Folyamatos műszak, avagy a megszakítás nélküli tevékenység

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Egy napi 24 órában működő munkáltatóra eltérő szabályok vonatkozhatnak aszerint, hogy többműszakos tevékenységűnek minősül, vagy megszakítás nélkülinek. Az utóbbi fogalom ugyanis többet (illetve mást) jelent, mint hogy a munkáltató éjjel-nappal üzemel.

A gyakorlatban sokszor használt „folyamatos műszak” fogalmat a Munka Törvénykönyve nem is használja, ehelyett a megszakítás nélküli tevékenységet definiálja. Ennek a fogalomnak két eleme van. Az egyik szerint a munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel. Ez jelenti a tulajdonképpeni folytonosságot a működésben, ami azonban még kevés a megszakítás nélküliséghez. 

A másik fogalmi elem vagylagosan teljesíthető: a munkáltató tevékenysége vagy társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható. Az első lehetőség körébe tartoznak elsősorban a közműszolgáltatók (víz-, áram-, gázellátás, telefon és internethálózat működtetése stb.). A második lehetőségnél a kulcsszó, hogy valamilyen objektív okból nem lehet leállítani a működést, vagy legalábbis ez nem lenne gazdaságos. Például, egy szerverpark, vagy egy vagyonvédelmi szolgálat rendeltetéséhez tartozik, hogy az állandóan működik. Egy hűtőházat ugyan le lehetne kapcsolni hétvégére, amikor semmilyen áruforgalom nem történik benne, ám az üzemi hőmérséklet újbóli előállítása nagyobb költséggel járna, mint a hétvégi üresjárat alatti üzemben tartás. Ezért ez a tevékenység is tekinthető megszakítás nélkülinek.

Nem minősül viszont megszakítás nélkülinek a munkáltató tevékenysége önmagában azért, mert azt éjjel-nappal, napi 24 órában folytatják. Például, egy dohánybolt lehet éjjel-nappal nyitva tartó, mégsem igaz rá, hogy társadalmi közszükségletet elégítene ki (bizonyára túlélné a társadalom dohányzó fele is, ha napi hat óránál többet lennének zárva a trafikok), mint ahogy az sem, hogy objektív okokból ne lehetne máshogy működtetni a tevékenységet. Munkajogi szempontból ez a tevékenység többműszakosnak minősül, és az arra vonatkozó szabályokat lehet rá alkalmazni. 

 

A megszakítás nélküli tevékenység jelentősége, hogy az annak keretében foglalkoztatott munkavállalókra számos rugalmasabb munkaidő szabály vonatkozik. Így a munkáltató hosszabb, hathavi munkaidőkeretet is alkalmazhat, illetve beoszthat rendes munkaidőt vasárnapra és munkaszüneti napra is. Ráadásul ezt az esetet a törvény nem sorolja fel a vasárnapi pótlékra jogosító esetek között. Ezért a megszakítás nélküli tevékenységet ellátó munkavállalók soha nem jogosultak vasárnapi pótlékra. A munkaszüneti napi munkavégzés viszont – ahogy mindig – ebben az esetben is kötelezően 100%-os pótlékkal jár. A megszakítás nélküli munkarendhez külön pótlék egyébként nem kötődik. A folyamatos működés azt feltételezi, hogy a munkavállalók dolgoznak éjszaka, vasárnap és munkaszüneti napon is. Ebből azonban csak a munkaszüneti napi, illetve a 22 és 6 óra közötti (éjszakai) munkavégzés jelent biztosan pótlékot. A műszakpótlékra való jogosultság már a beosztás alakulásának kérdése lesz (azaz, hogy rendszeresen váltakozik-e a munkavállaló napi munkaidejének kezdete).

A pihenőidők beosztása rugalmasabb: a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között elegendő nyolc óra napi pihenőidőt biztosítani. Ugyanakkor – 2017. január 1-jétől – két egymást követően beosztott napi pihenőidőnek ebben az esetben is meg kell lennie együttesen huszonkét órának. További könnyítés, hogy a heti pihenőnapok vonatkozásában nem kötelező hat munkanap után egy pihenőnapot beosztani. Ezért csak az köti a munkáltatót, hogy havonta egy vasárnapra kötelező pihenőnapot adnia, azzal persze, hogy a munkaidőkeret tartama alatt a megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozó munkavállalót is megilleti heti két pihenőnap (egyenlőtlenül beosztva). 

Fontos kiemelni, hogy a megszakítás nélküliség nem a munkáltató, hanem egy adott tevékenység jellemzője. Ezért a bemutatott rugalmasabb munkaidő szabályokat is csak azokra a munkavállalókra lehet alkalmazni, akik az adott tevékenységet látják el. Például, a lakossági áramfogyasztást kiszolgáló erőműben az energiatermeléssel összefüggő munkakörökre igen, de a munkáltató adminisztratív vagy PR tevékenysége keretében dolgozókra (pl. könyvelő, marketinges) nem.

A fentiek a többműszakos munkarend esetén annyiban különböznek, hogy a munkáltató munkaszüneti napra nem oszthat be rendes munkaidőt, a vasárnapi munkavégzésért pedig – ha a munkáltatónak nem áll rendelkezésre másik, pótlékhoz nem kötött jogcím az elrendelésére – jár a vasárnapi pótlék.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • autó

    Sajnos a mindennapokban mind a munkavállalók, mind a munkáltatók esetében gyakran összefolynak a munkába járással, illetve a kiküldetéssel kapcsolatos  különböző fogalmak és az ezekkel összefüggésben kifizetendő juttatások. A helyzet azonban szerencsére korántsem olyan bonyolult, mint az első látásra tűnhet. 

  • jog

    Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség. A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak.  Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.

  • benzin

    Csökkenti bruttó 8 forinttal a benzin, és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol  - értesült piaci forrásokból az MTI. 

  • adatvédelem

    Fél év múlva itt az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR, amelynek célja, hogy az egyes tagállamokban egységesítse az adatvédelmi előírásokat. Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy nagyobb betekintést biztosít a magánembereknek abba, hogy megfelelően bánnak-e az adataikkal, így például, hogy milyen jogalapon tárolja és használja fel egy vállalkozás azokat. A cégeknek ezzel párhuzamosan fel kell készülniük mind az elektronikusan tárolt, mind pedig a papíralapú adatok átlátható kezelésére, megfelelő tárolására és igazolniuk kell, hogy ezek birtoklására, kezeléséremegfelelő jogalapon kerül sor. Ha pedig ez már nem áll fenn, például mert a tárolásra már nincs szükség, akkorgondoskodniuk kell a szakszerű megsemmisítésükről.„Aki tegnap nem kezdte el a felkészülést, kezdje el ma!” – hangzott el jótanácsként egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

  • startup

    A startup vállakozások beruházói, az úgynevezett angyalbefektetők számára a december 9-én hatályba lépő kormányrendelet teremti meg az adóalap-kedvezmény igénylésének keretfeltételeit - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda.