Ha a munkavállaló nyugdíjba vonul

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A legtöbb munkavállaló számára a munkaviszony végét jelenti, ha nyugdíjba mehet. Jogi szempontból azonban ez nem automatikus, a nyugdíjazás érdekében a feleknek külön intézkedniük kell a munkaviszony megszüntetése végett.

Abból kell kiindulni, hogy a munkaviszony nem szűnik meg önmagában azért, mert a munkavállaló betölti a nyugdíjkorhatárt, vagy általában valamilyen nyugellátásra válik jogosulttá. Ezért ha a nyugdíjjogosultságára tekintettel a munkavállaló nem kíván tovább dolgozni, akkor minden esetben külön nyilatkozat szükséges a munkaviszony megszüntetéséhez.

Ennek első és legkézenfekvőbb módja, ha a munkavállaló maga mondja fel a munkaviszonyt. Határozatlan időre létesített munkaviszonyban a munkavállalónak nem kell indokolnia felmondását, ezért csak annyi teendője van, hogy a felmondást írásba foglalva közli a munkáltatóval, és a felmondási időt még munkaviszonyban tölti. Ez utóbbi a törvény szerint 30 napot jelent, de a munkaszerződés (kollektív szerződés) ennél hosszabb felmondási időt is előírhat. A felmondás közlését célszerű úgy időzíteni, hogy a munkavállaló a felmondási idő lejártát követő napon már igénybe tudja fenni a nyugellátást. Nincs akadálya, hogy maga a felmondó nyilatkozat határozza meg, hogy mely naptól kezdődik a felmondási idő. Ez tehát lehet a felmondás közlését követő napnál későbbi időpont is. Például, ha a nyugdíjjogosultság december 1-jén nyílik meg, a felmondási idő pedig 30 nap, a munkavállaló közölheti a felmondást már szeptemberben is, azzal, hogy a felmondási idő kezdeteként november 1-jét jelöli meg.

A határozott idejű munkaviszony felmondását a munkavállalónak indokolnia kell. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Megítélésem szerint a nyugdíjazás lehetősége önmagában nem ilyen, különösen nem akkor, ha a határozott idejű munkaszerződést a munkavállaló annak tudatában írja alá, hogy annak tartalma alatt fog jogosulttá válni a nyugdíjra.

[htmlbox HR_Jogtár]

 

Elvileg lehetséges, hogy a munkáltató éljen felmondással, és így érjen véget a nyugdíjazás előtt a munkaviszony. Ez azonban valószínűtlen, mivel a nyugdíjkorhatára betöltése előtt legfeljebb öt évvel álló munkavállalót felmondási korlátozás védi. Eszerint felmondásra a munkavállaló képességeire, vagy a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozással csak akkor kerülhet sor, ha a munkahelyen a munkavállalónak felajánlható üres munkakör nincs. Ha a felmondás indoka a munkavállaló magatartása, akkor pedig csak a rendkívüli felmondást is megalapozó ok fogadható el. Ráadásul, ebben a védett időszakban a munkavállalót magasabb összegű végkielégítés illeti meg. Ugyanakkor, ha a munkavállaló már nyugdíjasnak minősül, akkor viszont egyáltalán nem jár végkielégítés, a munkáltató pedig nem köteles megindokolni a felmondását. Ezért, ha a munkáltató részéről merül fel az igény a jogviszony megszüntetésére, érdemes kivárni, hogy a munkavállaló nyugellátásban részesüljön, illetve az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit teljesítse.

Jóval gyakoribb, hogy a felek a nyugdíjba vonulás előtt közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt. Ennek előnye, hogy ilyenkor a megszüntetés körülményeit a felek szabadon állapíthatják meg. Így a még letöltendő idő hossza, vagy a munkavállalót megillető járandóságok (végkielégítés, felmentési időre eső díjazás) is közös megegyezéssel határozhatóak meg, a törvényben a (munkáltatói) felmondás esetére előírtakhoz képest akár magasabb, akár alacsonyabb összegben. A hosszabb ideig a munkáltatónál dolgozó, nyugdíjba vonuló munkavállaló érdemei elismeréseként gyakori, hogy a munkáltatók biztosítanak egy bizonyos „búcsúpénzt” a közös megegyezésben. Jóllehet, ha a munkavállaló a saját felmondásával távozna, akkor ilyenre sem végkielégítés, sem felmentési időre járó távolléti díj jogcímén nem lenne jogosult.

Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez

Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól.

