Az itt élő külföldiek zöme európai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétharmad részt Európából, azon belül is legnagyobb arányban Romániából és Németországból érkeztek azok a külföldiek, akik huzamos itt-tartózkodásra rendezkedtek be Magyarországon. Az InfoTandem infografikája.


Magyarország népessége továbbra is apad: 2017 elején 9 millió 799 ezer főt számlált, ami a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 31,2 ezerrel kevesebb, mint volt egy esztendővel korábban. A népességfogyás egyik potenciális „ellenszere” a nemzetközi vándorlás. Az ebből származó pozitív egyenleg mérsékli például az apadást az Észak-Alföldön, továbbá Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon is. A legjelentősebb pozitív hatás Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében mutatkozik, de Budapestre szintén igen magas számban érkeztek tavaly külföldről.

A főváros amúgy is kiemelt célpontja a tartósan nálunk élni szándékozóknak, az érvényes, tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező, huzamosan itt-tartózkodó 153,6 ezer – tehát a népesség 1,6 százalékát kitevő – külföldi 47 százaléka Budapesten lakik, s ott próbál megélhetést találni. További mintegy 53 ezer fő egyéb városokban – körülbelül felerészben megyei jogú városokban – él, közel 29 ezren pedig kisebb településekben, községekben találtak otthonra. A népességhez viszonyított arányuk egyébként szintén a fővárosban a legmagasabb, ahol ezer lakosra 42 külföldi jut, miközben például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csupán tizedannyi.

Az itt élő külföldiek zöme, 65 százaléka Európából érkezett hazánkba, ezen belül elsősorban a környező országokból, főképp Romániából, Németországból és Szlovákiából, de Ukrajnából is jöttek 3,8 százaléknyian – vagyis gyakorlatilag annyian, mint az amerikai kontinensről, illetve Afrikából összesen. Ázsia súlya már jóval nagyobb a maga bő egynegyedes részesedésével; főként a kínaiak és a vietnamiak létszáma jelentős.

Az itt élő külföldiek – akik között amúgy több a férfi (56 százalék), mint a nő – „fiatalítják” is az országot. Mindkét nem esetében a foglalkoztatási szempontból az egyik legaktívabb, 20–39 éves korosztály van túlsúlyban, aránya 45 százalék körüli, szemben a honos népesség 26 százalékos rátájával.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.