Hogyan mobilizálhatják a cégek a munkaerőt?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Diverz képet mutat ma a magyarországi vállalatok munkaerő mobilizálására vonatkozó stratégiája. A szükségesség nem kérdés, az egyenlőtlen eloszlás hosszú évek óta megoldatlan probléma. Mára a kormányzat is támogatást ad ahhoz, hogy minél gyorsabban és minél nagyobbat lépjenek e kérdésben előre a munkáltatók. Az alábbi cikk abban nyújt segítséget, hogy milyen igénybe vehető megoldási módok léteznek jelenleg.

A vállalkozások mindenek felett álló ösztönzője a profit. Ez gyakorlatilag a vállalkozás alfája és omegája, minden más ezután következik. A munkáltatók alapvetően kétféle módon növelhetik saját profitjukat: növelik árbevételüket vagy csökkentik a költségeiket. A mai gazdasági körülmények között inkább a költségcsökkentés irányába mutatnak az intézkedések. A költségtételek legnagyobb hányada pedig az élőmunka költsége. Tehát a vállalatnak célja, hogy az e területen a legoptimálisabb megoldást célozza. Ide beletartozik az is, hogy olcsóbb munkaerőt alkalmazzon.

Ezen a ponton pedig elérkezünk a mobilitáshoz, hiszen nem kell hosszas magyarázat ahhoz, hogy tudjuk, a tartósan munkanélküli területek munkavállalóit alacsonyabb bérszínvonalon lehet alkalmazni, mint a más területről érkezőket. A mobilitás támogatásának ez csak az egyik magyarázata. A másik mindenképpen az, hogy képzett munkaerőre nem mindig ott és akkorra mennyiségben van szükség, ahol az rendelkezésre áll.

A gyakorlatban a különböző szektorok képviselői arra törekszenek, hogy a vállalkozásuk telephelyének és közvetlen közelének vonzáskörzetében (max 30-50 km) találják meg a legalkalmasabb munkatársakat. Természetesen egyes speciális iparágak – mint pl. fémmegmunkálás, autógyártás – vagy kisebb településeken, nem „frekventált” helyen működő gazdasági társaságok, kénytelenek növelni ezt a keresési távolságot, annak érdekében, hogy a speciális szakemberek hiánya ne veszélyeztesse a cégük működését.

Ma a kormányzati támogatások köre elsősorban kedvezményes adózás formájában jelenik meg a munkaerő mobilitás támogatásának területén. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) ajánlásai szerint statisztikai szempontból a munkaerőköltség fogalomkörébe tartoznak a munkavállalóknak nyújtott lakástámogatások, a dolgozók munkába járási költségeinek térítése is, amely azt jelenti, hogy növeli a munkaerő költségét.

Miután a munkaerő „árát” növelik a mobilitást támogató költségek, melyet még a kedvezményes adózás ellenére is a vállalkozót terhelik, ezért a különböző szektorokban  jellemzően másképpen gondolkodnak a vezetők.

A kkv vezetői arra törekszenek, hogy a nem kulcspozíciót betöltő munkatársak bejárási költségeit minimalizálják. Ez már a kiválasztás során is komoly szempont, tehát a kompetenciákat követően elsődlegessé válik a lakóhely közelsége.

A nagyobb létszámot foglalkoztatók, és kisebb településen vagy nagyobb városok agglomerációjába települt cégek saját buszjáratokat szerveznek a dolgozók munkába járásának segítése érdekében. Ez jellemzően műszakváltásokhoz igazodó menetrend szerinti üzemrenddel közlekedő járat.

Labour Law Summit

Sok Közép-Kelet Európai országban lépett hatályba új munkajogi kódex, valamint jelentős változásokon mentek keresztül a jogrendszerek. Tudjon meg többet a nemzetközi munkajogi helyzetről!

Neves előadók érkeznek és résztvevők várhatóak Németországból, Ausztriából, az angolszász országokból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából, Horvátországból és a Balti-államokból.

Már lehet jelentkezni!

Törvény által biztosított kötelezettségek / lehetőségek

1. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést

a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szabályozza. Két formája alkalmazott: a napi munkába járás, illetve a hetente legfeljebb egyszer történő hazautazás. A munkáltató térítési kötelezettsége azokra az esetekre vonatkozik, amikor a közigazgatási határon kívülről történik a napi munkába járás vagy a hetente egyszer történő hazautazás.

