Ha a munkavállalót bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkaviszony jellegéből adódóan egy tartós jogviszonynak minősül, melynek szerves része a munkáltató és munkavállaló között fennálló bizalmi kapcsolat. Sajnos gyakran előfordul, hogy a felek egymásba vetett bizalma különböző okok folytán meginog, azonban ez nem minden esetben éri el azt a szintet, hogy megalapozza a munkaviszony megszüntetését. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor egyértelműen nem lehet eldönteni, hogy a felmondás joga jogszerűen gyakorolható-e. Ilyen például, amikor a munkáltató arról értesül, hogy munkavállalóját bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják.

A megszüntetés- bármelyik fél részéről történjen- az egyik legkardinálisabb terület a munkajogban, arra való tekintettel, hogy ebből származik a legtöbb jogvita, különös tekintettel a munkáltatói felmondásra, melyhez a törvény és a kialakult joggyakorlat is szigorú indokolási kötelezettséget köt.  Mivel a munka törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) kiemelt figyelmet fordít a munkáltatói felmondás indoklására, ezért gyakran felmerülő kérdés, hogy ha a munkavállaló magatartásával van gond, azt miként lehet jogszerű felmondási okként megjelölni.

Az Mt. alapján a munkáltató felmondását köteles megindokolni, mely a munkavállalónak a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A jogviszony azonnali hatállyal is megszüntethető, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, mely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ez utóbbi eset bírhat relevanciával akkor, ha a munkáltató arról értesül, hogy a munkavállaló bűncselekményt követett el. Ilyenkor a munkaadó munkavállalóba vetett bizalma alappal rendülhet meg, ráadásul egy hátrányos ítélet folytán akár évekig is távol maradhat a munkavállaló.

Nem egyértelmű a helyzet megítélése akkor, amikor pusztán a gyanú felmerüléséről és a büntetőeljárás megindításáról szerez tudomást a munkaadó. A bírósági gyakorlat már régóta követi azt az elvet, mely szerint bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja szigorúan körülhatárolt feltételek fennállása esetén megalapozhatja a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetését. Ebből eredően, mindig az adott eset alapos áttekintése után dönthető el, hogy a szóban forgó bűncselekmény elkövetésének gyanúja milyen hatással van a munkavállaló megítélésére. E körben jelentőséggel bír, hogy a munkavállaló milyen munkakört tölt be, valamint hogy a felmerülő bűncselekmény összefüggésben áll-e a munkaviszonyával, az abból fakadó feladatokkal. Egy megtörtént esetnél a munkavállalóval (raktáros) szemben a munkaviszonyával összefüggésben elkövetett, a bizalom megingatására alkalmas súlyos bűncselekmény (lopás) miatt merült fel alapos gyanú, mely tényállást a munkáltató rövid időn belül nem tisztázhatta, ezért rendkívüli felmondással élt (mely jelenleg az azonnali hatályú felmondásnak feleltethető meg). A bíróság álláspontja szerint a felmondás a munkavállaló bizalmi pozíciójára, valamint a munkáltató jogos gazdasági érdekeire tekintettel jogszerű volt. Egy másik jogesetnél szintén bizalmi munkakörben foglalkoztatták a munkavállalót, és a munkáltató a rendőrségtől kapott letartóztatásról szóló értesítést, melyre tekintettel megszüntette a jogviszonyt. A bíróság ebben az esetben is akképp döntött, hogy a körülményekre tekintettel a bizalomvesztés megalapozott, így a rendkívüli (azonnali hatályú) felmondás jogszerű volt. 

 

Fontos körülmény, hogy amennyiben a bűncselekmény elkövetésének még csak a gyanúja merült fel, és ez olyan mértékű bizalomvesztést idéz elő a munkáltatóban, melyre tekintettel nem várható el a munkavállaló további foglalkoztatása, akkor az azonnali hatályú felmondás indokaként a bizalomvesztést és nem a bűncselekmény elkövetését érdemes megjelölni.

A bűncselekmény elkövetésének gyanúja egyebekben nemcsak a munkáltatói bizalomra van hatással, hanem a munkavállaló munkaviszonyból eredő alapvető kötelezettségeire is, ugyanis amennyiben pl. előzetes letartóztatásba kerül a munkavállaló, nem tud megjelenni munkahelyén munkavégzés céljából. Erre vonatkozóan a bírósági esetjogban találhatunk olyan példát, amikor a bíróság elismerte az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét, különösen abban az esetben, amikor szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel. Ilyenkor a bíróság érvelése szerint a munkavállaló szándékosan idézi elő azt a helyzetet, melynek következtében nem tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. 

A törvényi szabályozás az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló objektív határidőt bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséhez köti. Ennek értelmében a büntethetőség elévülési idején belül kell figyelembe a 15 napos szubjektív határidőt, amelyet a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől kell számítani.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.