Félbetegen a munkahelyen

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Tombol a tél, ilyenkor szinte mindenkit elérnek hosszabb-rövidebb időre a nátha- és influenzaszerű megbetegedések. Sokszor a munkavállaló és a munkáltató is úgy értékeli, ezek „lábon kihordható” egészségügyi problémák, így a munkahelyeken rengeteg köhögő, náthás, hőemelkedéses, félbeteg ember dolgozik, vagy legalábbis próbál dolgozni. Milyen határokat szab ennek a munkajog?

 „37,5 fok? Az nem betegség, tessék bejönni!”


A fenti idézet egy irodavezetőtől származik, aki ezzel csapta le idegesen a kagylót, mikor az egyik beosztottja reggel betelefonált, hogy nem érzi jól magát, és otthon maradna. A munkáltatók gyakran úgy gondolják, a betegség, közérzet megítélése szubjektív, javarészt az egyéni strapabíró-képességtől függ, és elvárják, hogy a munkavállalók legyenek annyira lojálisak a céggel szemben, hogy kisebb betegséggel is bejönnek dolgozni.

Mást mondanak erről a munkajog vonatkozó szabályai: ha a munkavállaló keresőképtelen, számára betegszabadság jár, illetve ha az éves betegszabadság-keretét kimerítette, akkor is mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Mindehhez nem szükséges, hogy a munkavállaló előzetesen kérelmezze a távollét engedélyezését, s a munkáltatónak nem is kell ehhez hozzájárulnia. A munkavállaló feladata csupán annyi, hogy együttműködési kötelezettsége keretében haladéktalanul tájékoztassa munkahelyi vezetőjét a távolmaradásról, és később igazolja a keresőképtelenséget.

Azt a kérdést, hogy ki keresőképtelen, és ki nem, egyedül az ennek megállapítására jogosult kezelőorvos (többnyire: a háziorvos) döntheti el, s ezt a munkáltató nem bírálhatja felül. Keresőképtelennek minősül az, aki betegsége miatt a munkáját nem képes ellátni. (Megjegyzendő, hogy a keresőképtelenségnek vannak más okai is – pl. a munkavállaló gyermekének betegsége –, de most csak a munkavállaló saját betegségének esetével foglalkozunk.) Ez azt jelenti, hogy nem minden egészséügügyi probléma eredményez keresőképtelenséget, hanem csupán az a megbetegedés, amely a munkavállalót ténylegesen akadályozza a munkavégzésben. Például egy krónikus hangszálgyulladás mellett egy énektanár értelemszerűen nem tud dolgozni, de egy szobafestő-mázoló esetén ugyanez a panasz már nem feltétlen gátja a munkavégzésnek.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

 

 

A munkakör elláthatóságának mérlegelése érdekében a munkavállaló a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell.

A keresőképtelenség ideje alatt a munkavállalónak nem csupán jól felfogott érdeke, hanem jogszabály alapján kötelessége is az orvos utasításait betartani, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan valamint az elrendelt vizsgálatokon megjelenni. Tehát a keresőképtelen állományba vett munkavállaló, ha az orvos utasítása úgy szól, még rövid időre sem mehet be a munkahelyére, sem a saját kezdeményezésére, sem a munkáltató utasítására. Az ilyen utasítás teljesítését a munkavállaló – mint jogszabályba ütközőt – megtagadhatja. Sőt, ha a munkavállaló fertőző beteg, s a munkahelyén való megjelenés mások egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, a megjelenésre kötelező munkáltatói utasítást a munkavállaló nemcsak jogosult, hanem köteles is megtagadni.

Fontos tudni, hogy a bírói gyakorlat szerint a munkáltató a keresőképtelenség idejére nem adhat ki a betegszabadság vagy a munkavégzés és rendelkezésre állás alóli mentesülés biztosítása helyett szabadságot. Ez ugyanis joggal való visszaélésnek minősülne, hiszen a szabadság célja a munkavállaló pihenése, kikapcsolódása, és nem a gyógyulási idő biztosítása. Ha a betegség idejére elmenne a munkavállaló éves szabadságának egy része, akkor ez a pihenésre szánt időkeretét rövidítené meg. Ennek megfelelően, ha a munkavállaló a szabadsága alatt betegszik meg, akkor a keresőképtelenség idejére szabadság helyett jogosult betegszabadságra vagy a munkavégzés és rendelkezésre állás alóli mentesülésre, s szabadságát később kell neki kiadni.