A közigazgatási határon belüli utazás költségét a munkáltatónak csak abban az esetben kell megtéríteni, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.

A napi munkába járásnak a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazást; hazautazásnak a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást tekinti a kormányrendelet.

A munkáltatók térítési kötelezettsége nem parttalan, annak mértékét is pontosan meghatározza a kormányrendelet. A munkáltatónak meg kell téríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a kedvezménnyel megváltott, csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának meghatározott mértékét, de csak akkor, ha a munkavállaló másodosztályú vasúti kocsiban, helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, elővárosi buszon, HÉV-en, menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe. Ez utóbbi rendelkezés egyébként azt is jelenti, hogy ha valakinek nem Magyarországon, hanem egy másik EGT-tagállamban (Európai Gazdasági Térség) van bejelentett lakóhelye és nyilatkozatával igazolja, hogy életvitelszerűen ott él, a munkáltató köteles hetente egyszer egy retúr repülőjegy árának meghatározott mértékét számára megtéríteni.

A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés mértéke a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. A hazautazással kapcsolatos költségtérítés ugyanennyi, vagyis legalább 86%, ennek összege azonban maximálva is van.

A munkavállaló részére, az SZJA törvényben, munkába járás költségtérítése címén, a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítés akkor jár, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, vagy azt a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni, valamint ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását hozzátartozója biztosítja.

A fentiekben rögzített feltételek fennállása esetén a munkáltató által munkába járás jogcímen a munkavállalója részére biztosított juttatás adó- és járulékmentes.

A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó állami támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet rendelkezése szerint az utazási költségtérítésre a munkaadó támogatást kaphat, ha olyan munkavállalót foglalkoztat, aki legalább 6 hónapja álláskereső (pályakezdő vagy megváltozott munkaképességű álláskereső esetében 3 hónap is elegendő).


Sok esetben felmerülhet az is, hogy a napi munkába járás nem oldható meg tömegközlekedési eszköz igénybevételével, vagy megoldható ugyan, de az olyan időigényes, hogy akár több órát is jelenthetne a munkavállaló részéről, vagy azt a munkavállaló munkarendje miatt nem tudja igénybe venni. Ennek okán dönthet úgy a munkavállaló, hogy gépjárművel oldja meg a napi munkába járást.

Ebben az esetben a munkáltató ezt a munkába járási formát az alábbiak szerint támogathatja:

  • a) munkáltató által biztosított gépjármű saját használattal (adóvonzattal rendelkezik és komoly motivációs tényező)
  • b) a munkavállaló által közigazgatási határon kívüli bejárás gépjárművel (9 Ft/km).

Ebben az esetben kilométerenként 9 Ft jár a munkavállalónak a napi munkába járás költsége kapcsán. Amennyiben a munkáltató döntése alapján ennél többet kap a munkavállaló egy kilométerre, akkor a kilenc forint feletti rész már adóköteles.

2. Lakhatási támogatás

A lakhatási támogatást a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó állami támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet szabályozza.
Lakhatási támogatás nyújtható az álláskeresőnek, ha az alábbi feltételeknek megfelel:

  • legalább három hónapja álláskeresőként van nyilvántartva;
  • olyan legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetében az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 100 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje az 5 órát meghaladja;
  • nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el az 5 órát;
  • akinek az utolsó munkahelye nem annál a foglalkoztatónál volt, amellyel munkaviszonyt létesít;  lakhatását a munkavégzés helyén, vagy 100 km-en belüli településen bérleti jogviszony létesítésével kívánja megoldani, és
  • nem részesül a kérelem időpontjában más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatásban.

A támogatás további feltétele, hogy a támogatásban részesülőnek a lakhatási támogatás segítségével létrejövő munkaviszonya rendszeres jövedelmet biztosítson számára, érvényes munkaszerződéssel vagy kinevezéssel igazolnia kell a foglalkoztatás létrejöttét, amely tartalmazza a munkavégzés helyét is, bérleti szerződéssel kell igazolnia, hogy a munkavégzés helyén vagy a 100 km-en belüli településen lévő lakóingatlanra bérlőként legalább a támogatás időtartamának felére bérleti jogviszonyt létesített, és a havi bruttó jövedelme nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 300 százalékát.

A támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell benyújtani, illetve ha a jogviszony létesítésére a kérelem benyújtását megelőzően sor került, akkor legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül is meg lehet tenni. A kérelem a munkaügyi kirendeltséghez nyújtható be. A támogatás folyósításának időtartama legfeljebb tizennyolc hónap. A támogatás mértéke három lépcsős, fokozatosan csökkenő, és függ attól, hogy hány olyan személy lakik az ingatlanban, aki a feltételeknek megfelel. A támogatás a bérleti díjjal és közüzemi díjakkal kapcsolatos kiadásokra használható fel.

Lakhatási támogatást azok igényelhetnek, akiket legalább 3 hónapja álláskeresőként tartanak nyilván, vagy a pályakezdő álláskeresők, vagy csoportos létszámleépítéssel érintettek. Utóbbi két csoport esetében – és a jövőben a közfoglalkoztatottaknál – nem kell vizsgálni a nyilvántartási időtartamot. A lakhatási támogatás vissza nem térítendő támogatás, amely egy személyre az első hat hónapban havi 100 ezer, a második hat hónapban 60 ezer, a harmadik hat hónapban pedig 40 ezer forint lehet.

3. Csoportos személyszállítás támogatása

Csoportos személyszállítási támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.

A támogatás feltétele, hogy az érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, ahonnan tömegközlekedési eszközzel történő bejárásuk nem vagy csak aránytalan nehézséggel lenne megoldható. A hatályos jogszabályi előírások értelmében adómentes a csoportos személyszállítás révén a magánszemélynek juttatott bevétel.

4. Egyéb támogatási lehetőségek

  • Közigazgatási határon belüli bérlet-térítés (amely cafeteria-keret terhére is biztosítható). Bár a munkáltatónak a juttatással összefüggésben SZJA és EHO fizetési kötelezettsége keletkezik, ennek ellenére ez egy kedvelt cafetéria tétel
  • munkásszálló, ami a hatályos jogszabályi előírásnak megfelelően adómentes juttatásnak minősül (ez a támogatási forma mára szinte kihalófélben van és csak a nagyvállalatokra jellemző)
  • magántulajdonú lakások munkáltató általi bérlése a munkavállalók részére.

Egyértelműen kimondható, hogy a kormány intézkedései egyre inkább igyekeznek támogatni a vállalatokat abban, hogy az országhatárokon belül találják meg a hiányzó és szükséges mennyiségű és minőségű munkaerőt. Fontos feladat azonban, hogy a HR vezetők megfelelő tudással rendelkezzenek ezen megoldási módok tartalmáról, az igénybevétel lehetőségeiről. Ez nemcsak a proaktív gondolkodásukat segítheti, hanem sok esetben a munkavállalói és a munkáltatói oldal hiány problémáira is újszerű megoldást kínálhat.

Olvassa tovább

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nav_logo

    A NAV honlapján mától elérhető az új rovat, „Tudjon róla! Segíthet!” címmel. A hivatal mostantól havonta frissíti azon beszámolókat, melyek az ellenőrzéseknél tapasztalt hibákról szólnak. Megéri folyamatosan figyelni a rovatot, hiszen a hivatal ezzel is segíti a vállalkozásokat a szabályok betartásában.  

  • boltos, élelmiszerlánc

    Áprilisban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,2, naptárhatástól megtisztítva - főként a húsvéthatás miatt - 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - jelentette pénteken második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

  • nő, vezető, főnök

    A munkahelyi vezetők fizetése, céges autója, munkaidejének rugalmassága gyakran irigylésre méltó lehet, az előnyök mellett a vezető pozíció – a fokozott felelősség és munkateher mellett – ugyanakkor kevesebb munkajogi védelemmel járhat együtt. Ki számít a Munka Törvénykönyve (Mt.) értelmében vezető állású munkavállalónak, és milyen – az általánostól eltérő – munkajogi szabályok vonatkoznak rájuk?

  • drog

    Több mint tizenhárom kiló marihuánagyanús anyagot találtak egy személyautóban Röszkén - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) péntek reggel az MTI-vel. A rendőrség a külföldi sofőrt őrizetbe vette. 

  • Theresa May

    Theresa May brit kormányfő megígérte, hogy az Egyesült Királyság kilépése után is az országban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek - közölték brit kormányzati források az uniós vezetők csütörtöki brüsszeli találkozóján.