Folyamatos műszak, avagy a megszakítás nélküli tevékenység

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Egy napi 24 órában működő munkáltatóra eltérő szabályok vonatkozhatnak aszerint, hogy többműszakos tevékenységűnek minősül, vagy megszakítás nélkülinek. Az utóbbi fogalom ugyanis többet (illetve mást) jelent, mint hogy a munkáltató éjjel-nappal üzemel.

A gyakorlatban sokszor használt „folyamatos műszak” fogalmat a Munka Törvénykönyve nem is használja, ehelyett a megszakítás nélküli tevékenységet definiálja. Ennek a fogalomnak két eleme van. Az egyik szerint a munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel. Ez jelenti a tulajdonképpeni folytonosságot a működésben, ami azonban még kevés a megszakítás nélküliséghez. 

A másik fogalmi elem vagylagosan teljesíthető: a munkáltató tevékenysége vagy társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható. Az első lehetőség körébe tartoznak elsősorban a közműszolgáltatók (víz-, áram-, gázellátás, telefon és internethálózat működtetése stb.). A második lehetőségnél a kulcsszó, hogy valamilyen objektív okból nem lehet leállítani a működést, vagy legalábbis ez nem lenne gazdaságos. Például, egy szerverpark, vagy egy vagyonvédelmi szolgálat rendeltetéséhez tartozik, hogy az állandóan működik. Egy hűtőházat ugyan le lehetne kapcsolni hétvégére, amikor semmilyen áruforgalom nem történik benne, ám az üzemi hőmérséklet újbóli előállítása nagyobb költséggel járna, mint a hétvégi üresjárat alatti üzemben tartás. Ezért ez a tevékenység is tekinthető megszakítás nélkülinek.

Nem minősül viszont megszakítás nélkülinek a munkáltató tevékenysége önmagában azért, mert azt éjjel-nappal, napi 24 órában folytatják. Például, egy dohánybolt lehet éjjel-nappal nyitva tartó, mégsem igaz rá, hogy társadalmi közszükségletet elégítene ki (bizonyára túlélné a társadalom dohányzó fele is, ha napi hat óránál többet lennének zárva a trafikok), mint ahogy az sem, hogy objektív okokból ne lehetne máshogy működtetni a tevékenységet. Munkajogi szempontból ez a tevékenység többműszakosnak minősül, és az arra vonatkozó szabályokat lehet rá alkalmazni. 

 

A megszakítás nélküli tevékenység jelentősége, hogy az annak keretében foglalkoztatott munkavállalókra számos rugalmasabb munkaidő szabály vonatkozik. Így a munkáltató hosszabb, hathavi munkaidőkeretet is alkalmazhat, illetve beoszthat rendes munkaidőt vasárnapra és munkaszüneti napra is. Ráadásul ezt az esetet a törvény nem sorolja fel a vasárnapi pótlékra jogosító esetek között. Ezért a megszakítás nélküli tevékenységet ellátó munkavállalók soha nem jogosultak vasárnapi pótlékra. A munkaszüneti napi munkavégzés viszont – ahogy mindig – ebben az esetben is kötelezően 100%-os pótlékkal jár. A megszakítás nélküli munkarendhez külön pótlék egyébként nem kötődik. A folyamatos működés azt feltételezi, hogy a munkavállalók dolgoznak éjszaka, vasárnap és munkaszüneti napon is. Ebből azonban csak a munkaszüneti napi, illetve a 22 és 6 óra közötti (éjszakai) munkavégzés jelent biztosan pótlékot. A műszakpótlékra való jogosultság már a beosztás alakulásának kérdése lesz (azaz, hogy rendszeresen váltakozik-e a munkavállaló napi munkaidejének kezdete).

A pihenőidők beosztása rugalmasabb: a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között elegendő nyolc óra napi pihenőidőt biztosítani. Ugyanakkor – 2017. január 1-jétől – két egymást követően beosztott napi pihenőidőnek ebben az esetben is meg kell lennie együttesen huszonkét órának. További könnyítés, hogy a heti pihenőnapok vonatkozásában nem kötelező hat munkanap után egy pihenőnapot beosztani. Ezért csak az köti a munkáltatót, hogy havonta egy vasárnapra kötelező pihenőnapot adnia, azzal persze, hogy a munkaidőkeret tartama alatt a megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozó munkavállalót is megilleti heti két pihenőnap (egyenlőtlenül beosztva). 

Fontos kiemelni, hogy a megszakítás nélküliség nem a munkáltató, hanem egy adott tevékenység jellemzője. Ezért a bemutatott rugalmasabb munkaidő szabályokat is csak azokra a munkavállalókra lehet alkalmazni, akik az adott tevékenységet látják el. Például, a lakossági áramfogyasztást kiszolgáló erőműben az energiatermeléssel összefüggő munkakörökre igen, de a munkáltató adminisztratív vagy PR tevékenysége keretében dolgozókra (pl. könyvelő, marketinges) nem.

A fentiek a többműszakos munkarend esetén annyiban különböznek, hogy a munkáltató munkaszüneti napra nem oszthat be rendes munkaidőt, a vasárnapi munkavégzésért pedig – ha a munkáltatónak nem áll rendelkezésre másik, pótlékhoz nem kötött jogcím az elrendelésére – jár a vasárnapi pótlék.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.

  • Varga Mihály

     Az új kabinet további adócsökkentéseket és nem adóemeléseket szeretne elérni, és ezzel párhuzamosan a fekete gazdaság további szűkítését kívánja megvalósítani – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén