Kiküldött munkavállalók Magyarországon: a fogadó munkáltató kötelezettségei

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kiküldetésről akkor beszélünk, ha egy külföldi munkáltató munkavállalóját átmenetileg foglalkoztatja Magyarországon, szolgáltatásnyújtás keretében. Bár ebben az esetben a munkavégzés rendszerint nem belföldön történik, bizonyos szabályokat mégis alkalmazni kell a magyar munkajogból, amiért a szolgáltatás belföldi fogadója is felelős lehet. Tekintsük át, mire kell figyelni fogadói oldalról!

 A magyar munkajog hatálya főszabály szerint azokra a munkaviszonyokra terjed ki, amikor a munkát rendszerint Magyarország területén végzik. A kiküldetések ehhez képest kivételt jelentenek. A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint, ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre egyébként az Mt. hatálya nem terjed ki, egyes alapvető munkafeltételeket mégis a magyar munkajogból kell alkalmazni a magyarországi munkavégzés idejére, feltéve, hogy ezek a munkavállalóra kedvezőbbek.

Például, egy magyar cég székhelye felújítási munkálataival egy román vállalkozást bíz meg. A munkálatok három hónapig tartanak, erre az időre a vállalkozó saját romániai alkalmazottaival látja el a feladatot Magyarországon. Erre az időtartamra a román munkavállalók részben a magyar munkajog hatálya alá kerülnek, ha e szabályok a román munkajognál kedvezőbbek. Az alkalmazandó szabályok közé tartozik például a minimálbér, a legrövidebb pihenőidők, vagy a szabadság mértékére vonatkozó szabályozás (a teljes listát lásd: Mt. 295. §). Bár a kiküldött munkavállalók továbbra is az eredeti munkáltatóval állnak munkaviszonyban, a foglalkoztatásukkal összefüggésben a fogadó munkáltatónak (a szolgáltatás igénybe vevőjének) is van felelőssége.

Így a munkaügyi hatóság jogosult a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzését abból a szempontból ellenőrizni, hogy az tényleg kiküldetést jelent-e. Ennek eredményeként pedig jogosult annak megállapítására, hogy a munkavállaló nem minősül kiküldött munkavállalónak. Ilyen eset például, ha a kiküldő a székhelye szerinti tagállamban nem is végez érdemi tevékenységet és a munkavállalókat is kifejezetten csak a magyarországi feladatra vették fel. Ilyenkor – mivel kiküldetésről nincs szó – teljes egészében a magyar jog lesz alkalmazandó a munkaviszonyra. A külföldi munkáltató és a belföldi foglalkoztató köteles a munkaügyi hatóság rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek az ellenőrzés elvégzéséhez szükségesek. A kiküldetések valódiságának vizsgálatára irányadó szempontrendszert (példálózó jelleggel) a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény 1. melléklete határozza meg.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

Ha a fogadó munkáltató tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért. Az természetesen mindig bizonyítási kérdés, hogy legalábbis lehetett volna tudomása a jogsértésről. Ilyen eset például, ha annyira alacsony szolgáltatási díjat fogad el a magyarországi fél, amelyből nyilvánvalóan nem lehet az irányadó minimálbért (és közterheit) sem kigazdálkodni. Ebben az esetben a kiküldött munkavállaló a magyar féllel szemben is közvetlenül érvényesítheti igényét, akár a magyar bíróság előtt is.

A fogadó munkáltatót terheli, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó alapdokumentumok papíralapú vagy elektronikus formában hozzáférhetőek legyenek a munkavégzés helyén, a kiküldetés teljes időtartama alatt, valamint annak befejezését követő három évig a székhelyén vagy telephelyén. Ezek a dokumentumok az alábbiak: a kiküldött munkavállaló munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata, munkaidő-nyilvántartása, valamint a munkabér kifizetésére vonatkozó iratai. Ezeket a dokumentumokat hatósági ellenőrzés esetén be kell tudni mutatni a munkaügyi hatóságnak. Mégis könnyen teljesíthető kötelezettségről van szó, hiszen elég az iratok elektronikus változatát megőrizni, amelyeket nem kötelező magyarra fordíttatni.

Az Mt. a fogadó munkáltató számára előírja, hogy még a szolgáltatási szerződés megkötését megelőzően írásban tájékoztassa a külföldi munkáltatót a magyar munkajogból alkalmazandó munkafeltételekről (lásd a felsorolást az Mt. 295. §). A tájékoztatás elmulasztása esetén a jogosult készfizető kezesként felel a munkavállaló Mt. 295. §-ban meghatározott követeléseiért. Ha tehát a szolgáltatás magyarországi fogadója nem tájékoztatta a kiküldő munkáltatót a magyar munkajogból alkalmazandó szabályokról, és emiatt a munkavállaló igényt érvényesít (pl. elmaradt munkabért), azt követelheti a magyar féltől is. Emellett a tájékoztatás elmaradása miatt a munkaügyi hatóság is jogosult szankciókkal – több munkavállalót érintő jogsértés esetén akár bírsággal – élni. A munkaügyi hatóság maga is tett közzé angol nyelvű tájékoztatást honlapján a kiküldött munkavállalókra irányadó szabályokról. Így a fogadó munkáltatóknak célszerű ezt alapul venni a tájékoztatási kötelezettségük teljesítéséhez, amelyet szükség esetén ki lehet egészíteni, pontosítani.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • utazas

    Nagy a bizonytalanság a hazai munkáltatók körében az európai uniós kiküldetési irányelv alkalmazásával kapcsolatban. Az érintett vállalkozásoknak érdemes minél előbb tisztázni a helyzetet, akár szakértők bevonásával is, mert a szabályok megsértése esetenként több ezer, de akár 150 ezer eurós bírságot is eredményezhet - figyelmeztetett közleményében a Deloitte.

  • utazás, kiküldetés

    Használható-e a kiküldetési rendelvény a külföldi munkavégzés napidíjához?

  • utazás, kiküldetés

    Azon ágazatokban, ahol a munkavállalók egy része munkáját szokásosan a munkáltató székhelyén, vagy telephelyén kívül végzi, jelentős költségnövekedést is eredményezhetett a személyi jövedelemadóról szóló törvény kiküldetés definíciójának idén augusztus 1-jei módosítása. A napokban beterjesztett törvénymódosítás ezt a problémát kívánja rendezni, kérdés, hogy hatékonyan teszi-e ezt? - teszi fel a kérdést az RSM blogja.

  • utazás, kiküldetés

    Hol kell megfizetnie a járulékokat a magyar munkavállaló külföldi kiküldetése alatt?

  • utazás, kiküldetés

    A Munka Törvénykönyve munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás összefoglaló elnevezéssel illeti a korábban átirányításnak, kiküldetésnek és kirendelésnek hívott munkajogi intézményeket. A kiküldetés munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatást jelent, tehát csak a munkavégzés helye változik meg.

     

  • utazás, kiküldetés

    Kiküldetés, kirendelés, átirányítás.. Hova tűnt az Mt.-ből a munkáltató azon joga, hogy egyoldalú utasításával a munkavállalót más munkavégzési helyen, akár külföldön és/vagy más munkakörben foglalkoztassa? A lehetőség megmaradt, csak a szabályozási technika és tartalom módosult. A munkajogi formalitásokon túl cikkünkben a külföldi kiküldetés adó- és társadalombiztosítási összefüggéseit mutatjuk be.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.