Folytatódik a francia vasutassztrájk

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Miközben a francia nemzetgyűlés kedden nagy többséggel elfogadta első olvasatban az állami vasúttársaság (SNCF) reformját előíró törvénytervezetet, a szakszervezetek újabb sztrájknapokat hirdettek szerdára és csütörtökre.

A parlament 577 fős alsóházában a jelen lévő képviselők közül 454-en szavaztak igennel 80 ellenében a kormányzat azon javaslatarára, amely ellen április elején hirdettek gördülő sztrájkot a vasúti dolgozók.

Emmanuel Macron Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártjának képviselői mellett a jobboldali Köztársaságiak és a centristák is támogatták a törvénytervezetet, míg a három ellenzéki baloldali frakció; a szocialisták, a kommunisták és a radikális baloldaliak ellene szavaztak, 29 képviselő tartózkodott.

Christian Jacob, az ellenzéki jobboldal nemzetgyűlési frakcióvezetője nem sokkal a szavazás előtt jelentette be, hogy a Köztársaságiak – akik sokáig a tartózkodás és a támogatás között ingadoztak – igennel szavaznak.

A törvénytervezet kimondja, hogy az SNCF jelenleg három különálló vállalata egy nagy nemzeti társaságban egyesül, s állami tulajdonban marad.

A 140 ezer embert foglalkoztató SNCF közel 50 milliárd eurós adósságáról, amely a becslések szerint 2026-ra 62 milliárd euróra bővülhet, a javaslat nem rendelkezik. Emmanuel Macron államfő egy vasárnapi interjúban azonban azt ígérte, hogy az állam 2020. január 1-től fokozatosan átvállalja az elsősorban a szuperexpresszek (TGV) fejlesztéséből származó terhet.

A kormány eredetileg a munkajogi reformhoz hasonlóan rendeletekben kívánta kihirdetni a reformot, amely a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán végül a parlamenti utat választotta. A piac fokozatos megnyitása értelmében az SNCF mellett jövőben külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A tervezet a szakszervezetekkel jelenleg folyó tárgyalásoknak megfelelően kimondja, hogy az új nagyvállalathoz átkerülő vasúti dolgozók megőrizhetik jelenlegi fizetésüket, nyugdíjrendszerüket és egyéb előnyeiket. A garanciákat a törvénytervezet május 29-én kezdődő szenátusi vitájában írják bele a törvényalkotók a törvény szövegébe a szakszervezetekkel folyamatos egyeztetéseknek megfelelően – jelezte Elisabeth Born közlekedési miniszter. Az egyelőre azonban nem világos, hogy az új nagyvállalatba átlépni nem kívánó vasutasoknak mi lesz a sorsa. A miniszter azt reméli, hogy a reformot július elejére fogadhatja el véglegesen a parlament.

A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ezt a változást fokozatosan terjeszti ki a törvénytervezet a vasúthoz a törvénytervezet elfogadása után belépő dolgozókra.

A legradikálisabb szakszervezet, a CGT szerint „a kormány a parlamenti folyamat első szakaszát erővel lépte át”, s a folyamat megállítása érdekében további sztrájkra szólította fel a vasutasokat.

A négy legnagyobb vasutas szakszervezet április eleje óta – a következő három hónapban minden öt napból két napon át – tervez munkabeszüntetéseket, hogy így tiltakozzanak a kormányzat reformterve ellen.

A sztrájk negyedik szakaszának első napján szerdán a TGV-k harmada, a gyorsvonatoknak pedig 20 százaléka fog közlekedni a SNCF vezetőségének tájékoztatása szerint. A London felé közlekedő Eurostar-vonatok háromnegyede indul el, Belgium felé a Thalys járatai menetrend szerint indulnak.

A szerdai és csütörtöki munkabeszüntetés után jövő hétfőn és kedden várható újabb sztrájknap.

(MTI)

---