Érdemben változott a táppénz szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén másként kell kiszámolni a táppénz összegét, és másként kell meghatározni az ellátások naptári napi alapját. Írásunk számos példával magyarázza el a módosítások lényegét.


2015. január 01-jétől módosultak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben valamint e törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1) kormányrendeletben foglalt az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel, a méltányossági ellátásokkal kapcsolatos rendelkezések.

A vállalkozók adminisztratív költségeinek csökkentésére irányuló középtávú kormányzati program végrehajtása érdekében 2013. július 15-én kihirdetésre kerültek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő jogszabály változások, mely 2015. január 01-től léptek volna életbe, a kihirdetett, de hatályba nem lépő jogszabályok felülvizsgálatára került sor.

Az új szabályokat az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI. törvény, valamint az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló törvény 364/2014.(XII.30.) kormányrendelet tartalmazza.

A táppénzre vonatkozó rendelkezések a jogosultsági feltételek változatlan hagyásával, kedvező változásokat hoztak a naptári napi alap meghatározásában:

  1. A táppénz naptári napi alapját a nemzeti adóhatósághoz érkező havi bevallásokból kell megállapítani, mégpedig, az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemből, melyet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak nem kell jövedelemadatot szolgáltatni az egészségbiztosítási pénztár felé ha a biztosított (munkavállalójuk) táppénz ellátást kér, a NAV által megküldött adatok alapján kerül megállapításra az ellátás.

  2. új számítási szabályok nem tesznek különbséget a bevallott jövedelmek tekintetében, megszűnt a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek megkülönböztetése.

Nem változott, a táppénz naptári napi alapjának megállapításánál az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

A táppénz összegének megállapításánál az irányadó időszak a következők szerint kerül megállapításra: folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál.

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>

Az irányadó időszak meghatározása után a számítási időszak meghatározása következik:

A számítási időszak a lent megjelölt időszak azon naptári napjainak a száma amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem került bevallásra. A számítási időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről bevallás került benyújtásra.

Táppénz alapjának meghatározása:

  • a. ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, az irányadó időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani az ellátást. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

Példa:

A biztosított 2013. március 15. napjától áll munkaviszonyban.

2014. évben a hiányzásai:

2014.03.01-től 03.10-ig gyermekápolási táppénz

2014.07.01-től 08.31-ig táppénz

2015. március 23-én keresőképtelen állományba kerül 8-as kóddal.

A betegszabadság lejártát követően 2015.04.14-től jogosult táppénzre.

Irányadó időszak: 2014.01.01-től 2015.01.31-ig

Számítási időszak: 2014.06.04-től 2015.01.31-ig

A számítási időszakban az adóhatósághoz bevallott jövedelmet kell figyelembe venni, melyet el kell osztani 180 naptári nappal.

A 2014.06.04-től 06.30-ig figyelembe vehető jövedelem kiszámítása:

Június hónapban bevallott jövedelem X 27 naptári nap

30 (adott hónap naptári napjainak száma)

  • b.ha a biztosított az irányadó időszak utolsó napjától vissza felé számítva nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de az irányadó időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi – a tbj. 5.§-ban meghatározott biztosítási jogviszonyokat figyelembe véve – folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

Példa:

A biztosított 2014. augusztus 15. napjától áll munkaviszonyban, előtte 2013. március 1-től 2014. július 31. napjáig egyéni vállalkozói jogviszonnyal rendelkezett.

2014. évben a hiányzásai:

2014.03.01-től 03.10-ig gyermekápolási táppénz

2014.12.01-től 12.20-ig táppénz

2015. március 23-én keresőképtelen állományba kerül 8-as kóddal.

A betegszabadság lejártát követően 2015.04.14-től jogosult táppénzre.

Irányadó időszak: 2014.08.15-től 2015.01.31-ig (mert csak az adott munkáltatónál elért jövedelmet lehet figyelembe venni)

Számítási időszak: 2014.09.14-től 2015.01.31-ig

A biztosított 2014. 08.15-től 2015.01.31-ig nem rendelkezik 180 jövedelemmel ellátott nappal, így az ellátást a számítási időszakban az adóhatósághoz bevallott 120 naptári napi jövedelemből kell kiszámítani, mert a jogosultságot (2014.04.14.) közvetlenül megelőzően rendelkezik 180 napnyi folyamatos biztosításban töltött idővel.

A 2014.09.14-től 09.30-ig figyelembe vehető jövedelem kiszámítása:

Szeptember hónapban bevallott jövedelem X 17 naptári nap

30 (adott hónap naptári napjainak száma)

  • c. Ha a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a jogosultság első napját közvetlenül megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzének naptári napi alapját a tényleges jövedelme alapján kell megállapítani. Tényleges jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott jövedelmet kell figyelembe venni. Ha a tényleges jövedelem legalább 30 naptári napi jövedelem az osztószám 30 és 119 nap között van.

Példa:

A biztosított 2014. november 01. napjától áll munkaviszonyban, előtte 2013. március 1-től 2014. október 31. napjáig egyéni vállalkozói jogviszonnyal rendelkezett.

2014. évben a hiányzásai:

2014.03.01-től 03.10-ig gyermekápolási táppénz

2014.12.01-től 12.31-ig üzemi baleseti táppénz

2015. március 23-én keresőképtelen állományba kerül 8-as kóddal.

A betegszabadság lejártát követően 2015.04.14-től jogosult táppénzre.

Irányadó időszak: 2014.11.01-től 2015.01.31-ig (mert csak az adott munkáltatónál elért jövedelmet lehet figyelembe venni)

A biztosított a jogosultságot, azaz 2015.04.14-től közvetlenül megelőzően rendelkezik 180 napnyi folyamatos biztosításban töltött idővel, így táppénze a ténylegesen megszerzett 61 naptári napi jövedelem alapján kerül megállapításra.

Ha a biztosított nem rendelkezik legalább 30 naptári napi jövedelemmel tényleges jövedelem helyett a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

A pénzbeli ellátások naptári napi alapjának kiszámításánál a szerződés szerinti jövedelem:

  1. betegszabadságra jogosultak esetén a távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

  2. egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

  3. egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

  4. díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pld: megbízási szerződés, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony) esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

  5. mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér.

Példa:

A biztosított 2014. november 01. napjától áll munkaviszonyban, előtte 2013. március 1-től 2014. október 31. napjáig egyéni vállalkozói jogviszonnyal rendelkezett.

2014. évben a hiányzásai:

2014.03.01-től 03.10-ig gyermekápolási táppénz

2014.11.15-től 01.31-ig üzemi baleseti táppénz

2015. március 23-én keresőképtelen állományba kerül 8-as kóddal.

A betegszabadság lejártát követően 2015.04.14-től jogosult táppénzre.

Irányadó időszak: 2014.11.01-től 2015.01.31-ig (mert csak az adott munkáltatónál elért jövedelmet lehet figyelembe venni)

A biztosított a jogosultságot, azaz 2015.04.14-től közvetlenül megelőzően rendelkezik 180 napnyi folyamatos biztosításban töltött idővel, de a ténylegesen megszerzett jövedelme csak 14 naptári napi, így a ténylegesen megszerzett jövedelem alapján nem kerülhet megállapításra az ellátás, csak a szerződés szerinti jövedelem alapján, ami munkaviszonyban álló esetén a hónapra jutó távolléti díj.

A távolléti díj összegének kiszámítása a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 148.§-ában előírásokra figyelemmel a foglalkoztató hatáskörébe tartozik.

  • d. Ha a biztosított a jogosultság első napját közvetlenül megelőzően nem rendelkezik legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonnyal, táppénzének naptári napi alapját a minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a ténylegesen megszerzett jövedelme a minimálbért nem éri el. Tényleges jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott jövedelmet lehet figyelembe venni.

