Jár-e munkabér az állásidő idejére?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az állásidő az az idő, amelyben a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a működési körében felmerült okból nem tesz eleget. Felmerül a kérdés, hogy olyan esetekben, amikor a munkavállaló a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban munkavégzés céljából megjelenik, azonban a munkáltató a működési körében felmerült okból nem tud részére munkát adni, akkor erre az időre jár-e a munkavállaló részére munkabére? A Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa, dr. Karika Márton válaszol a leggyakoribb kérdésekre.

Melyek lehetnek olyan esetek, amikor a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének?

A munkáltatónál több okból is előállhat ilyen helyzet. Például ilyen lehet, ha a munkáltató nem megfelelően szervezi meg a munkavégzést, így abban az esetben, ha egy adott napra több munkavállalót oszt be munkavégzésre, mint az adott napon ténylegesen elvégzendő munkához szükség lenne. Emellett előfordulhat, hogy a munkavégzéshez használt anyag, gép, felszerelés, berendezés hiányosságából vagy hibájából eredően nem tud a munkáltató munkát adni a munkavállaló részére, így abban az esetben, ha például valamilyen alapanyag nem érkezik meg időben a munkáltatóhoz, tehát a munkáltató beszállítója késik a teljesítéssel, a munkavégzéshez használt valamely gép, felszerelés, berendezés meghibásodik és a munkáltató a munkavégzést a hiba kijavításáig leállítani kényszerül.

Megilleti–e munkavállalót ilyen esetben a munkabére? Vagy arra tekintettel, hogy a munkáltató nem végzett gazdasági tevékenységet, a munkáltató megtagadhatja az ezen időszakra járó bér kifizetését?

A munkavállalót főszabály szerint az állásidő tartamára alapbére, illetve ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, akkor az alapbérén felül bérpótlék is megilleti.

Fontos kiemelni azonban, hogy a munkáltatót munkabér, illetve pótlékfizetési kötelezettség abban az esetben terheli, ha a működési körében felmerült okból nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, így ha a munkáltató olyan okból nem tud a munkavállaló részére munkát adni, amelyet a munkáltató megfelelő gondosság tanúsítása mellett elháríthatott volna, erre azonban nem került sor, a munkavállalót alapbére és adott esetben az alapbéren felüli bérpótlék is megilleti. A munkáltatóknak célszerű erre figyelemmel is fokozott gondossággal ügyelni a munka megfelelő megszervezésére (a munkavállalókat a jogszabályi keretek között a munkáltató gazdasági érdekeit a leghatékonyabban szolgáló módon munkavégzésre beosztani), illetve a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítására (a beszállítókkal olyan szerződéseket kötni, amelyek a beszállító kötelezettségeit pontosan meghatározzák és az egyes kötelezettségek teljesítésére határidőt szabnak, illetve a határidő elmulasztása esetére megfelelő jogkövetkezményeket írnak elő).

Milyen esetekben mentesülhet a munkáltató az alapbér és bérpótlék fizetési kötelezettség alól?

Amennyiben a munkáltató elháríthatatlan külső okból nem tud a munkavállalónak munkát adni, akkor a munkavállalót nem illeti meg a korábban említett díjazás. Elháríthatatlan külső ok azonban csak olyan ok lehet, amire a munkáltatónak sem közvetlen, sem közvetett ráhatása nincs. Ide sorolandók az ún. vis maior körébe tartozó események, tehát bizonyos természeti csapások (például a földrengés, az árvíz, a tűzvész, a szélvihar), illetve ide tartozik a háború, forradalom is. Megjegyezzük e körben, hogy a jelenlegi bírósági gyakorlat szerint nem egyértelmű annak a megítélése, hogy a munkáltatóval szemben szervezett sztrájk elháríthatatlan külső oknak minősül-e. A többségi álláspont szerint nem, de van olyan vélemény is, amely szerint sztrájk esetén a munkáltató sikerrel hivatkozhat elháríthatatlan külső okra, és így mentesülhet az alapbér, illetve a bérpótlék fizetése alól.

A munkáltatónak lehetősége van-e egy munkanap kezdetén azt mondani a munkavállalónak, hogy sajnos az alapanyag nem érkezett meg, így a munkaidő-beosztást úgy módosítja, hogy aznapra nem oszt be senkit, hanem későbbi alkalmakkor dolgoztatja le a kiesett időtartamot?

A jogszabály alapján főszabály, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban köteles közölni a munkavállalóval, amelynek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó, illetve a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást legalább négy nappal korábban módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel.

[htmlbox bermozaik_2017]

 

A munkáltatónak tehát legalább négy nappal korábban van lehetősége arra, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztását módosítsa, így ha például e négy napos határidő alatt derül ki, hogy a munkavégzéshez szükséges alapanyag nem fog megérkezni határidőben, abban az esetben a munkáltatót munkabér, illetve pótlékfizetési kötelezettség terheli, hiszen a beszállító késedelme nem minősül olyan oknak, amelyet a munkáltató megfelelő gondosság tanúsítása és intézkedések megtétele esetén ne tudott volna elhárítani.

A munkáltatót rendes és rendkívüli munkaidőre is terheli-e állásidő esetén munkabér, illetve pótlékfizetési kötelezettség?

Igen, figyelemmel arra, hogy foglalkoztatási kötelezettségének a munkáltató rendkívüli munkaidő elrendelése esetén is köteles eleget tenni.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • fiatal

    A magyar mérnököknél a szakmai fejlődés a fő álláskeresési szempont, a fizetés csak a második - állapította meg a Jobsgarden HR-toborzó és tanácsadó cég, a magyar mérnökök munkaerőpiaci igényeit és kilátásait vizsgáló kutatása.

  • Erste

    Csaknem negyedével növelte eredményét az első félévben az Erste Bank.

  • Ferihegyi repülőtér - kilátóterasz

     Kartellgyanús lenne a Ryanair diszkont légitársaság szerint, ha a Lufthansa átvenné a kedden csődöt jelentett Air Berlin légitársaságot, ezért a cég a német és az európai versenyjogi hivatalhoz fordul.

  • gyár, munkás

    A második negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. 

  • bilincs, pisztoly, büntető

    Kiképzéshez szánt töltények beszerzésére tett közzé felhívást a napokban az adóhivatal- írja a Magyar Idők.  A szervezet olyan, festékkel töltött lőszereket vásárolna, amelyeket például városi vagy sivatagi harcokban részt vevő katonák felkészítésekor is használnak. A mostani beszerzés minden bizonnyal azt a hatszázezer lőszerből álló tételt egészíti ki, amelyre a múlt hónapban írt ki pályázatot a hatóság.