jelentő technológia, vagy piaci szereplő megjelenésével számol a következő 2-3 évben.