Példa

A biztosított 2014. november 01. napjától áll munkaviszonyban, előtte 2013. március 1-től 2014. augusztus 31. napjáig egyéni vállalkozói jogviszonnyal rendelkezett.

2014. évben a hiányzásai:

2014.03.01-től 03.10-ig gyermekápolási táppénz

2014.12.01-től 12.31-ig üzemi baleseti táppénz

 

2015. március 23-én keresőképtelen állományba kerül 8-as kóddal.

A betegszabadság lejártát követően 2015.04.14-től jogosult táppénzre.

Irányadó időszak: 2014.11.01-től 2015.01.31-ig (mert csak az adott munkáltatónál elért jövedelmet lehet figyelembe venni)

A biztosított a jogosultságot, azaz 2015.04.14-től közvetlenül megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi folyamatos biztosításban töltött idővel, így táppénzét a minimálbér alapján kell megállapítani.

Ha a ténylegesen megszerzett jövedelem nem éri el a minimálbért, a tényleges jövedelem képezi a táppénz naptári napi alapját..

Figyelni kell itt is ha a biztosított nem rendelkezik legalább 30 naptári napi jövedelemmel tényleges jövedelem helyett a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

  1. A fent leírtaknál kedvezőbb szabály vonatkozik azokra a biztosítottakra, akik a táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre való jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkeznek legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban (terhességi-gyermekágyi segélyben), gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból engedélyezett ellátások – részesültek.

Példa:

A biztosított 2010. augusztus 15. napjától áll munkaviszonyban, gyermeke született 2014. január 14-én.

2014. évben a hiányzásai:

2014.01.01-től 01.13-ig táppénz

2014.01.14-től 06.30-ig terhességi-gyermekágyi segély

2014.07.01-től gyermekgondozási díj

gyermeke egy éves kora után 2015. 01.15-től a gyermekgondozási díj folyósítása mellett keresőtevékenységet folytat.

 

2015. április 23-án gyermeke betegségéből kifolyólag keresőképtelen állományba .

Irányadó időszak: 2014.01.01-től 2015.01.31-ig

Az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 jövedelemmel ellátott nappal, jövedelemmel 2015.01.15-től 2015.01.31-ig 14 naptári nappal rendelkezik, azért nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert gyermeke után gyermekgondozási díjban részesült.

Számára a gyermekápolási táppénzt az utolsóként megállapított ellátás naptári napi alapjával kell megállapítani, ha az kedvezőbb mint a szerződés szerinti jövedelem, azaz

Utolsókén megállapított ellátás alapja > szerződés szerinti jövedelem

(azaz gyermekgondozási díj) < 30 naptári nap

Fontos, hogy

  • az utolsóként megállapított ellátás alapját csak akkor lehet figyelembe venni, ha kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra,

  • szerződés szerinti jövedelem:

    1. betegszabadságra jogosultak esetén a távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

    2. egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

    3. egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

    4. díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pld: megbízási szerződés, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony) esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

    5. mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér

Nem változott a táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz naptári napi alapjának 60 %-a, ennél rövidebb biztosítási idő estén, valamint fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi) ellátás igénybevételekor az 50 %-a, de nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincadrészét, azaz 2015. január 01. napjától a napi 7.000.-Ft-ot.

A 2015. évi jogszabály változások az ellátások naptári napi alapjának meghatározásában jelentős változásokat hoztak.

A táppénz naptári napi alapját az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem képezi.

Szabályzattár több mint 30 elérhető szabályzattal
Teljesítse az előírásokat, és szervezze meg cége hatékony működését!
A tartalomból: szervezeti és működési szabályzat, számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, transzferár-nyilvántartás minta, cafeteria szabályzat, munkavédelmi szabályzat, kollektív szerződés stb.

Ha a táppénz összege az ügyintézési határidőn belül – 21 nap – azért nem állapítható meg, mert nem került, vagy részben került sor biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, és a táppénzre való jogosultság esetén nem állapítható meg a táppénz naptári napi alapja, végzésben előleg megállapítására kerül sor, a biztosított ellátatlanságának elkerülése érdekében.

