Elkerülendő hibák a kollektív szerződés megkötésénél

Kártyás Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az év végi bértárgyalások megkezdődésével fontos áttekinteni, mire érdemes ügyelni a kollektív szerződések megszövegezésénél. A kollektív szerződést kötő felek nagy szabadságot élveznek, és sok esetben felülírhatják a törvényi szabályokat, ám ez a szabadság nagy felelősséggel is jár. A hibásan megírt megállapodás mindkét félnek sok gondot okozhat. Lássuk tehát a leggyakoribb hibákat, amelyeket célszerű elkerülni!

Papagájklauzulák

A kollektív szerződésekben felesleges az Mt. – vagy más jogszabály – szó szerinti ismétlése. A jogszabályi rendelkezések külön szerződéses kikötés nélkül is irányadóak, ezért az ezeket megismétlő „papagájklauzula” funkciója legfeljebb a felek tájékoztatása lehet, a szerződés tartalmát azonban nem befolyásolja, épp ezért felesleges. Előfordul, hogy a kollektív szerződések más szedéssel (pl. dőlt betűvel), a szerződés jobb megértését szolgáló terjedelemben idézik csak a törvényszöveget. Ez így elfogadható lehet, ám ekkor is ügyelni kell arra, hogy csak a legszükségesebb mértékben és pontosan tartalmazza a szerződés a jogszabályból átvett részeket (lásd még a következő pontban).

Hiba, ha a törvényi szöveg átvétele önkényes szelekcióval is együtt jár: bizonyos szabályokat átemelnek a megállapodást kötő felek, másokat viszont nem. Ez a megkülönböztető figyelem félrevezető lehet. A papagájklauzulákkal gyakran együtt járó jelentség, hogy bár feltételezhetően a szerződést kötő felek nem kívántak eltérni a jogszabálytól, az átvett szövegek nem pontosak, az idézett törvényi felsorolások hiányosak, vagy átfogalmazás miatt megváltozott a jelentésük.

A papagájklauzulákkal kapcsolatos további probléma, ha a szó szerint átvett jogszabály megváltozik. A szerződésben „bent rekedő” szabály ugyanis ilyenkor vagy semmis lesz, vagy – ha az adott szabálytól való eltérést a törvény megengedi – a felek eredeti szándéka nélkül szűkítheti a munkavállaló jogait, vagy adhat neki többletjogosultságot.

Pontatlan szabályok, zavaros fogalomhasználat

A pontatlan, vagy zavaros szabályok nem feltétlenül ütköznek jogszabályba, ám miattuk a szerződés több kikötése alkalmazhatatlanná, vagy a törvényi előírásokkal egybevetve értelmetlenné válhat. Tipikus hiba, ha egy kollektív szerződés a rendkívüli felmondás eseteit taxatíve, és nem példálózva sorolja fel, vagy keveri a távolléti díj, alapbér, átlagkereset fogalmakat, illetve nem tesz világos különbséget a munkaviszony megszűnése és megszüntetése között. A zavaros fogalomhasználat „melegágya” a munkaidő szabályozása. Sokszor a kollektív szerződések teljesen következetlenül használják a munkarend, munkaidő-beosztás, munkaidő-rendszer, munkaidő-rend stb. fogalmakat. Követhetetlen, ha a kollektív szerződés egy adott intézményt többféle elnevezéssel is illet, például egyszerre (ám következetlenül) ír rendkívüli munkaidőről, túlóráról, túlmunkáról.

Az értelmezési zavarok a rossz szerkezetből is következhetnek. Előfordul, hogy egy adott kérdéskör a kollektív szerződés több fejezetében is visszaköszön, vagy a vegyes tartalom miatt a fejezetcímek megtévesztőek. Például, a kollektív szerződés csoportos létszámcsökkentésről rendelkező fejezete tartalmaz a végkielégítésre vonatkozó olyan általános szabályokat, amelyeket vélhetően a felek a munkaviszony megszüntetésének más eseteire is alkalmazni kívántak, nem csak a nagyobb létszámot érintő leépítésekre.

