Ennyit fizet a nyugdíjas szövetkezet

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Egyre nagyobb az érdeklődés a közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében történő munkavégzés iránt. A kormány most pontosította a szabályozást, és meghatározta a minimális szolgáltatási óradíj összegét.

2017. július 1-jétől hatályba lépett az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény, mely a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításával lehetőséget nyújt úgynevezett közérdekű nyugdíjas szövetkezet létrehozására.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet megalakításával, működésével kapcsolatos részletes szabályokat a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 25-34. §-ai tartalmazzák. E rendelkezések szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorú tagjai számára foglalkoztatást, munkalehetőséget biztosítson nyugellátásuk folyósítása mellett. A nyugdíjas szövetkezet működésének célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai és élettapasztalat átadásra kerüljön.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet nyugdíjas tagja lehet az a természetes személy, aki öregségi nyugdíjasnak minősül függetlenül attól, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte-e vagy még nem.

A szövetkezet tagja lehet az a nyugdíjas is, akinek nyugdíjfolyósítása szünetel.

A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül.

A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja.

A tagfelvétel során a tagságra jelentkező személynek nyilatkozni kell arról, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagja kíván lenni, öregségi nyugdíjban részesül, az alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni.

A szövetkezet tagja az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást teljesít.

A nyugdíjas szövetkezet tagja személyes közreműködése konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a szövetkezettel. Az ellentételezésnek arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével.

A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. Erre a sajátos jogviszonyra megállapodást kell kötni. A tevékenységre a munkaviszony munkavállalót védő több rendelkezése, például a pihenő időkre vonatkozó előírásai is alkalmazandók.

A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodása esetén közösségi alapot képez, melyet a szövetkezet tagjának, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jelegű szükségleteinek kielégítésére kell felhasználni. A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénybe vételére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.

Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.

Társadalombiztosítási vonatkozások

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként történő munkavégzés társadalombiztosítási szempontból eltér a munkaszerződéssel történő foglalkoztatástól, nagyon hasonít azonban az iskolaszövetkezet tagjának helyzetéhez.

A nyugdíjas a szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá, ezért a tagoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után járulékfizetési kötelezettségük nincs. E jövedelmük alapján csak tizenöt százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell fizetniük.

Ebből természetesen az is következik, hogy ehhez a speciális foglalkoztatáshoz, mivel társadalombiztosítási járulékfizetés nem történik, a járulékfizetésen alapuló szolgáltatások nem kapcsolódnak. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a nyugdíjas státuszon alapul.

 

Járulékfizetés hiányában a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja e tevékenysége alapján nyugdíjbiztosítási ellátásra nem szerez jogosultságot, azaz sem szolgálati időt, sem 0,5 százalékos nyugdíjnövelést nem kaphat. Ez egy jelentős különbség a nyugdíj mellett biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban) történő foglalkoztatástól, ahol a nyugdíjjárulék fizetés 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelésre ad jogosultságot.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében végzett tevékenység nem eredményez szociális hozzájárulási adó, illetve egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget.

Az új szabály

A 274/2017. (IX.21.) Korm. rendelet az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjról meghatározza az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összegét.

A rendelkezés szerint ez a minimális szolgáltatási óradíj megegyezik a minimálbér egy órára vetített összegének 1,178 szorosával.

A minimális szolgáltatási óradíj levonás, visszatérítés vagy kedvezmény útján nem csökkenthető.

A jogszabály, mely a Magyar Közlöny 2017. évi 152., szeptember 21. számában jelent meg, a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

A rendelet egyidejűleg szövegébe emelte és a nyugdíjas szövetkezetekkel egy helyen szabályozta az iskolaszövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjra vonatkozó, azonos tartalmú előírást. Így a 149./2015.(VII.23.) Korm. rendelet az iskolaszövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjról hatályon kívül helyezésre került.

A feltételes adómegállapítás hazai és nemzetközi szabályozása

A könyv széleskörűen bemutatja a feltételes adómegállapításra vonatkozó eljárást. A gyakorlati szakemberek számára kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy az eljárást nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ismerteti a könyv. Így elérhetővé válik a „titkos elixír” a folyamatos hiánypótlási eljárások megszüntetésére.

 

Megrendelés >>

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • nő

    Egyre nagyobb az érdeklődés az új nyugdíj melletti munkavégzési lehetőséggel, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében történő tevékenységgel kapcsolatban.

  • nyugdíjas

    A Magyar Közlöny 2017. évi 93. számában, június 19-én jelent meg az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény, mely VI. fejezetének 19. pontjában módosították az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998.  évi LXVI.  törvényt (is). Ennek megfelelően az Eho törvény 3.  §-a kiegészült egy új (6) bekezdéssel. Eszerint mentes a  százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az  a  jövedelem, amelyet a  közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a  szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Krisztus_címlap

    A vikingek terjeszkedése robbanásszerű volt. Az első rabló hadjáratokat követően rövidesen már területeket foglaltak, sőt megalakultak a Skandinávián kívüli viking államok is. Normandia, Írország, Izland, Grönland, Amerika, Anglia és Szicília voltak a legfontosabb hódítási területek.

  • vagyonosodási vizsgálat

    A hűtlen kezelés még mindig a leggyakrabban elkövetett visszaélési forma Magyarországon - derül ki a PwC kutatásából.

  • Unió

    Uniós jogot sért, ezért Hollandiának meg kell szüntetnie a nagyvállalatokat adókedvezménnyel segítő, sok vitát kiváltó társaságiadó-szabályozását - jelentette ki az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

  • nő

    A valós idejű számlaadatküldés világos szabályokkal rögzíti, hogy mi a teendő az alapparamétereknek megfelelő számlákkal. A jogszabály arra is iránymutatást ad, hogy mi a teendő azon esetekben, amikor az eredeti számla ugyan nem tartozik a jelentendő adatkörbe, de „utóélete miatt” mégis jelentési kötelezettséget keletkeztet - írja az RSM blogja.

     

  • boltos, élelmiszerlánc

    Decemberben 5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint, naptárhatástól megtisztítva 6,1 százalékos az emelkedés. 2017-ben a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit, míg a nyers adat 4,7 százalékos növekedést mutat - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslésében