Ha a munkavállaló nyugdíjba vonul

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A legtöbb munkavállaló számára a munkaviszony végét jelenti, ha nyugdíjba mehet. Jogi szempontból azonban ez nem automatikus, a nyugdíjazás érdekében a feleknek külön intézkedniük kell a munkaviszony megszüntetése végett.

Abból kell kiindulni, hogy a munkaviszony nem szűnik meg önmagában azért, mert a munkavállaló betölti a nyugdíjkorhatárt, vagy általában valamilyen nyugellátásra válik jogosulttá. Ezért ha a nyugdíjjogosultságára tekintettel a munkavállaló nem kíván tovább dolgozni, akkor minden esetben külön nyilatkozat szükséges a munkaviszony megszüntetéséhez.

Ennek első és legkézenfekvőbb módja, ha a munkavállaló maga mondja fel a munkaviszonyt. Határozatlan időre létesített munkaviszonyban a munkavállalónak nem kell indokolnia felmondását, ezért csak annyi teendője van, hogy a felmondást írásba foglalva közli a munkáltatóval, és a felmondási időt még munkaviszonyban tölti. Ez utóbbi a törvény szerint 30 napot jelent, de a munkaszerződés (kollektív szerződés) ennél hosszabb felmondási időt is előírhat. A felmondás közlését célszerű úgy időzíteni, hogy a munkavállaló a felmondási idő lejártát követő napon már igénybe tudja fenni a nyugellátást. Nincs akadálya, hogy maga a felmondó nyilatkozat határozza meg, hogy mely naptól kezdődik a felmondási idő. Ez tehát lehet a felmondás közlését követő napnál későbbi időpont is. Például, ha a nyugdíjjogosultság december 1-jén nyílik meg, a felmondási idő pedig 30 nap, a munkavállaló közölheti a felmondást már szeptemberben is, azzal, hogy a felmondási idő kezdeteként november 1-jét jelöli meg.

A határozott idejű munkaviszony felmondását a munkavállalónak indokolnia kell. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Megítélésem szerint a nyugdíjazás lehetősége önmagában nem ilyen, különösen nem akkor, ha a határozott idejű munkaszerződést a munkavállaló annak tudatában írja alá, hogy annak tartalma alatt fog jogosulttá válni a nyugdíjra.

 

Elvileg lehetséges, hogy a munkáltató éljen felmondással, és így érjen véget a nyugdíjazás előtt a munkaviszony. Ez azonban valószínűtlen, mivel a nyugdíjkorhatára betöltése előtt legfeljebb öt évvel álló munkavállalót felmondási korlátozás védi. Eszerint felmondásra a munkavállaló képességeire, vagy a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozással csak akkor kerülhet sor, ha a munkahelyen a munkavállalónak felajánlható üres munkakör nincs. Ha a felmondás indoka a munkavállaló magatartása, akkor pedig csak a rendkívüli felmondást is megalapozó ok fogadható el. Ráadásul, ebben a védett időszakban a munkavállalót magasabb összegű végkielégítés illeti meg. Ugyanakkor, ha a munkavállaló már nyugdíjasnak minősül, akkor viszont egyáltalán nem jár végkielégítés, a munkáltató pedig nem köteles megindokolni a felmondását. Ezért, ha a munkáltató részéről merül fel az igény a jogviszony megszüntetésére, érdemes kivárni, hogy a munkavállaló nyugellátásban részesüljön, illetve az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit teljesítse.

Jóval gyakoribb, hogy a felek a nyugdíjba vonulás előtt közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt. Ennek előnye, hogy ilyenkor a megszüntetés körülményeit a felek szabadon állapíthatják meg. Így a még letöltendő idő hossza, vagy a munkavállalót megillető járandóságok (végkielégítés, felmentési időre eső díjazás) is közös megegyezéssel határozhatóak meg, a törvényben a (munkáltatói) felmondás esetére előírtakhoz képest akár magasabb, akár alacsonyabb összegben. A hosszabb ideig a munkáltatónál dolgozó, nyugdíjba vonuló munkavállaló érdemei elismeréseként gyakori, hogy a munkáltatók biztosítanak egy bizonyos „búcsúpénzt” a közös megegyezésben. Jóllehet, ha a munkavállaló a saját felmondásával távozna, akkor ilyenre sem végkielégítés, sem felmentési időre járó távolléti díj jogcímén nem lenne jogosult.

Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez

Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól.

Megrendelés >>

 

Összességében tehát, ha a munkavállaló a nyugdíjazás lehetőségére tekintettel nem kíván tovább dolgozni, akkor neki kell felmondania a munkaviszonyát, vagy a megszüntetésről közös megegyezést kötni a munkáltatóval. Ha a munkavállaló a korhatár betöltése, illetve a nyugdíj igénybevétele mellett is tovább dolgozna, akkor is köteles bejelenteni a munkáltatónak, hogy immár nyugdíjasnak minősül. A törvény szerint ugyanis a felek kötelesek egymást minden olyan körülményről tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Mivel a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére jóval rugalmasabb szabályok vonatkoznak, a nyugdíjasnak minősülés mindenképpen olyan lényeges körülmény, amelyről a munkáltatót tájékoztatni kell.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • nyugdíjas

    A társadalombiztosítás minden területén, akár az egészségbiztosítási ellátásokat nézzük, akár a nyugellátásokat, minden év végén, év elején felmerülő kérdés, hogy a jogszabályok változnak-e, ha igen hogyan, illetve az egyes ellátásokra ki szerezhet jogosultságot. Ebben a cikkben a nyugellátások területén kerestük a választ a fenti kérdésre.

  • munkaviszony megszüntetés

    Sokan készülnek munkaviszonyuk megszüntetésére annak érdekében, hogy legkésőbb 2015. december 31-i folyósítási kezdettel öregségi nyugdíjuk megállapításra kerülhessen, és így részesülhessenek a 2016. évi nyugdíjemelésben.
     

  • iratok dobál

    Nem ritka, hogy a munkavállaló és a munkáltató is legszívesebben szabadulna egymástól. Noha mindkét fél felismert érdeke a munkaviszony megszüntetése, nem mindegy, hogy ki teszi meg a döntő lépést. A munkaviszony megszüntetéséhez kötődő jogkövetkezmények, különösen a juttatások ugyanis jelentősen eltérőek, attól függően, ki mond fel. Ez pedig gyakran vezet egy türelemjátékhoz, amelyben az nyer, aki eléri, hogy a másik fél közöljön előbb felmondást.

  • Pethő Róbert

    A munkaviszony közös megegyezéses megszüntetése általában a munkáltató felmondáspótló eszköze – hangzott el a Wolters Kluwer által szervezett XIII. Magyar Munkajogi Konferencián. Mi várható el a munkáltatótól a közös megegyezésről szóló tárgyaláson? Mennyi időt kell hagyni mérlegelésre, konzultációra? A válaszok nem egyszerűek, de az ítélkezési gyakorlatból és jogelvekből levezethetők.

  • munkaviszony megszüntetés

    A munkaviszony egyoldalú jognyilatkozat útján felmondással és azonnali hatályú felmondással szüntethető meg. Mindkét jogcímnek vannak indokoláshoz kötött és nem kötött tényállásai.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • jog

    Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség. A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak.  Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.

  • benzin

    Csökkenti bruttó 8 forinttal a benzin, és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol  - értesült piaci forrásokból az MTI. 

  • adatvédelem

    Fél év múlva itt az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR, amelynek célja, hogy az egyes tagállamokban egységesítse az adatvédelmi előírásokat. Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy nagyobb betekintést biztosít a magánembereknek abba, hogy megfelelően bánnak-e az adataikkal, így például, hogy milyen jogalapon tárolja és használja fel egy vállalkozás azokat. A cégeknek ezzel párhuzamosan fel kell készülniük mind az elektronikusan tárolt, mind pedig a papíralapú adatok átlátható kezelésére, megfelelő tárolására és igazolniuk kell, hogy ezek birtoklására, kezeléséremegfelelő jogalapon kerül sor. Ha pedig ez már nem áll fenn, például mert a tárolásra már nincs szükség, akkorgondoskodniuk kell a szakszerű megsemmisítésükről.„Aki tegnap nem kezdte el a felkészülést, kezdje el ma!” – hangzott el jótanácsként egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

  • startup

    A startup vállakozások beruházói, az úgynevezett angyalbefektetők számára a december 9-én hatályba lépő kormányrendelet teremti meg az adóalap-kedvezmény igénylésének keretfeltételeit - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

  • Fotó: shutterstock

    A tavalyi és a hamarosan végződő 2017-es üzleti évet érintően is nyilatkozni kell a CbC (Country-by-Country) jelentésben érintett hazai vállalkozásoknak december 31-ig, ha el akarják kerülni az adóhatóság által kiróható súlyos bírságot, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.