Hogyan mobilizálhatják a cégek a munkaerőt?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Diverz képet mutat ma a magyarországi vállalatok munkaerő mobilizálására vonatkozó stratégiája. A szükségesség nem kérdés, az egyenlőtlen eloszlás hosszú évek óta megoldatlan probléma. Mára a kormányzat is támogatást ad ahhoz, hogy minél gyorsabban és minél nagyobbat lépjenek e kérdésben előre a munkáltatók. Az alábbi cikk abban nyújt segítséget, hogy milyen igénybe vehető megoldási módok léteznek jelenleg.

A vállalkozások mindenek felett álló ösztönzője a profit. Ez gyakorlatilag a vállalkozás alfája és omegája, minden más ezután következik. A munkáltatók alapvetően kétféle módon növelhetik saját profitjukat: növelik árbevételüket vagy csökkentik a költségeiket. A mai gazdasági körülmények között inkább a költségcsökkentés irányába mutatnak az intézkedések. A költségtételek legnagyobb hányada pedig az élőmunka költsége. Tehát a vállalatnak célja, hogy az e területen a legoptimálisabb megoldást célozza. Ide beletartozik az is, hogy olcsóbb munkaerőt alkalmazzon.

Ezen a ponton pedig elérkezünk a mobilitáshoz, hiszen nem kell hosszas magyarázat ahhoz, hogy tudjuk, a tartósan munkanélküli területek munkavállalóit alacsonyabb bérszínvonalon lehet alkalmazni, mint a más területről érkezőket. A mobilitás támogatásának ez csak az egyik magyarázata. A másik mindenképpen az, hogy képzett munkaerőre nem mindig ott és akkorra mennyiségben van szükség, ahol az rendelkezésre áll.

A gyakorlatban a különböző szektorok képviselői arra törekszenek, hogy a vállalkozásuk telephelyének és közvetlen közelének vonzáskörzetében (max 30-50 km) találják meg a legalkalmasabb munkatársakat. Természetesen egyes speciális iparágak – mint pl. fémmegmunkálás, autógyártás – vagy kisebb településeken, nem „frekventált” helyen működő gazdasági társaságok, kénytelenek növelni ezt a keresési távolságot, annak érdekében, hogy a speciális szakemberek hiánya ne veszélyeztesse a cégük működését.

Ma a kormányzati támogatások köre elsősorban kedvezményes adózás formájában jelenik meg a munkaerő mobilitás támogatásának területén. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) ajánlásai szerint statisztikai szempontból a munkaerőköltség fogalomkörébe tartoznak a munkavállalóknak nyújtott lakástámogatások, a dolgozók munkába járási költségeinek térítése is, amely azt jelenti, hogy növeli a munkaerő költségét.

Miután a munkaerő „árát” növelik a mobilitást támogató költségek, melyet még a kedvezményes adózás ellenére is a vállalkozót terhelik, ezért a különböző szektorokban  jellemzően másképpen gondolkodnak a vezetők.

A kkv vezetői arra törekszenek, hogy a nem kulcspozíciót betöltő munkatársak bejárási költségeit minimalizálják. Ez már a kiválasztás során is komoly szempont, tehát a kompetenciákat követően elsődlegessé válik a lakóhely közelsége.

A nagyobb létszámot foglalkoztatók, és kisebb településen vagy nagyobb városok agglomerációjába települt cégek saját buszjáratokat szerveznek a dolgozók munkába járásának segítése érdekében. Ez jellemzően műszakváltásokhoz igazodó menetrend szerinti üzemrenddel közlekedő járat.

Labour Law Summit

Sok Közép-Kelet Európai országban lépett hatályba új munkajogi kódex, valamint jelentős változásokon mentek keresztül a jogrendszerek. Tudjon meg többet a nemzetközi munkajogi helyzetről!

Neves előadók érkeznek és résztvevők várhatóak Németországból, Ausztriából, az angolszász országokból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából, Horvátországból és a Balti-államokból.

Már lehet jelentkezni!

Törvény által biztosított kötelezettségek / lehetőségek

1. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést

a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szabályozza. Két formája alkalmazott: a napi munkába járás, illetve a hetente legfeljebb egyszer történő hazautazás. A munkáltató térítési kötelezettsége azokra az esetekre vonatkozik, amikor a közigazgatási határon kívülről történik a napi munkába járás vagy a hetente egyszer történő hazautazás.

A közigazgatási határon belüli utazás költségét a munkáltatónak csak abban az esetben kell megtéríteni, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.

A napi munkába járásnak a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazást; hazautazásnak a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást tekinti a kormányrendelet.

A munkáltatók térítési kötelezettsége nem parttalan, annak mértékét is pontosan meghatározza a kormányrendelet. A munkáltatónak meg kell téríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a kedvezménnyel megváltott, csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának meghatározott mértékét, de csak akkor, ha a munkavállaló másodosztályú vasúti kocsiban, helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, elővárosi buszon, HÉV-en, menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe. Ez utóbbi rendelkezés egyébként azt is jelenti, hogy ha valakinek nem Magyarországon, hanem egy másik EGT-tagállamban (Európai Gazdasági Térség) van bejelentett lakóhelye és nyilatkozatával igazolja, hogy életvitelszerűen ott él, a munkáltató köteles hetente egyszer egy retúr repülőjegy árának meghatározott mértékét számára megtéríteni.

A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés mértéke a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. A hazautazással kapcsolatos költségtérítés ugyanennyi, vagyis legalább 86%, ennek összege azonban maximálva is van.

A munkavállaló részére, az SZJA törvényben, munkába járás költségtérítése címén, a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítés akkor jár, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, vagy azt a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni, valamint ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását hozzátartozója biztosítja.