Más megítélés alá tartozik az az eset, amikor a munkáltató alaposan gyanakszik arra, hogy a munkavállaló valójában nem beteg, csak „kiíratta magát”. Ilyenkor a munkáltatónak jogszabály alapján lehetősége van, hogy a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezze az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál. Ha ennek során bebizonyosodik, hogy a munkavállaló csalárdul szerzett igazolással hivatkozik keresőképtelenségre, akkor távolléte igazolatlannak számít, s ezért esetben akár munkaviszonya elveszítésével is fizethet. Azoknak a munkáltatóknak, akikben ilyen gyanú ébred, általában tanácsos indulatmentesen, óvatosan eljárni, és az említett hivatalos felülvizsgálati eljárást kezdeményezni a munkavállaló leleplezése érdekében, nem pedig saját hatáskörben felülbírálni az orvosi igazolást, és az igazolatlan távollét jogkövetkezményeit alkalmazni. Ugyanis ha a munkavállaló erre hivatkozva munkaviszonyát megszünteti, neki kell tudnia bizonyítani az orvosi igazolás ellenében a keresőképesség fennállását.

[htmlbox civil_konferencia]

 

„37,5 fok még nem betegség, ugye nem küld haza, Főnök?”

 

A beteg munkavállaló gyakran saját maga gondolja úgy, hogy egy kis rosszullét miatt nem adja fel a harcot, hanem szeretné végezni a munkáját.

Ilyenkor a munkáltató munkavédelmi kötelezettségei kerülnek előtérbe. A munkáltatónak ugyanis fontos kötelezettsége, hogy biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ennek érdekében a munkáltató teljes felelősséggel köteles megtenni minden szükséges intézkedést. A munkáltató „hivatalból” nem tudja eldönteni, hogy a munkavállaló rosszulléte, kisebb megbetegedése mellett való munkavégzés nem eredményezne-e állapotrosszabbodást, ezért a betegen munkára jelentkező munkavállalóval szemben fennálló munkavédelmi kötelezettsége is azt diktálja ilyenkor, hogy a munkahely helyett az orvoshoz küldje az illetőt.

Gondolnia kell továbbá a munkavállaló kollégáira is, akiknek irányába szintén fennáll a munkavédelmi kötelezettsége. Egy fertőző beteg munkavállaló nyilvánvalóan egészségügyi kockázatot jelent a munkatársaira nézve, akikkel munkája során találkozik. Lehetséges, hogy egy bizonyos vírus az egyik munkavállalón csupán alig-alig észlelhető tüneteket okoz, azonban egy másik, gyengébb immunrendszerrel rendelkező munkatársat hetekre leterítene. Ebből az következik, hogy a fertőző beteg – akár csak enyhe tüneteket mutató – munkavállaló számára nem csupán lehetőséget kell biztosítani a távollétre, hanem ha munkára jelentkezne, meg kell tagadnia a foglalkoztatást, és orvoshoz kell őt küldeni a keresőképesség elbírálása érdekében. A fertőző betegség fennállása alatt gondoskodnia kell arról, hogy munkaügyben ne kerüljön személyes érintkezésbe a többi munkavállalóval.  

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • gyógyszer, betegség

    Egy „Ma depi vagyok.” sms a szomszéd irodában dolgozó barátnőnek még kevés lehet. A betegség miatti hiányzás bejelentésének három aranyszabálya: haladéktalanul, az arra jogosult személy felé, és a keresőképtelenség orvosi igazolásával tegyük meg.

  • orvos

    Ha a keresőtevékenységet végző személy a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, az emiatt kieső jövedelem egy részét az alábbiakban ismertetett feltételek esetén pénzbeli ellátással, táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás. Táppénz annak a biztosítottnak jár, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, valamint keresőképtelenné válik, és ezt igazolja az orvos, derül ki az OEP tájékoztatásából.

  • orvos

    Habár a köznyelvben sokszor csak táppénzként emlegetik, valójában a munkavállaló betegsége miatti távolléte esetén először betegszabadságról beszélünk.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.