Megrendelés >>

 

Összességében tehát, ha a munkavállaló a nyugdíjazás lehetőségére tekintettel nem kíván tovább dolgozni, akkor neki kell felmondania a munkaviszonyát, vagy a megszüntetésről közös megegyezést kötni a munkáltatóval. Ha a munkavállaló a korhatár betöltése, illetve a nyugdíj igénybevétele mellett is tovább dolgozna, akkor is köteles bejelenteni a munkáltatónak, hogy immár nyugdíjasnak minősül. A törvény szerint ugyanis a felek kötelesek egymást minden olyan körülményről tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Mivel a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére jóval rugalmasabb szabályok vonatkoznak, a nyugdíjasnak minősülés mindenképpen olyan lényeges körülmény, amelyről a munkáltatót tájékoztatni kell.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • nyugdíjas

    A társadalombiztosítás minden területén, akár az egészségbiztosítási ellátásokat nézzük, akár a nyugellátásokat, minden év végén, év elején felmerülő kérdés, hogy a jogszabályok változnak-e, ha igen hogyan, illetve az egyes ellátásokra ki szerezhet jogosultságot. Ebben a cikkben a nyugellátások területén kerestük a választ a fenti kérdésre.

  • munkaviszony megszüntetés

    Sokan készülnek munkaviszonyuk megszüntetésére annak érdekében, hogy legkésőbb 2015. december 31-i folyósítási kezdettel öregségi nyugdíjuk megállapításra kerülhessen, és így részesülhessenek a 2016. évi nyugdíjemelésben.
     

  • iratok dobál

    Nem ritka, hogy a munkavállaló és a munkáltató is legszívesebben szabadulna egymástól. Noha mindkét fél felismert érdeke a munkaviszony megszüntetése, nem mindegy, hogy ki teszi meg a döntő lépést. A munkaviszony megszüntetéséhez kötődő jogkövetkezmények, különösen a juttatások ugyanis jelentősen eltérőek, attól függően, ki mond fel. Ez pedig gyakran vezet egy türelemjátékhoz, amelyben az nyer, aki eléri, hogy a másik fél közöljön előbb felmondást.

  • Pethő Róbert

    A munkaviszony közös megegyezéses megszüntetése általában a munkáltató felmondáspótló eszköze – hangzott el a Wolters Kluwer által szervezett XIII. Magyar Munkajogi Konferencián. Mi várható el a munkáltatótól a közös megegyezésről szóló tárgyaláson? Mennyi időt kell hagyni mérlegelésre, konzultációra? A válaszok nem egyszerűek, de az ítélkezési gyakorlatból és jogelvekből levezethetők.

  • munkaviszony megszüntetés

    A munkaviszony egyoldalú jognyilatkozat útján felmondással és azonnali hatályú felmondással szüntethető meg. Mindkét jogcímnek vannak indokoláshoz kötött és nem kötött tényállásai.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • benzin

    A csökkentéssel a benzin átlagára 351 forintra mérséklődött, a gázolajé 353 forint maradt.

  • cafeteria

    Az idén új elemmel, a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült az adómentesen nyújtható cafeteria-elemek köre, de a túl szigorú feltételek miatt csupán alig néhány esetben vették azt igénybe. Jövőre várhatóan jelentősen kedvezőbbé válnak a támogatási feltételek. A BDO Magyarország Adó Online-hoz eljuttatott elemzése bemutatja, hogy a tervezett változások hogyan bővíthetik az igénybe vevők körét.

  • utazás, kiküldetés

    Szeptember 30-ig igényelhető vissza a másik EU-országban történt tartózkodással kapcsolatos számlák áfája, amit a magyar adóhatósághoz elektronikusan benyújtott kérelem segítségével, díjmentesen meg lehet tenni - hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Varga Mihály

    A kormány várhatóan kezdeményezi a munkáltatói járulékok további fél százalékpontos csökkentését jövő januártól; ezzel 2018-ban 2,5 százalékponttal lesznek alacsonyabbak a vállalkozásokat érintő közterhek - jelentette be Varga Mihály csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Versenyképességi Tanács őszi első tanácskozása után, sajtótájékoztatón.

  • Kúria_bíróság2

    A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja nemrég tette közzé a vezető tisztségviselők felelősségének megállapításának bírósági gyakorlatával kapcsolatos összefoglaló véleményét. A joggyakorlat-elemző csoport meghatározta a joggyakorlatban bizonytalan fogalmakat és a Cstv. négy különböző időállapota alapján készített iránymutatást a jogalkalmazók részére. A Kúria megállapításait alábbi cikkünkben részletesen ismertetjük.