A fentiekben rögzített feltételek fennállása esetén a munkáltató által munkába járás jogcímen a munkavállalója részére biztosított juttatás adó- és járulékmentes.

A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó állami támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet rendelkezése szerint az utazási költségtérítésre a munkaadó támogatást kaphat, ha olyan munkavállalót foglalkoztat, aki legalább 6 hónapja álláskereső (pályakezdő vagy megváltozott munkaképességű álláskereső esetében 3 hónap is elegendő).


Sok esetben felmerülhet az is, hogy a napi munkába járás nem oldható meg tömegközlekedési eszköz igénybevételével, vagy megoldható ugyan, de az olyan időigényes, hogy akár több órát is jelenthetne a munkavállaló részéről, vagy azt a munkavállaló munkarendje miatt nem tudja igénybe venni. Ennek okán dönthet úgy a munkavállaló, hogy gépjárművel oldja meg a napi munkába járást.

Ebben az esetben a munkáltató ezt a munkába járási formát az alábbiak szerint támogathatja:

  • a) munkáltató által biztosított gépjármű saját használattal (adóvonzattal rendelkezik és komoly motivációs tényező)
  • b) a munkavállaló által közigazgatási határon kívüli bejárás gépjárművel (9 Ft/km).

Ebben az esetben kilométerenként 9 Ft jár a munkavállalónak a napi munkába járás költsége kapcsán. Amennyiben a munkáltató döntése alapján ennél többet kap a munkavállaló egy kilométerre, akkor a kilenc forint feletti rész már adóköteles.

2. Lakhatási támogatás

A lakhatási támogatást a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó állami támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet szabályozza.
Lakhatási támogatás nyújtható az álláskeresőnek, ha az alábbi feltételeknek megfelel:

  • legalább három hónapja álláskeresőként van nyilvántartva;
  • olyan legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetében az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 100 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje az 5 órát meghaladja;
  • nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el az 5 órát;
  • akinek az utolsó munkahelye nem annál a foglalkoztatónál volt, amellyel munkaviszonyt létesít;  lakhatását a munkavégzés helyén, vagy 100 km-en belüli településen bérleti jogviszony létesítésével kívánja megoldani, és
  • nem részesül a kérelem időpontjában más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatásban.

A támogatás további feltétele, hogy a támogatásban részesülőnek a lakhatási támogatás segítségével létrejövő munkaviszonya rendszeres jövedelmet biztosítson számára, érvényes munkaszerződéssel vagy kinevezéssel igazolnia kell a foglalkoztatás létrejöttét, amely tartalmazza a munkavégzés helyét is, bérleti szerződéssel kell igazolnia, hogy a munkavégzés helyén vagy a 100 km-en belüli településen lévő lakóingatlanra bérlőként legalább a támogatás időtartamának felére bérleti jogviszonyt létesített, és a havi bruttó jövedelme nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 300 százalékát.

A támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell benyújtani, illetve ha a jogviszony létesítésére a kérelem benyújtását megelőzően sor került, akkor legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül is meg lehet tenni. A kérelem a munkaügyi kirendeltséghez nyújtható be. A támogatás folyósításának időtartama legfeljebb tizennyolc hónap. A támogatás mértéke három lépcsős, fokozatosan csökkenő, és függ attól, hogy hány olyan személy lakik az ingatlanban, aki a feltételeknek megfelel. A támogatás a bérleti díjjal és közüzemi díjakkal kapcsolatos kiadásokra használható fel.

Lakhatási támogatást azok igényelhetnek, akiket legalább 3 hónapja álláskeresőként tartanak nyilván, vagy a pályakezdő álláskeresők, vagy csoportos létszámleépítéssel érintettek. Utóbbi két csoport esetében – és a jövőben a közfoglalkoztatottaknál – nem kell vizsgálni a nyilvántartási időtartamot. A lakhatási támogatás vissza nem térítendő támogatás, amely egy személyre az első hat hónapban havi 100 ezer, a második hat hónapban 60 ezer, a harmadik hat hónapban pedig 40 ezer forint lehet.

3. Csoportos személyszállítás támogatása

Csoportos személyszállítási támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.

A támogatás feltétele, hogy az érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, ahonnan tömegközlekedési eszközzel történő bejárásuk nem vagy csak aránytalan nehézséggel lenne megoldható. A hatályos jogszabályi előírások értelmében adómentes a csoportos személyszállítás révén a magánszemélynek juttatott bevétel.

4. Egyéb támogatási lehetőségek

  • Közigazgatási határon belüli bérlet-térítés (amely cafeteria-keret terhére is biztosítható). Bár a munkáltatónak a juttatással összefüggésben SZJA és EHO fizetési kötelezettsége keletkezik, ennek ellenére ez egy kedvelt cafetéria tétel
  • munkásszálló, ami a hatályos jogszabályi előírásnak megfelelően adómentes juttatásnak minősül (ez a támogatási forma mára szinte kihalófélben van és csak a nagyvállalatokra jellemző)
  • magántulajdonú lakások munkáltató általi bérlése a munkavállalók részére.

Egyértelműen kimondható, hogy a kormány intézkedései egyre inkább igyekeznek támogatni a vállalatokat abban, hogy az országhatárokon belül találják meg a hiányzó és szükséges mennyiségű és minőségű munkaerőt. Fontos feladat azonban, hogy a HR vezetők megfelelő tudással rendelkezzenek ezen megoldási módok tartalmáról, az igénybevétel lehetőségeiről. Ez nemcsak a proaktív gondolkodásukat segítheti, hanem sok esetben a munkavállalói és a munkáltatói oldal hiány problémáira is újszerű megoldást kínálhat.

Olvassa tovább

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.