Ha nincs osztalék, munkabér sem jár

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az új Ptk. eddig kevesek által felfedezett új szabálya várhatóan nagy riadalmat fog okozni: ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem. Ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a tiltás különösen nagy gondot jelent majd olyan cégeknek, ahol ösztönzési céllal a munkavállalókat is bevonták a társaság tulajdonosi körébe.

A március 15-ig hatályos társasági törvény már korábban is tartalmazott hasonló szabályt. A régi előírás szerint, ha egy társaság nem fizethetett osztalékot tagjainak, úgy, bármely egyéb, polgári jogi jogcímen a tagoknak kifizetett összeg visszakövetelhető volt, ha a tag rosszhiszemű volt.

A szabályozás világos céllal született: a tag ne kerülhesse meg az osztalékfizetési korlátokat azáltal, hogy a társaság vagyonát nem osztalékként, hanem például megbízási díjként vagy egyéb kifizetésként veszi ki.

A március 15-én hatályba lépett Ptk. ezt a korlátozást lényegesen megszigorította. Az új szabályok szerint, ha a társaság osztalékfizetésre nem jogosult, úgy a tagjainak semmilyen egyéb jogviszonyra tekintettel nem teljesíthet kifizetést – függetlenül attól, hogy a tag jóhiszemű volt-e vagy sem.

Az új szabály a polgári jog keretein kívüli kifizetéseket is tiltja: így a törvény betűje szerint a cég munkaviszonyból származó kifizetéseket sem teljesíthet.

Fürdővízzel együtt a gyereket is?

A jogalkotó vélhetően nem számolt azzal, hogy a szabály szigorításának milyen, nem várt következményei lesznek -– véli Bejó Ágnes a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Hozzáteszi: a mai üzleti világban gyakori motivációs eszköz, hogy tulajdonosok a társaság dolgozóinak – akár minimális mértékben is – társasági részesedést vagy arra beváltható opciót nyújtanak.

Bár e dolgozók ténylegesen nem vesznek részt a társaság társasági jogi irányításában, esetleg osztalékban sem részesülnek, mégis érdekeltté válnak abban, hogy hosszú távon a társaság vagyonát gyarapítsák.

Ha egy ilyen cég nem fizethet osztalékot, úgy az új Ptk. alapján a tulajdonosi körbe bevont dolgozóinak munkaviszonyuk alapján sem teljesíthet kifizetést – függetlenül attól, hogy a dolgozóknak az egyébként munkaszerződésük alapján teljesen jogszerű igényük van a munkabérre. Így például, ha veszteséges a cég, akkor a főkönyvelő, aki ösztönzési célból esetleg 0,1 százalékos üzletrészt kapott a társaság tulajdonából, nem lesz jogosult a hónap végén munkabérfizetésre – hiába tett eleget munkaviszonyból származó valamennyi kötelezettségének.

Lehetne érvelni esetleg azzal, hogy munkajogi alapelvek, illetve a Munka Törvénykönyve munkabér védelmére vonatkozó rendelkezései felülírják a Polgári Törvénykönyv korlátozását – egy ilyen érvelésnek azonban nincs meg a tételes jogi alapja – mondja Bejó Ágnes.  „Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely a munkajogi kötelezettségek teljesítését egyértelműen a Polgári Törvénykönyv tiltó rendelkezése elé helyezné.”

Nincs feltétlenül nehéz helyzetben a cég, ha nem tud osztalékot fizetni
Ha egy társaság nem tud osztalékot fizetni, az nem feltétlenül jelenti, hogy a társaság nehéz pénzügyi helyzetben van. Sok esetben osztalékfizetésre csak azért nem kerülhet sor, mert a társaság szabad eredménytartaléka terhére valamilyen lekötött tartalékot képzett. Szintén nem lesz osztalékfizetésre fordítható eredménytartaléka olyan társaságoknak, amelyek üzleti tevékenységük felfutásának szakaszában járnak. Ilyen esetekben kifejezetten megkérdőjelezhető, hogy jogpolitikailag indokolt-e tiltani minden, a tagok felé teljesített kifizetést, különösen a jóhiszemű és valós munkaszerződéseken alapuló, munkabérjellegű kifizetéseket.

Merre tovább?

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint nyilvánvaló jogalkotói hibáról van szó: az új Polgári törvénykönyv és a Munka Törvénykönyve ellentmond egymásnak. A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállalót bér illetné meg, azonban a Ptk. alapján ezen bér kifizetésére mégsem kerülhet sor. Ez egy patthelyzet, amelyet a jogalkotónak kellene feloldania.

2014. május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szakmai Konferenciája

Érdekli, mit jelenthet cége számára a halasztott áfa július 1-jei kivezetése? Van megoldás az ebből következő likviditási kérdések megoldására? Regionális terjeszkedés, mint az iparág jövője? Ha igen, hogyan finanszírozza az export orientált növekedési stratégiát?

A válaszokat és az együttgondolkodás lehetősét kínáljuk,  jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra!

Ízelítő a programból:

2014. május 14.
  • 10:10-12:15 Likviditás - Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására?
  • 13:30-15:15 Valahol Európában - Munkaerő-kölcsönzés külföldre
2014. május 15.
  • 10:00-10:40 Munkajogi kérdések speciálisan kölcsönbevevőknek
  • 11:00-12:30 Az iparág  jövője: regionális fúzió

Helyszín: Balatonkenese, Hotel Marina Port****, 8174 Balatonkenese Kikötő Utca 2-4.

Bővebb információk és jelentkezés itt >>>

Várhatóan, addig is az üzleti szféra előáll majd pótmegoldásokkal, ilyen lehet:

  • a munkavállalók más cégbe való kiszervezése és kikölcsönzése az osztalékfizetésre nem jogosult társaság részére.
  • ha a munkavállalók az őket foglalkoztató társaságban nem közvetlen, hanem csak közvetett részesedést szereznek: a törvény ugyanis csak közvetlen tulajdonosi viszony esetén tiltja a tagi kifizetéseket.

Nem hisszük azonban, hogy a jogalkotó célja az lett volna, hogy a feleket ilyen kerülőutakra kényszerítse – tette hozzá Bejó Ágnes.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • reklámadó

    A május 31-ig határidős, 2016-os évre vonatkozó reklámadó bevallásokat minden érintett cégnek el kell készíteni.

  • gyár, munkás, nő

    A február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 378 ezer volt, 84 ezerrel, 2,0 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal, 67,3 százalékra emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • teherfuvarozás

    A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) tiltakozik a Németországban hatályba lépett intézkedés ellen, amely szerint május 25-től bírsággal sújtják a gépjárművezetőt és az őt alkalmazó céget, ha a heti 45 órás pihenőidőt nem kereskedelmi szálláshelyen tölti - közölte az MKFE. 

  • Fotó: shutterstock

    Egyes londoni elemzők igyekeznek olyan magyar jellegzességeket is figyelembe venni,  mint hogy szerintük Magyarországon "politikai fontossággal" bír az alacsony alapkamat fenntartása, vagy a "pro-ciklikus az alapállás", így aligha meglepő, hogy sokan sokfélére jutnak.

  • AFA-kalauz5_borito

    A kedvezményes éttermi áfakulcs sokakat érintő jogalkalmazási kérdéseit tisztázza legfrissebb számában az Áfa-kalauz. A szaklap 2017/5-ös számát itt rendelheti meg.