Az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül a rendelkezésre álló adatok alapján érdemi döntést kell hozni. A táppénz határozattal történő megállapításakor az ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

Előleg folyósítása esetén táppénz-hozzájárulást nem kell megfizetni, az egészségbiztosító a táppénz-hozzájárulásról szóló határozatot a táppénz megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül hozza meg.

Társadalombiztosítási kifizetőhely táppénz-hozzájárulási kötelezettségét a táppénz megállapításáról szóló határozat jogőre emelkedését követő hónapban benyújtott elszámolásában teljesíti.

Tekintettel arra, hogy a táppénz naptári napi alapjának megállapítása a nemzeti adóhatósághoz benyújtott jövedelmekből kerül meghatározásra, és a korábban bevallott jövedelemadatok önrevízió keretében változhatnak, az ellátás összegét újra meg kell állapítani, abban az esetben ha az önrevízióra az ellátásra való jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül kerül sor. Az ellátás összegének ismételt elbírálására a módosulás tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül kerülhet sor, úgy, hogy a korábbi döntés módosításra vagy visszavonásra kerül.

Önrevízió esetén:

  1. ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a táppénz naptári napi alapja kisebb összegben került megállapításra, különbözet kiutalására kerül sor,

  2. ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a táppénz naptári napi alapja magasabb összegben került megállapításra, és így jogalap nélküli ellátás kifizetésére került sor, a biztosított felróhatóság nélkül köteles azt visszafizetni.

Az igényérvényesítésben bekövetkezett változások:

Nem változott a táppénz iránti kérelmeket a biztosítottnak továbbra is a foglalkoztatónál kell előterjeszteni.

2014. december 31. napjáig hatályos jogszabályokkal ellentétben az egyidejűleg több biztosítással rendelkező biztosított táppénz iránti kérelmét

  • a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

  • egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el és folyósítja.

2015. január 01. napjától a kifizetőhely nem állapíthatja meg a más munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszony alapján a táppénzt.

Méltányossági kérelem esetén a – korábbiaktól eltérően – a biztosított a foglalkoztatóhoz nyújtja be a kérelmet.

A foglalkoztató 5 napon belül továbbítja a foglalkoztató székhelye szerint illetés egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez, melyhez a következő igazolásokat kell csatolni:

  1. orvosi igazolás

  2. orvosi szakvélemény a keresőképtelenség várható időtartamáról.

A balesti táppénz naptári napi alapjának kiszámítás összhangba került a táppénz naptári napi alapjának kiszámításában bekövetkezett változásokkal.

A baleseti táppénz naptári napi alapját az adóhatósághoz bevallott jövedelemből kell megállapítani, hasonlóan a táppénzhez.

A baleseti táppénz alapját

  • a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

  • ha a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, a baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

Ha a baleseti táppénz összege az ügyintézési határidőn belül – 21 nap – azért nem állapítható meg, mert nem került, vagy részben került sor biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, végzésben baleseti táppénz előleget kell megállapítani.

Az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül a rendelkezésre álló adatok alapján érdemi döntést kell hozni.

A baleseti táppénz naptári napi alapját megállapító határozattal egy időben a baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

  1. a különbözetet folyósítani kell,

  2. ha az előleg magasabb összegben került megállapításra, a biztosítottnak felróhatóság nélkül vissza kell fizetni a különbözetet.

Ha a baleseti táppénz üzemisége – a szükséges adatok hiánya – nem állapítható meg, és a biztosított táppénzre jogosult, részére táppénzt kell megállapítani.

A baleset üzemisége jogerős határozattal elbírálásra kerül, akkor a baleseti táppénz megállapításáról érdemi döntést kell hozni és részére a baleseti táppénzt folyósítani kell.

A későbbiekben a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj változásait tekintjük át.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.