Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bérszámfejtőknek nem csak a minimálbér és a garantált bérminimum összegének változásaira kell figyelniük az idén, hanem a különböző bérpótlékokkal és a távolléti díjjal kapcsolatos – nem feltétlenül – egyértelmű jogszabály-változásokra is – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.
Az új Munka törvénykönyve (Mt.) valamint az alaptörvény felhatalmazása alapján a 390/2012. (XII.20.) Kormányrendelet megállapította a 2013. évre vonatkozó minimálbér és a garantált bérminimum összegét.
2013. január 1-jétől hatályos munkabér:
Minimálbér összege 2013. januárjától
| teljes munkaidős havibér | 98 000 |
| heti bér | 22 560 |
| napi bér | 5250 |
| órabér | 564 |
Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén:
Garantált bérminimum összege 2013. januárjától
| teljes munkaidős havibér | 114 000 |
| heti bér | 26 250 |
| napi bér | 5250 |
| órabér | 656 |
Teljesítménybérezésnél teljes munkaidő és 100 százalékos teljesítés esetén ugyanezen összegek irányadók.
Bérpótlékok számításának új rendszere
Az új Mt. szerinti változások lényege, hogy a pótlékra való jogosultságot elsősorban nem az határozza meg, hogy a munkavállaló több műszakos, vagy megszakítás nélküli tevékenység keretében, vagy általános munkarend keretében dolgozik-e, hanem az, hogy mikor, rendes vagy rendkívüli munkaidőben végzete el munkáját és hogy munkavégzésének időtartama illetve beosztása megfelelt-e a pótlékra jogosító egyéb törvényi feltételeknek.
A bérpótlékok közül kiemelt jelentősége van a műszakpótléknak, melynek feltételei teljesen átalakultak, a 14 és 18 óra közötti délutáni pótlék például − az európai országok többségéhez hasonlóan − megszűnt. A munkavállaló abban az esetben jogosult a 30 százalékos műszakpótlékra, amennyiben 18 és 6 óra között végez munkát, és a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, azaz havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
Az éjszakai, azaz a 22 és 6 óra közötti időszakban történő munkavégzés esetén a bérpótlék mértéke 15 százalék, és abban az esetben fizetendő, amennyiben a munkavállaló nem jogosult a 30 százalékos műszakpótlékra és az éjszakai munkavégzés időtartama meghaladja az egy órát .
Kiemelendő, hogy a műszakpótlék esetében az új Mt. lehetővé teszi, hogy azt a felek beépítsék az alapbérbe. A felek kollektív szerződésben, vagy a munkaszerződésben úgy is megállapodhatnak, hogy a munkavállaló alapbére már a műszakpótlékot is magában foglalja.
| Rodin-konferenciák a témában |
|---|
További konferenciáinkról itt talál részleteket. |
Távolléti díj
A távolléti díj új, 2013. január 1-jén hatályba lépő szabályai, pontosabban az ezek értelmezésével kapcsolatos problémák, az elmúlt hónapokban nagy port kavartak.
Megszűnt a korábbi átlagkereset alkalmazása és bizonyos esetekben munkavégzés hiányában – ideértve azokat az eseteket is, ahol a régi munkajogi szabályok szerint átlagkereset járt (pl. végkielégítés) − egységesen távolléti díjat kell fizetni. Így például távolléti díj jár:
A távolléti díj kiszámításánál − a havi távolléti díj kivételével, melynek összege megegyezik az alapbérrel − mindig az egy órára jutó távolléti díjból kell kiindulni, melyet úgy kapunk meg, hogy:
A távollét idejére bizonyos esetekben pótlékok is fizetendők, itt jelentőséget kap az a körülmény, hogy a munkavállaló a távollét idejére rendelkezett-e munkaidő-beosztással. A távolléti díj számításának módja körül a még jelenleg is rendezetlen értelmezési probléma tárgyát lényegében az képezi, hogy:
Továbbá az sem egyértelmű a jelenlegi jogszabály szövege alapján, hogy azokban a hónapokban, amikor a munkavállaló pl. szabadság miatt néhány napra távolléti díjat kap, a többi munkával töltött napra eső munkabért milyen számítási módszer szerint kell megállapítani. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatosan kiadott egy − nem kötelező jellegű − értelmezést a probléma rendezésére, melyet utóbb gyakorlatilag visszavont, így a megoldás csak a jogszabály megfelelő módosításától várható.
A távolléti díjjal kapcsolatos problémakör a betegszabadságra fizetendő díjazást is érinti, mivel annak számítási alapja a távolléti díj, mértéke pedig a távolléti díj összegének 70 százaléka.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága megvitatta a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást, és mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint ennek megfelelően rövidesen megkezdődik az elfogadott szabályozási iránynak megfelelő új normaszöveg kidolgozása.
A blogbejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt.bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
