Orbán Viktor miniszterelnök személyesen dönt majd a Lázár János bürokráciacsökkentési listáján szereplő 73 intézmény sorsáról. A lap információi szerint a listára kerülő háttérintézmények száma azért ilyen nagy, hogy a későbbi egyeztetések és lobbitevékenység után lehessen szűkíteni az érintettek körét. 

A döntésre kevés az idő, az Index úgy tudja, hogy február 10-én lesz az a következő kormányzati megbeszélés, ahol eldőlhet, mely intézmények esnek bele a leépítésekbe. Ha a döntés elsőre nem sikerül, akkor még egy fordulót tartanak, de február végéig mindenképpen határozat születik az érintettek köréről. 

Megszüntetés, vagy beolvasztás 

A tervezet szerint nem csak az jött szóba, hogy ezeket a héttérintézményeket megszüntetik, az is elképzelhető, hogy egy részüket beolvasztják a minisztériumokba. Ezzel csökkenhetne a vezetői létszám és a dolgozók is kevesebb pénzt kapnának, a legfőbb cél ugyanis épp a bérkiadások csökkentése. 

A tervezet szerint a kormány célja az átszervezéssel a hatósági ügyek gyorsabb intézése és az átláthatatlan és pazarló működés megszüntetése, de az Index szerint az anyagból nem derül ki, hogy a tervezett lépések miért és hogyan vinnének közelebb az átláthatóbb és gyorsabb működéshez. 

20 + 10 százalék

Külön érdekesség, hogy a szöveg szerint a megszüntetés után kell megvizsgálni, hogy az adott intézmény feldataira egyáltalán szükség van-e és e vizsgálatok eredményét is előre rögzíti a tervezet: az új feladatgazdáknak az eredeti létszám 20 százalékát el kell küldeniük.  Ezen felül az átalakításban most nem érintett intézményeknél 2017-ben 10 százalékos leépítést kell végrehajtani a tervezet szerint. 

Az Index szerint az anyagban nincs szó olyan háttértanulmányről, amely az állami feladatkörök pontos meghatározásával és az érintett intézmények ehhez való viszonyával foglalkozna. A lap információi szerint a végleges érveket most gyűjtik össze, hogy végül mindet Orbán Viktor elé terjesszék. 

Idén 6 ezer ember

Az Index számításai szerint a minisztériumok alatt működő központi hivatalokban és költségvetési szerveknél összesen 250 248 ember dolgozott év elején. Mivel azonban a tervezet érintetlenül hagyja a KLIK-et, a rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozókat, az Államkincstárat, a Földlapkezelőt, a Mentőszolgálatot, a KEHI-t és a Veritas Történetkutatót, a leépítések valamivel több, mint 30 ezer embert érintenek, így az idei leépítési hullámmal 6 ezer dolgozót küldhetnek el. 

Az önként távozókat a végkielégítés összegének 3-4 szeresével díjaznák, de csak akkor, ha a közszolgák vállalják, hogy 6 évig nem nem dolgoznak az állami- és közszférában. Az elbocsátottak ehelyett a versenyszférában helyezkedhetnének el, amit adó- és járulékkedvezményekkel, átképzési programokkal és vállalkozói hitelekkel támogatná a Miniszterelnökség - írja az Index.