Jön a megemelt fizetés az állami cégek dolgozóihoz

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Januártól átlagosan 10-12 százalékos béremelést kapnak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tartozó állami vállalatok dolgozói a tavaly tavasszal megkötött hároméves bérmegállapodás alapján - mondta Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta, az emelés több mint 107 ezer munkavállalót érint ebben az évben.

Az államtitkár felidézte, a bérmegállapodás értelmében három év alatt, 2017-2018-2019-ben összesen átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre a nagyobbrészt közszolgáltatásokat ellátó állami vállalatoknál.

Az érintett 251 vállalatból tavaly 79 kapott támogatást a béremelés végrehajtásához, idén pedig 71, ami mutatja, hogy az állami vállalatok gazdasági helyzete is javult - emelte ki Fónagy János. Hozzátette: a kormány erre a célra mintegy 110 milliárd forintos keretet hagyott jóvá, ebből 2017-re 40, erre az évre pedig 46 milliárdot.

Az államtitkár hangsúlyozta, a magyar gazdaság jól teljesít, ez lehetővé tette a béremeléshez szükséges források biztosítását.

 

Fónagy János példaként említette: a Magyar Postánál egy kézbesítő átlagos fizetése 2010-ben 129 ezer forint volt, idén januártól 226 ezer forint. A Volán-társaságoknál a buszsofőrök 2010-ben átlagosan havi 176 ezer forintot kerestek, ebben az évben 310 ezer forintot. A MÁV-csoportnál az átlagbér 2010-ben 223 ezer forint volt, idén megközelíti a 340 ezer forintot - ismertette.

Az államtitkár kiemelte, a kormány célja a bérfeszültségek mérséklése, a bérfelzárkóztatás, illetve az állami vállalatok versenyképességének javítása volt. A tavalyi béremelések hatására érezhetően lassult a fluktuáció - közölte.

A megemelt béreket az állami vállalatoknál dolgozók először február-március-áprilisban kapják meg, az emelés minden esetben január 1-jétől hatályos.

Az éves emelés mértéke társaságonként eltérő - jelezte az államtitkár, hozzátéve azt is, hogy az egyes vállalatokra jutó támogatás belső felosztása a társaságok hatáskörébe került, a munkavállalók és a munkaadók megállapodásától függ.

Fónagy János emlékeztetett, a hároméves bérmegállapodásban a kormány vállalta a támogatás biztosítását, a munkaadók a megfelelő differenciálást, a munkavállalók pedig azt, hogy a három év alatt újabb bérigénnyel nem lépnek fel.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tízből hét kkv tervez béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest hatalmas ugrás – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból

  • Fotó: shutterstock

    Egy sajátos beruházásélénkítő eszköz a helyi adók rendszerében? A tavaly évközi adóváltozások következményeképpen jelent meg a helyi adókról szóló törvényben az előrehozott adó intézménye. A némileg rendszeridegen jogintézmény találgatásokra adott okot irányultságát és pontos rendeltetését illetően, emellett gyakorlati alkalmazhatóságát további kodifikációval kellene támogatni, hogy a kockázatokat ne csupán az adózók viseljék - írja az RSM blogja.

     

  • izer

     Izer Norbert államtitkár az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár.

  • grafikon

    A márciusi 11,3 százalékos növekedéssel együtt 12,4 százalékkal nőttek a keresetek az idei év első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A márciusban és az első negyedévben egyaránt két százalékos inflációval számolva a reálkereset emelkedése 9,1, illetve 10,2 százalékos volt éves összehasonlításban.