Ha a munkavállaló nyugdíjba vonul


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legtöbb munkavállaló számára a munkaviszony végét jelenti, ha nyugdíjba mehet. Jogi szempontból azonban ez nem automatikus, a nyugdíjazás érdekében a feleknek külön intézkedniük kell a munkaviszony megszüntetése végett.


Abból kell kiindulni, hogy a munkaviszony nem szűnik meg önmagában azért, mert a munkavállaló betölti a nyugdíjkorhatárt, vagy általában valamilyen nyugellátásra válik jogosulttá. Ezért ha a nyugdíjjogosultságára tekintettel a munkavállaló nem kíván tovább dolgozni, akkor minden esetben külön nyilatkozat szükséges a munkaviszony megszüntetéséhez.

Ennek első és legkézenfekvőbb módja, ha a munkavállaló maga mondja fel a munkaviszonyt. Határozatlan időre létesített munkaviszonyban a munkavállalónak nem kell indokolnia felmondását, ezért csak annyi teendője van, hogy a felmondást írásba foglalva közli a munkáltatóval, és a felmondási időt még munkaviszonyban tölti. Ez utóbbi a törvény szerint 30 napot jelent, de a munkaszerződés (kollektív szerződés) ennél hosszabb felmondási időt is előírhat. A felmondás közlését célszerű úgy időzíteni, hogy a munkavállaló a felmondási idő lejártát követő napon már igénybe tudja fenni a nyugellátást. Nincs akadálya, hogy maga a felmondó nyilatkozat határozza meg, hogy mely naptól kezdődik a felmondási idő. Ez tehát lehet a felmondás közlését követő napnál későbbi időpont is. Például, ha a nyugdíjjogosultság december 1-jén nyílik meg, a felmondási idő pedig 30 nap, a munkavállaló közölheti a felmondást már szeptemberben is, azzal, hogy a felmondási idő kezdeteként november 1-jét jelöli meg.

A határozott idejű munkaviszony felmondását a munkavállalónak indokolnia kell. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Megítélésem szerint a nyugdíjazás lehetősége önmagában nem ilyen, különösen nem akkor, ha a határozott idejű munkaszerződést a munkavállaló annak tudatában írja alá, hogy annak tartalma alatt fog jogosulttá válni a nyugdíjra.

 

Elvileg lehetséges, hogy a munkáltató éljen felmondással, és így érjen véget a nyugdíjazás előtt a munkaviszony. Ez azonban valószínűtlen, mivel a nyugdíjkorhatára betöltése előtt legfeljebb öt évvel álló munkavállalót felmondási korlátozás védi. Eszerint felmondásra a munkavállaló képességeire, vagy a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozással csak akkor kerülhet sor, ha a munkahelyen a munkavállalónak felajánlható üres munkakör nincs. Ha a felmondás indoka a munkavállaló magatartása, akkor pedig csak a rendkívüli felmondást is megalapozó ok fogadható el. Ráadásul, ebben a védett időszakban a munkavállalót magasabb összegű végkielégítés illeti meg. Ugyanakkor, ha a munkavállaló már nyugdíjasnak minősül, akkor viszont egyáltalán nem jár végkielégítés, a munkáltató pedig nem köteles megindokolni a felmondását. Ezért, ha a munkáltató részéről merül fel az igény a jogviszony megszüntetésére, érdemes kivárni, hogy a munkavállaló nyugellátásban részesüljön, illetve az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit teljesítse.

Jóval gyakoribb, hogy a felek a nyugdíjba vonulás előtt közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt. Ennek előnye, hogy ilyenkor a megszüntetés körülményeit a felek szabadon állapíthatják meg. Így a még letöltendő idő hossza, vagy a munkavállalót megillető járandóságok (végkielégítés, felmentési időre eső díjazás) is közös megegyezéssel határozhatóak meg, a törvényben a (munkáltatói) felmondás esetére előírtakhoz képest akár magasabb, akár alacsonyabb összegben. A hosszabb ideig a munkáltatónál dolgozó, nyugdíjba vonuló munkavállaló érdemei elismeréseként gyakori, hogy a munkáltatók biztosítanak egy bizonyos „búcsúpénzt” a közös megegyezésben. Jóllehet, ha a munkavállaló a saját felmondásával távozna, akkor ilyenre sem végkielégítés, sem felmentési időre járó távolléti díj jogcímén nem lenne jogosult.

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

Összességében tehát, ha a munkavállaló a nyugdíjazás lehetőségére tekintettel nem kíván tovább dolgozni, akkor neki kell felmondania a munkaviszonyát, vagy a megszüntetésről közös megegyezést kötni a munkáltatóval. Ha a munkavállaló a korhatár betöltése, illetve a nyugdíj igénybevétele mellett is tovább dolgozna, akkor is köteles bejelenteni a munkáltatónak, hogy immár nyugdíjasnak minősül. A törvény szerint ugyanis a felek kötelesek egymást minden olyan körülményről tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Mivel a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére jóval rugalmasabb szabályok vonatkoznak, a nyugdíjasnak minősülés mindenképpen olyan lényeges körülmény, amelyről a munkáltatót tájékoztatni kell.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Április 18-án rendezik meg a Logisztika Napját

A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 17.

Czomba Sándor: a vendégmunkások aránya alacsony

Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.