Hogy minősítsük a munkavállalót?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A minősítés, azaz a munkavállaló munkavégzés során nyújtott teljesítménye vizsgálatának eredménye, és az erre épülő értékelés kiemelkedő jelentőséggel bír mind a munkáltatói szervezet, mind az egyén szempontjából. Ennek során ugyanis egyrészt feltárhatók a munkavégzés során elkövetett hibák mögött megbújó okok, esetleges rossz munkavégzési módszerek. Másrészt a pozitív visszacsatolás a munkavállaló számára ösztönzést adhat a kiváló munkavégzés folytatására, és továbbfejlesztésére, továbbá karrierépítésének is alapja.


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a minősítés tárgykörében nem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket. A közszférában azonban a teljesítményértékelés és a minősítés jogszabályok által részleteiben is szabályozott folyamat.

A kifejezett szabályozás hiányában a munkaviszonyban is számos olyan helyzet fordul elő, amikor a munkavállaló munkavégzését értékelni kell, vagy célszerű ezt megtenni. Az értékelés egyik fő indítóoka lehet a munkavállaló juttatásban részesítése.  A teljesítménybérrel díjazott munkavállalók esetében erre szükségszerűen rendszeresen sor kerül, hiszen teljesítménybérüket az alapján kapják, hogy a munkáltató által objektív mérésen és számításon alapuló teljesítménykövetelményt milyen százalékban teljesítették.

Prémium elnyeréséhez a munkáltató prémiumfeladatokat tűzhet ki, amelyek teljesítésének értékelése alapján mérlegelési jogkörében dönthet a munkáltató a prémium kifizetéséről. Fontos hangsúlyozni, hogy a mérlegelési jogkörben hozott döntéssel szemben munkavállalói igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. Ebből tehát az is következik, hogy bármi legyen is a célja vagy indoka a munkavállaló minősítésének, a munkáltatónak meg kell határoznia azokat a szempontokat, amelyek alapján a munkavállaló teljesítményét értékeli. A munkáltató tehát önkényesen nem minősíthet.

A minősítés másik fő oka lehet, amikor a munkáltató a munkavállaló munkavégzésével nincs megelégedve, és a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos megalapozott munkáltatói döntés meghozatalához értékeli a munkavállaló teljesítményét, a munkavégzés során tanúsított magatartását. A próbaidő lejárta előtt erre tipikusan sor kerül.

Egy szakmailag jól felépített teljesítményértékeléshez a munkáltatónak az alábbi lépéseket mindenképpen célszerű betartani.

  • Célok megfogalmazása. A munkáltató szempontjából elsősorban a szervezeti célok a hangsúlyosak.
  • A teljesítményértékelés módszerének, a minősítő ismérveknek a meghatározása, amelyek megléte fontos a minősítés eredményeképp hozott munkáltatói döntés esetleges felülvizsgálata során.
  • A teljesítményszintek meghatározása: mi az a minimális követelményszint, amit a munkáltató elvár.
  • Az értékelési folyamat véglegesítése.
  • A teljesítményértékelés: az elért eredmények megállapítása, az eltérések elemzése, a szükséges intézkedések megfogalmazása.

Az értékelés lehet hierarchikus, amikor a munkavállalót a közvetlen felettese értékeli. De értékelhetnek a munkatársak, esetleg a munkáltató üzleti partnerei, továbbá önértékelésre is sor kerülhet. Vagy mindezek egyszerre is megvalósulhatnak az értékelés során.  

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Az értékelés tárgya kapcsán elsősorban az alábbi ismérvek kapnak jelentőséget: a munkakörhöz kapcsolódó tulajdonságok (pl. megbízhatóság, rugalmasság) a munkakörhöz kapcsolódó eredmények (pl. termelékenység, minőség), és a munkakörhöz kapcsolódó magatartások, tevékenységek (pl. munkamorál, határidők betartása).

A közszférában a teljesítményértékelésnek és az azon alapuló minősítésnek a jogszabályok által részleteiben is kidolgozott rendszere van. A közalkalmazott minősítésének céljaként a törvény kifejezetten rögzíti, hogy az a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélését, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelését, továbbá a szakmai fejlődés elősegítését szolgálja.

Az államigazgatási szervnek kötelessége a közszolgálati tisztviselőt minősíteni, amelynek eredményét legalább kettő teljesítményértékelés adja. A teljesítményértékelésnek és minősítésnek a közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyban is vannak kötelező esetei. A közalkalmazottat többek között minősíteni kell a vezetői kinevezést követő 2 év elteltével, címadományozást megelőzően, a gyakornoki idő lejárta előtti hónapban. A korábbi minősítéstől számított 1 éven belül azonban nem kerülhet sor újabb minősítésre. A közszolgálati tisztviselők értékelésére – értékelési szempontoktól függően – fél évente, évente kerül sor. Természetesen a munkáltató mindkét jogviszonyban mérlegelési jogkörében hozott döntése alapján is minősíthet.

A teljesítmény százalékos értékelése alapján adható teljesítményfokozatokat a jogszabályok határozzák meg (közalkalmazott esetén pl. kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, és alkalmatlan), valamint az ehhez fűződő jogkövetkezményeket is a jogszabályok rögzítik (pl. jogviszony megszüntetés, következő fizetési fokozathoz, besorolási fokozathoz előírt várakozási idő csökkenése, adományozott cím visszavonása). A jogszabályok a minősítés elleni jogorvoslat menetéről is részleteiben rendelkeznek.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. április 23.

Új szabályok a munkavédelmi oktatás területén: ezekre kell figyelnie a munkáltatóknak

Az idei év februárja jelentősnek mondható változást hozott magával a munkavédelmi oktatás terén. Bizonyos munkahelyeken ugyanis a munkavédelmi oktatás akár egy e-mail üzenetben elküldött írásbeli dokumentummal is teljesíthető. Mivel a módosítás sok munkavállalót és munkáltatót érint, jelen cikkben az ezzel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat szedjük össze.