[htmlbox Munkajogi_kiskönyvtár]

 

Hiányzó normatív tartalom

Nem ritkák a kollektív szerződésekben olyan kikötések, amelyek csak ajánlás jelleggel, érdemi tartalom nélkül deklarálnak célszerű, vagy elvárt magatartást. Különösen jellemző ez a munka díjazása, ezen belül is az egyéb béren kívüli juttatások kapcsán. Például, a szerződés csak ismerteti az „ajánlott”, „javasolt” bérpótlékokat, a bérköltség terhére fizetett ösztönzőket és szociális juttatásokat. Érdemi rendelkezések helyett azonban csak megengedő („adható”, „a juttatások lehetnek”) szabályokat, deklarációkat találunk.

Ezek a puha szabályok arról árulkodnak, hogy az adott kérdésben a tárgyaló felek nem tudtak, vagy nem akartak megállapodni, a téma jelentősége okán mégsem akarták kihagyni a szerződésből. E szövegrészekre viszont utóbb sem a szerződő felek, sem a szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók nem alapíthatnak semmilyen jogot.

A kollektív szerződések tárgykörébe nem tartozó kérdések

Hiba, ha a kollektív szerződés túlnyúlik az Mt. által megszabott tárgyi hatályon (a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogok vagy kötelezettségek, illetve a felek kapcsolatrendszere), és olyan kérdéseket rendez, amelyek eleve nem tartozhatnak a kollektív szerződések szabályozási körébe. Ezek a rendelkezések, mint jogszabályba ütközők, semmisek. Ilyen szabályozási kísérletek tipikusan az üzemi tanács jogkörét érintő kikötések. Az üzemi tanács a kollektív szerződésnek nem alanya, a szervezetét, jogkörét érintő törvényi szabályoktól a kollektív szerződés nem térhet el, ezért az reá és tagjaira semmilyen kikötést nem tartalmazhat.

Hasonló probléma a kölcsönzött munkavállalókat érintő szabályok köre. A kollektív szerződés hatálya az aláíró munkáltatóval munkaviszonyban állókra terjed ki. Mivel a kölcsönzöttek a kölcsönbeadóval állnak munkaviszonyban, ezért a kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés hiába is tartalmaz kikötéseket a kölcsönzöttekre, az nem lesz rájuk alkalmazandó (hacsak nem az egyenlő bánásmód elvéből eredően, pl. a munkabérek tekintetében).

Semmis kikötések

A kollektív szerződés főszabály szerint az Mt. II. és III. részétől eltérhet, akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára. Ez a széleskörű eltérési lehetőség azonban nem korlátlan, a főszabály alól törvény számos esetben kivételt tesz, és csak a munkavállaló javára engedi meg az eltérést, vagy teljesen megtiltja azt. Ezért, ha a felek a törvénytől eltérő megállapodást kötnek, mindig pontosan meg kell állapítani, hogy azt az Mt. lehetővé teszi-e. Ehhez az egyes fejezetek végén található „Eltérő megállapodás” cím tanulmányozása szükséges, amely pontosan meghatározza azokat a törvényhelyeket, amelyekre nem a főszabály, hanem valamelyik kivétel alkalmazandó. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • sporolas_malacpersely

    A kamatadó-mentességet ígérő tartós befektetési számlából június végéig már több mint 352 ezret nyitottak- írja a vg.hu.

  • adoszaklapuj

    A friss adótörvényeket, a diákmunka adózását és a bérmunka szerepét az áfában ismerteti többek között legfrissebb számában az Adó szaklap. A 2017/9-es számot itt rendelheti meg.

  • Fotó: shutterstock

    Közérthető, logikus, a hatályos szabályozással mintegy 80 százalékban megegyező az adózás rendjének tervezett - és társadalmi vitára bocsátott – új törvényi szabályozása. Csökken számos esetben az adóbírság, legfeljebb egy évig tarthat az adóellenőrzés, viszont a jogorvoslati rendszer az adózók számára inkább kedvezőtlenül alakul át. A kormány azt tervezi, hogy a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat egyáltalán nem lesz megismerhető, ha adótitoknak minősül. Az EY összefoglalója.

  • fiatal

    A magyar mérnököknél a szakmai fejlődés a fő álláskeresési szempont, a fizetés csak a második - állapította meg a Jobsgarden HR-toborzó és tanácsadó cég, a magyar mérnökök munkaerőpiaci igényeit és kilátásait vizsgáló kutatása.

  • Erste

    Csaknem negyedével növelte eredményét az első félévben az Erste Bank.