Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az érdekvédők többek között azt javasolják, hogy az üzemi megállapodásokban rögzíttek ne térhessenek el negatív irányba, a munkavállalók rovására a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő szakszervezetek összeállították a Munka törvénykönyve átmeneti szabályaival kapcsolatos javaslataikat, és megküldték a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkárságának.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke elmondta: a MOSZ, a Liga Szakszervezetek, és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) összeállította javaslatait és elküldték Czomba Sándor államtitkárnak.
Palkovics Imre a szakszervezeti javaslatcsomaggal kapcsolatban kifejtette: szeretnék elérni, hogy az új Munka törvénykönyve egységes eljárási rendet rögzítsen a munkavállalói kötelezettségszegés, vagy egyéb jogsértés esetére, és ne munkavállalónként, üzemenként, cégenként lehessen azt meghatározni, mert az veszélyezteti a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kifejtette: azt is javasolják, hogy az üzemi megállapodásokban rögzíttek ne térhessenek el negatív irányba, a munkavállalók rovására a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.
Palkovics Imre ezt azzal indokolta, hogy az üzemi tanácsoknak nincsenek meg azok a kényszerítő, nyomásgyakorló eszközei, mint a szakszervezeteknek, és így az úgynevezett „házi” üzemi tanácsok – amelyeket a munkáltató állít össze – miatt könnyen hátrányos helyzetben találhatja magát a munkavállaló.
Hozzáfűzte: az államtitkárságnak megküldött javaslatok között szerepel az is, hogy a többségi köztulajdonban lévő vállalkozásoknál, szolgáltatóknál a kollektív szerződéskötésnél tegyék lehetővé az ágazati szakszervezetek számára az Mt.-től való pozitív eltérést.
(Forrás: MTI)
A próbaidő alatt a feleket nem terheli indokolási kötelezettség a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén, amely tényből sokan hajlamosak arra következtetni, hogy a munkaviszony-megszüntetés ezen módjára aligha kerülhet sor jogellenesen. Az alább ismertetettek alapján azonban ez közel sincs így.
A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.
A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
