Elkerülendő hibák a kollektív szerződés megkötésénél

Kártyás Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az év végi bértárgyalások megkezdődésével fontos áttekinteni, mire érdemes ügyelni a kollektív szerződések megszövegezésénél. A kollektív szerződést kötő felek nagy szabadságot élveznek, és sok esetben felülírhatják a törvényi szabályokat, ám ez a szabadság nagy felelősséggel is jár. A hibásan megírt megállapodás mindkét félnek sok gondot okozhat. Lássuk tehát a leggyakoribb hibákat, amelyeket célszerű elkerülni!

Papagájklauzulák

A kollektív szerződésekben felesleges az Mt. – vagy más jogszabály – szó szerinti ismétlése. A jogszabályi rendelkezések külön szerződéses kikötés nélkül is irányadóak, ezért az ezeket megismétlő „papagájklauzula” funkciója legfeljebb a felek tájékoztatása lehet, a szerződés tartalmát azonban nem befolyásolja, épp ezért felesleges. Előfordul, hogy a kollektív szerződések más szedéssel (pl. dőlt betűvel), a szerződés jobb megértését szolgáló terjedelemben idézik csak a törvényszöveget. Ez így elfogadható lehet, ám ekkor is ügyelni kell arra, hogy csak a legszükségesebb mértékben és pontosan tartalmazza a szerződés a jogszabályból átvett részeket (lásd még a következő pontban).

Hiba, ha a törvényi szöveg átvétele önkényes szelekcióval is együtt jár: bizonyos szabályokat átemelnek a megállapodást kötő felek, másokat viszont nem. Ez a megkülönböztető figyelem félrevezető lehet. A papagájklauzulákkal gyakran együtt járó jelentség, hogy bár feltételezhetően a szerződést kötő felek nem kívántak eltérni a jogszabálytól, az átvett szövegek nem pontosak, az idézett törvényi felsorolások hiányosak, vagy átfogalmazás miatt megváltozott a jelentésük.

A papagájklauzulákkal kapcsolatos további probléma, ha a szó szerint átvett jogszabály megváltozik. A szerződésben „bent rekedő” szabály ugyanis ilyenkor vagy semmis lesz, vagy – ha az adott szabálytól való eltérést a törvény megengedi – a felek eredeti szándéka nélkül szűkítheti a munkavállaló jogait, vagy adhat neki többletjogosultságot.

Pontatlan szabályok, zavaros fogalomhasználat

A pontatlan, vagy zavaros szabályok nem feltétlenül ütköznek jogszabályba, ám miattuk a szerződés több kikötése alkalmazhatatlanná, vagy a törvényi előírásokkal egybevetve értelmetlenné válhat. Tipikus hiba, ha egy kollektív szerződés a rendkívüli felmondás eseteit taxatíve, és nem példálózva sorolja fel, vagy keveri a távolléti díj, alapbér, átlagkereset fogalmakat, illetve nem tesz világos különbséget a munkaviszony megszűnése és megszüntetése között. A zavaros fogalomhasználat „melegágya” a munkaidő szabályozása. Sokszor a kollektív szerződések teljesen következetlenül használják a munkarend, munkaidő-beosztás, munkaidő-rendszer, munkaidő-rend stb. fogalmakat. Követhetetlen, ha a kollektív szerződés egy adott intézményt többféle elnevezéssel is illet, például egyszerre (ám következetlenül) ír rendkívüli munkaidőről, túlóráról, túlmunkáról.

Az értelmezési zavarok a rossz szerkezetből is következhetnek. Előfordul, hogy egy adott kérdéskör a kollektív szerződés több fejezetében is visszaköszön, vagy a vegyes tartalom miatt a fejezetcímek megtévesztőek. Például, a kollektív szerződés csoportos létszámcsökkentésről rendelkező fejezete tartalmaz a végkielégítésre vonatkozó olyan általános szabályokat, amelyeket vélhetően a felek a munkaviszony megszüntetésének más eseteire is alkalmazni kívántak, nem csak a nagyobb létszámot érintő leépítésekre.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

Rendelje meg a Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8-11. köteteit csomagban akciósan 8100 Ft + áfa áron!

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása

Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban

A munkaviszony létesítése

Bérszámfejtés a gyakorlatban

 

Hiányzó normatív tartalom

Nem ritkák a kollektív szerződésekben olyan kikötések, amelyek csak ajánlás jelleggel, érdemi tartalom nélkül deklarálnak célszerű, vagy elvárt magatartást. Különösen jellemző ez a munka díjazása, ezen belül is az egyéb béren kívüli juttatások kapcsán. Például, a szerződés csak ismerteti az „ajánlott”, „javasolt” bérpótlékokat, a bérköltség terhére fizetett ösztönzőket és szociális juttatásokat. Érdemi rendelkezések helyett azonban csak megengedő („adható”, „a juttatások lehetnek”) szabályokat, deklarációkat találunk.

Ezek a puha szabályok arról árulkodnak, hogy az adott kérdésben a tárgyaló felek nem tudtak, vagy nem akartak megállapodni, a téma jelentősége okán mégsem akarták kihagyni a szerződésből. E szövegrészekre viszont utóbb sem a szerződő felek, sem a szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók nem alapíthatnak semmilyen jogot.

A kollektív szerződések tárgykörébe nem tartozó kérdések

Hiba, ha a kollektív szerződés túlnyúlik az Mt. által megszabott tárgyi hatályon (a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogok vagy kötelezettségek, illetve a felek kapcsolatrendszere), és olyan kérdéseket rendez, amelyek eleve nem tartozhatnak a kollektív szerződések szabályozási körébe. Ezek a rendelkezések, mint jogszabályba ütközők, semmisek. Ilyen szabályozási kísérletek tipikusan az üzemi tanács jogkörét érintő kikötések. Az üzemi tanács a kollektív szerződésnek nem alanya, a szervezetét, jogkörét érintő törvényi szabályoktól a kollektív szerződés nem térhet el, ezért az reá és tagjaira semmilyen kikötést nem tartalmazhat.

Hasonló probléma a kölcsönzött munkavállalókat érintő szabályok köre. A kollektív szerződés hatálya az aláíró munkáltatóval munkaviszonyban állókra terjed ki. Mivel a kölcsönzöttek a kölcsönbeadóval állnak munkaviszonyban, ezért a kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés hiába is tartalmaz kikötéseket a kölcsönzöttekre, az nem lesz rájuk alkalmazandó (hacsak nem az egyenlő bánásmód elvéből eredően, pl. a munkabérek tekintetében).

Semmis kikötések

A kollektív szerződés főszabály szerint az Mt. II. és III. részétől eltérhet, akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára. Ez a széleskörű eltérési lehetőség azonban nem korlátlan, a főszabály alól törvény számos esetben kivételt tesz, és csak a munkavállaló javára engedi meg az eltérést, vagy teljesen megtiltja azt. Ezért, ha a felek a törvénytől eltérő megállapodást kötnek, mindig pontosan meg kell állapítani, hogy azt az Mt. lehetővé teszi-e. Ehhez az egyes fejezetek végén található „Eltérő megállapodás” cím tanulmányozása szükséges, amely pontosan meghatározza azokat a törvényhelyeket, amelyekre nem a főszabály, hanem valamelyik kivétel alkalmazandó. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.