Hogyan jelentsünk beteget?

Kártyás Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Egy „Ma depi vagyok.” sms a szomszéd irodában dolgozó barátnőnek még kevés lehet. A betegség miatti hiányzás bejelentésének három aranyszabálya: haladéktalanul, az arra jogosult személy felé, és a keresőképtelenség orvosi igazolásával tegyük meg.

A Munka Törvénykönyve nem ír elő külön bejelentési határidőt a keresőképtelenség miatti hiányzásra. Ezért azt az általános alapelvet kell alkalmazni, miszerint a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését. Ha a munkavállaló nem tud megjelenni a munkahelyén, akkor a munkáltatónak intézkednie kell a helyettesítéséről, a távollét okát rögzítenie kell a naprakészen vezetett munkaidő-nyilvántartásban, és eszerint kell majd a bért is elszámolnia. Ezért a betegség miatti hiányzás (illetve általában bármely távollét) bejelentését haladéktalanul meg kell tenni. Az már a betegség jellegétől függően változó lehet, hogy ez pontosan mit jelent. Elképzelhető, hogy a munkavállaló annyira rossz állapotban van, vagy olyan sürgősen van szüksége orvosi segítségre, hogy a munkáltató értesítésére a betegség észlelése után csak jóval később kerülhet sor. Ezekben a helyzetekben is abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló az első lehetséges alkalommal értesítse a munkáltatóját távolmaradása okáról. Megjegyzem, hogy a modern telekommunikációs eszközök mellett egyre ritkulnak azok a helyzetek, amikor hosszabb ideig, esetleg napokig ne lenne lehetőség jelezni a távollét okát.

 

A bejelentést a munkáltatói jogkör gyakorolója felé kell megtenni. Nem elegendő, ha a munkavállaló egy kollégájával „megüzeni”, hogy aznap nem megy dolgozni, vagy a távolmaradása miatt érdeklődő kollégáknak válaszol a közösségi oldalon, hogy bizony beteg lett. A munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató jogosult meghatározni. Így az is a munkáltató döntésére bízott kérdés, hogy ebben a kérdésben ki lesz a kompetens személy, ám a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Fontos, hogy a munkavállaló bejelentése egyértelmű legyen. Nem minősül világos tájékoztatásnak, ha a munkavállaló még az előző napi műszak végén jelzi a felettesének, hogy „bujkál benne valami”, és elképzelhető, hogy másnap nem tud dolgozni jönni. Hasonlóan nem fogadható el korrekt tájékoztatásként, hogy „láthatták, hogy nem szálltam fel a munkásbuszra”. Ennek ugyanis az egyszerű késéstől a más közlekedési eszköz választásáig igen sok oka lehet.

A munkavállaló keresőképtelen állapota nem a szubjektív közérzeten múlik, hanem orvosi szakkérdés. Ezért csak akkor jelent igazolt távollétet, ha a keresőképtelenséget az arra jogosult kezelőorvos igazolja. Magától értetődően a munkavállaló a betegség bejelentésekor általában még nincs az orvosi igazolás birtokában (pl. a nappali műszakba kell mennie, ám reggel rosszul érzi magát, viszont a háziorvos aznap csak este hattól rendel). Ilyenkor a távollét jogi megítélése még függőben van: amíg az orvos nem igazolja a keresőképtelenséget, addig a munkáltató nem köteles azt igazolt távollétnek elismerni. A munkavállaló – egyébként a társadalombiztosítási szabályokból is következő – kötelezettsége az, hogy mielőbb megjelenjen az orvos előtt. Természetesen előfordulhat, hogy a kezelőorvos nem állapítja meg a munkavállaló keresőképtelenségét (a vizsgálat napjára vonatkozóan sem). Ebben az esetben a munkáltató más jogcímen elfogadhatja a munkavállaló távollétét (pl. szabadság, vagy fizetés nélküli szabadság formájában), bár erre nem köteles.

Érdekesség, hogy az egészségbiztosítási törvény szerint a keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. Sőt, kivételesen indokolt esetben akár hat hónapra visszamenőleg is helye van az igazolásnak. Nem kizárt ezért, hogy a munkavállaló nem a bejelentés napján megy el az orvoshoz, hanem csak később, ám az állapota alapján megállapítható, hogy a megelőző napokban is fennállt már a keresőképtelensége. A keresőképtelenség fennállásának igazolása – elhúzódó betegség esetén – folyamatos kötelezettség, amelyről a munkavállalónak kell gondoskodnia (az orvos által legalább kéthetenként kiállított igazolással).

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • orvos

    Ha a keresőtevékenységet végző személy a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, az emiatt kieső jövedelem egy részét az alábbiakban ismertetett feltételek esetén pénzbeli ellátással, táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás. Táppénz annak a biztosítottnak jár, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, valamint keresőképtelenné válik, és ezt igazolja az orvos, derül ki az OEP tájékoztatásából.

  • Ha beteg lesz a munkavállaló

  • tenger

    Mi a jogi helyzet, ha a munkavállaló keresőképtelen betegen nyaral, vagy máshol dolgozik?

  • orvos

    Ebben a cikkben a munkavállaló betegsége miatti távolmaradásával kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük össze egyrészről a munkajogi, másrészről és társadalombiztosítási szabályok szempontjából.

  • orvos

    Habár a köznyelvben sokszor csak táppénzként emlegetik, valójában a munkavállaló betegsége miatti távolléte esetén először betegszabadságról beszélünk.

  • beteg_kórház

    A munkavállaló egészségi állapotával kapcsolatban két jogi fogalmat említhetünk, amelyek nem azonos jelentésűek. Lehetséges-e, hogy egy keresőképes munkavállaló alkalmatlan a munkakörére? És a fordítottja?

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • autó

    Sajnos a mindennapokban mind a munkavállalók, mind a munkáltatók esetében gyakran összefolynak a munkába járással, illetve a kiküldetéssel kapcsolatos  különböző fogalmak és az ezekkel összefüggésben kifizetendő juttatások. A helyzet azonban szerencsére korántsem olyan bonyolult, mint az első látásra tűnhet. 

  • jog

    Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség. A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak.  Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.

  • benzin

    Csökkenti bruttó 8 forinttal a benzin, és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol  - értesült piaci forrásokból az MTI. 

  • adatvédelem

    Fél év múlva itt az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR, amelynek célja, hogy az egyes tagállamokban egységesítse az adatvédelmi előírásokat. Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy nagyobb betekintést biztosít a magánembereknek abba, hogy megfelelően bánnak-e az adataikkal, így például, hogy milyen jogalapon tárolja és használja fel egy vállalkozás azokat. A cégeknek ezzel párhuzamosan fel kell készülniük mind az elektronikusan tárolt, mind pedig a papíralapú adatok átlátható kezelésére, megfelelő tárolására és igazolniuk kell, hogy ezek birtoklására, kezeléséremegfelelő jogalapon kerül sor. Ha pedig ez már nem áll fenn, például mert a tárolásra már nincs szükség, akkorgondoskodniuk kell a szakszerű megsemmisítésükről.„Aki tegnap nem kezdte el a felkészülést, kezdje el ma!” – hangzott el jótanácsként egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

  • startup

    A startup vállakozások beruházói, az úgynevezett angyalbefektetők számára a december 9-én hatályba lépő kormányrendelet teremti meg az adóalap-kedvezmény igénylésének keretfeltételeit - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda.