Előzetes letartóztatásból visszatérő munkavállaló


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkavállalónk 2016.03.30.-án előzetes letartóztatásba került. Munkaviszonyát nem szüntettük meg, a szabadságok kiadása után fizetés nélküli szabadságra vettük. Jelentettük hogy szünetel a jogviszonya 2016.05.07.-óta. December 8.-án kiengedték az előzetes letartóztatásból lakhely elhagyási tilalommal. A lakhely és a munkahely ugyanabban a kerületben található. 2016.12.09-től kiírta az orvos keresőképtelen állományba. A kérdésem az lenne hogy 15 nap betegszabadság jár neki vagy arányosítani kell levonva a fizetés nélküli szabadság időtartalmát? Illetve a táppénznél (kifizetőhely vagyunk) mi lesz az irányadó időszak, táppénz mértéke?


A betegszabadság kiadása ugyanolyan módon történik, mint a szabadság kiadása: általános munkarend alkalmazása esetén a szabadságot munkanapokon kell kiadni. A betegszabadság azonban csak a nevében szabadság, és nem a szabadság szabályai vonatkoznak rá. Igénybevételéről nem a munkáltató vagy a munkavállaló dönt, a dolgozót akkor illeti meg, ha orvos igazolja a keresőképtelenségét.
Naptári évenként – amennyiben a munkaviszony egész évben fennáll – 15 munkanap betegszabadságot ad ki a munkáltató. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
A munkavállalót a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka illeti meg, mely az esedékesség időpontjában (december 9-én) érvényes alapbér.
A fentiek alapján a dolgozó munkaviszonyban volt, de nem biztosítási jogviszonyban, ezért is fizetnie kellett az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A fizetés nélküli szabadság végeztével a munkáltató a ‘T1041-es nyomtatványon jelenti be a dolgozót újra biztosítottként.
A betegszabadság munkaviszonyhoz kötött nem pedig biztosítási jogviszonyhoz, ezért arányosítani nem kell. A betegszabadság után táppénzre lesz jogosult a magánszemély, ha a betegsége továbbra is fennáll.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.