Ezek a távmunka specialitásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munka törvénykönyve szerint a távmunka a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. Mi szerepeljen a munkaszerződésben?


A távmunkavégzés egy atipikus munkavégzési típus, hiszen eltér a tipikus foglalkoztatási formáktól. A munka törvénykönyve szerint a távmunka a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.

Vagyis a távmunka lényege az, hogy a munkavállaló otthoni számítógépe összeköttetésben van a munkahellyel, és ezen keresztül tart kapcsolatot a munkáltató a munkavállalóval, továbbá így adhatja ki az utasításokat és feladatokat, a munkavállaló pedig ezen hálózati összeköttetésen keresztül küldheti be az elkészített munkáját.

Ahhoz, hogy a fentiek szerinti távmunka keretében történhessen a foglalkoztatás, fontos, hogy a munkaszerződésben a felek megállapodjanak a távmunkavégzés tényében. Annak kötetlenségében azonban nem szükséges megállapodni, csak akkor, ha ettől eltérően szeretnék meghatározni a munkarendet.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

Rendelje meg a Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8-11. köteteit csomagban akciósan 8100 Ft + áfa áron!

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása

Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban

A munkaviszony létesítése

Bérszámfejtés a gyakorlatban
 

Speciális tájékoztatási kötelezettségek is vannak

A munkáltatónak egyrészről vannak általános (amelyek minden fajta munkavégzésnél lényegesek), másrészről speciális tájékoztatási kötelezettségei.

Általános tájékoztatási kötelezettségek körébe tartozik, hogy a munkáltatónak legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban kell tájékoztatnia a munkavállalót az alábbiakról:

a) a napi munkaidőről,

b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,

c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint

f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá

g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint

h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

Fontos továbbá a fentiekről való tájékoztatás akkor is, ha ezekben változás következik be a foglalkoztatás során. Ebben az esetben a változást követő tizenöt napon belül kell írásban tájékoztatni a munkavállalót. Így kell tenni a munkáltató megnevezése és lényeges adatai változása esetén is.

Amennyiben a munkaviszony tizenöt napon belül szűnik meg (például felmondás történik), akkor is meg kell tenni a fenti tájékoztatásokat, azonban eltérő határidőben, ugyanis ebben az esetben az utolsó munkában töltött naptól, legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell tájékoztatni a munkavállalót.

Nem kell azonban a fentiekről tájékoztatni a dolgozót, ha a munkaszerződés már eleve úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony tartama nem haladja meg az egy hónapot, vagy a munkaidőt úgy határozzák meg benne, hogy az nem több heti nyolc óránál. Kivétel ez alól a munkáltatói jogkör gyakorlójáról való tájékoztatás, mert ez minden esetben kötelező.

A fenti általános tájékoztatási kötelezettségeken kívül, a távmunkavégzés körében a munkáltatónak vannak olyan speciális tájékoztatási kötelezettségei is, amelyek a távmunkát végző munkavállalókkal szemben kötelező erővel bírnak. Eszerint tájékoztatnia kell a dolgozókat:

a) a munkáltató általi ellenőrzés szabályairól,

b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá

c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.

Fontos szabály azonban az is, hogy a munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást megadjon, amelyet más munkavállalónak is biztosít, tehát ilyen szempontból nem tehet különbséget a távmunkát végző és a többi dolgozó között.

Ezen felül a munkáltató köteles biztosítani azt is, hogy a munkavállaló a területére (székhelyére, telephelyére, fióktelepére) beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tarthasson.

Eltérőek az utasítási és ellenőrzési jogok

Távmunkavégzés keretében a munkáltató utasítási és ellenőrzési jogai is eltérnek az általános munkaviszonyokra jellemző szabályoktól.

A távmunka egyik jellegzetessége, hogy a munkáltató utasítási joga kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Bár az Mt. megengedi azt is, hogy a felek ettől eltérően állapodjanak meg, azonban ez nem tipikus. A munkáltató utasítási jogkörébe tartozóan előírhatja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a munkavállaló kizárólag a munkavégzéshez használhatja. Azonban a munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató nem tekinthet be a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a munkaviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adataiba. A betekintési jogosultság tekintetében a munkaviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül annak ellenőrzése is, hogy a munkavállaló betartja- e a munkáltató korlátozását arra vonatkozóan, hogy kizárólag a munkavégzéshez használhatja a számítástechnikai eszközt.

A távmunkát végző munkavállaló nagyobb önállósága a munkavégzés területén, általában erősebb munkáltatói ellenőrzési jogokkal párosul. Ezért amennyiben a munkáltató ellenőrizni kívánja a távmunkában foglalkoztatott dolgozót, abban az esetben az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot is a munkáltató állapítja meg, kivéve persze ha a felek ettől eltérően állapodnak meg.

Az ellenőrzés során azonban fontos, hogy az ne jelentsen a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Eltérő munkavédelmi szabályok

A távmunkavégzésre a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseit kell alapul venni, ha a munkavédelmi szabályokat szeretnénk megvizsgálni. Ebben a tekintetben a törvény alapján eltérő szabályok vonatkoznak arra, ha a dolgozó távmunkában végzi tevékenységét.

Ilyen általánostól eltérő szabály például, hogy a távmunkavégzés keretében amennyiben a felek úgy állapodnak meg, akkor a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet a munkavégzés. Tehát ebben az esetben nem feltétel, hogy mindenképp a munkáltató biztosítsa azt. Azonban lényeges szabály, hogy az ilyen munkaeszköz használatát a munkáltató munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot követően engedélyezze. Távmunkavégzés esetén további lényeges munkavédelmi szabály, hogy az csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható. Továbbá a munkahelyen a munkavállaló csak a munkáltató hozzájárulása alapján változtathatja meg a munkavédelmi szempontból lényeges munkakörülményeket, vagyis ebből kiindulva elvileg a saját lakását sem alakíthatja át a dolgozó saját belátásának megfelelően. A törvény meghatározza azt is, hogy a munkáltató, vagy megbízottja amennyiben ellenőrzést, vagy munkavédelmi eljárásokat folytat le, beléphet a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére, vagyis a dolgozó lakásába, valamint a szükséges ideig ott tartózkodhat. Ezen túlmenően a hatóság is végezhet ellenőrzéseket a munkavégzés helyszínén, amelyeket munkanapokon 8-20 óráig folytathat le, az ehhez szükséges belépéshez azonban a munkavállaló beleegyezését feltétlenül be kell szereznie.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.